Messziről nézve: Lengyel választások, avagy folytassa Tusk!

2011.10.11. | Kozma Levente | 7 komment

 

Donald Tusk és pártja a jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) történelmet írt Lengyelországban a vasárnapi választásokon. A korábban kormányváltásokkal és válságokkal küzdő ország mára az Európai Unió egyik, politikailag legstabilabb és gazdasági értelemben legsikeresebb tagállama lett. Újraválasztásával először fordul elő Lengyelországban a rendszerváltás óta, hogy kormányból sikerül nyernie valamelyik pártnak, és a biztos parlamenti többséggel a PO-Parasztpárt (PSL) koalíció folytathatja a kormányzást.
 
Európa fellélegezhetett, hiszen az euró-zóna válságától már amúgy is sújtott Unió egyik legnagyobb tagállamában egy alapvetően modernista, Európa-barát kormány maradhat hatalmon. Az orosz és a német kormány is az elsők között üdvözölte a választási eredményeket. Tusk elődje, és mostani legnagyobb ellenfele, Jaroszlaw Kaczynski miniszterelnöksége alatt (2006-2007) a lengyel-orosz és a lengyel-német kapcsolatok mélyponton voltak, ami jórészt a konzervatív politikus populista, EU- és idegenellenes politikájának, kiszólásainak volt köszönhető. Az elmúlt hetekben Kaczynski megpróbált a korábbiaktól eltérő kampányt folytatni, kevésbé voltak nacionalista megnyilvánulásai, de a 2010-es elnökválasztás után újabb vereséget szenvedett. Az egyik legnagyobb hibát akkor követte el, amikor frissen megjelent könyvében minden alapot nélkülözően sejtetni engedte, hogy az egykori NDK-ból származó Angela Merkelnek kapcsolata volt a keletnémet titkosszolgálattal, a Stasival. A német külügyminiszter elsők között szólalt meg a választások után a külföldi politikusok közül és rendkívül fontosnak nevezte, hogy a lengyelek elutasították a németellenes érzelmek szítását, és a szomszédos országnak ismét Európa-barát kormánya lesz. Az USA-hoz való baráti és szoros viszony alapvetően nem változott annak ellenére sem, hogy a Tusk-kormány 2008-ban kivonta a lengyel csapatokat Irakból.
 
 (Illusztráció: Gazeta Wyborcza)
 
A lengyel választások alkalmával mind a politikai elemzők mind a politikusok szeretik Lengyelországban és Magyarországon is a párhuzamosságokat keresni. Kaczynski az elvesztett választás éjszakáján Orbán Viktor Magyarországával példálózott: „Mélyen meg vagyok győződve, hogy eljön az a nap, amikor sikerül nekünk, és Varsó olyan lesz, mint Budapest. Előbb-utóbb győzünk, mert egyszerűen nekünk van igazunk.”A kijelentés nem feltétlenül hízelgő a magyar kormány számára, annak ellenére, hogy érthető és nem a valóságtól elrugaszkodott a populista-konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) vezetőjének hasonlata.
 
Donald Tusk miniszterelnök kampánya színtelen-szagtalan, viszont sikeres volt. Olyan, mint amilyennek kormányzását is sokan tartják. Miniszterelnöksége alatt érte el az országot a 2008-as világgazdasági válság, és Lengyelország Európában egyedüliként büszkélkedhet azzal, hogy nem kellett szembenézni a recesszióval. Az átlagkeresetetek az elmúlt négy évben 18 százalékkal nőttek. Az EU-ban is egyre nagyobb befolyásra tesz szert Lengyelország, aminek egyik jele volt, hogy Jerzy Buzek személyében egy lengyel politikus lett 2009-ben az Európai Parlament elnöke. Belpolitikai téren is sikereket ért el Tusk, mivel a 2007-es parlamenti győzelem után pártjának jelöltje nyerte a 2010-es elnökválasztást.
 
A piacok szintén örültek a választások kimenetelének: a zloty háromhetes csúcsra erősödött, s a varsói tőzsdeindex is jelentősen emelkedett. A Tusk-kormány volt az első Európában, amely a válságra válaszul nem gazdaságélénkítéssel válaszolt, hanem fegyelmezett költségvetési politikát folyatatott. A tavalyi 7,9%-os költségvetési deficit után idén 5,6%-os hiány várható. Az GDP arányos államadósság továbbra is 55% alatt van. Mindezek ellenére a második Tusk-kormány erős nyomás alatt lesz a piacok részéről, hogy jelentős reformokat hajtson végre a gazdaságban: közkiadások racionalizálása, nyugdíjkorhatár megemelése vagy az állam által támogatott mezőgazdasági termelők nyugdíj rendszerének átalakítása az újraválasztott kormányerők előtt álló feladatok. Ez a gazdasági növekedés lassulását is magával fogja hozni (4%!), amit figyelembe kell vennie a régi-új kormánynak a maastrichti kritériumok teljesítésének tervezésekor – figyelmeztetett a Fitch. 
 
A vasárnapi választások – a PO győzelmének mértékén túl – két meglepetéssel is szolgáltak. A legnagyobb meglepetés talán a korábban a Polgári Platformból kivált és saját pártot alapító Janusz Palikot pártjának (RP) 10%-t meghaladó választási eredménye. Az RP sikere a legpregnánsabb példája annak mekkora változásokon ment keresztül Lengyelország az utóbbi években. A Nyugat-Európában dolgozó milliók és külföldön tanuló több százezer diák mára alapvetően sokkal nyugatiasabb értékvilággal rendelkezik, mint azt a legtöbb lengyel politikus gondolta volna. Az RP egy baloldali-liberális értékrenddel rendelkező vállalkozás-barát párt. Legmeghatározóbb szereplője, a párt alapítója számos provokatív kijelentéssel és politikai performansszal hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években. A katolikus egyház befolyásának csökkentése, az abortusz tilalmának eltörlése, a szexuális, vallási és nemzetiségi kisebbségek egyenjogúsága egyaránt a programjuk sarkalatos része. A gazdaság modernizálásának tekintetében nagyobb sebességre kapcsolna, mint a jelenlegi kormány és egészen biztos, hogy a piac álalt erőltetett további gazdasági- és szerkezeti reformok megvalósításában nem fog a kormány ellen menni. Palikot, aki képzettségét tekintve filozófus és egyetemi szakdolgozatát Kant-ból írta - külpolitikai téren is a kormány irányvonalának megfelelő nézeteket vall. A választások utáni egyik nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a PiS veresége egyértelmű üzenet a választók részéről, hogy tovább kell folytatni a nyitást Oroszország és Németország felé.
 
A baloldal katasztrofális szereplése okozta a másik nagy meglepetést a vasárnapi választásokon. A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) nagy meglepetésre mindössze 8,25%-ot tudott csak szerezni, ezzel a kisebbik koalíciós partner PSL mögött az ötödik helyre szorult vissza és teljesen elvesztette váltópárt jellegét. A párt elnöke, Grzegorz Napieralski nem volt képes a baloldal megújítására és a baloldal korábbi népszerűségének visszaszerzésére. A választási eredmények napvilágra kerülése után annak rendje és módja szerint, megtette azt, amit egy választásokon vesztes párt elnöke ilyenkor egyedül tehet: lemondott posztjáról.
 
„Polak, Węgier, dwa bratanki…”, azaz „Lengyel, magyar, két jó barát …” így kezdődik a lengyel-magyar történelmi barátságot is szimbolizáló mondás. Mi magyarok azonban nem csak a történelmi barátság okán szurkolhatunk a Tusk-kormánynak. Lengyelország vasárnap bebizonyította, hogy még Európa keleti felében sem csak populista ígéretekkel és a politikai ellenfelet kriminalizáló kijelentésekkel lehet választást nyerni, hanem a jó kormányzással is.  

 

· 2 trackback

Címkék: választás lengyelország külpolitika 2011 kaczynski tusk palikot

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr793295926

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Messziről nézve: Lengyel választások, avagy folytassa Tusk! 2011.10.12. 12:04:01

Európa fellélegezhetett, hiszen az Unió egyik legnagyobb tagállamában egy alapvetően modernista, Európa-barát kormány maradhat hatalmon.

Trackback: Messziről nézve: Lengyel választások, avagy folytassa Tusk! 2011.10.12. 12:04:01

Európa fellélegezhetett, hiszen az Unió egyik legnagyobb tagállamában egy alapvetően modernista, Európa-barát kormány maradhat hatalmon.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A Tusk-kormány volt az első Európában, amely a válságra válaszul nem gazdaságélénkítéssel válaszolt, hanem fegyelmezett költségvetési politikát folyatatott."

Dehogynem élénkítettek. Azért szállt el így a hiány. A korábbi évek fegyelmezett ktgvetési politikájának köszönhetően (2006-2008) volt mozgásterük szemben Magarországgal (nálunk államcsőd és az IMF-hitel felfüggezstése jött volna, ha költekezünk 2009-2010-ben).

Hogy Tuskék lennének a modernisták, nem teljesen egyértelmű sztem. Legjobban pl. a nyugati és északi területeken győztek, ahol gyökértelen, keletről (Ukrajna, Belorusszia) 1945-ben elmenekült lengyelek leszármazottai élnek. A legcivilizáltabb régiók ma Poznan és Krakkó vidéke (a régi felosztásokkor az osztrákoknak és a poroszoknak jutott területek). Poznan vidékén Tusk, az egykori Galíciában Kaczynski győzött toronymagasan.

Gondolom, a régi Unia Wolnosci ballib. szavazóbázisát tudta jól megszólítani Palikot (Michnik és Gazeta Wyborcza értékvilága volt az UW-é még anno).
Orbán legitim 2/3-át sokan megkérdőjelezik, "mert csak 64,2%-os volt a részvétel".
Tusk úgy újrázhat, hogy csak 48,9% ment el szavazni...
Ezután majd írjátok bele minden Tusk cikkbe:
"A teljes lengyel lakosság 14,5%-a szavazott Tusk pártjára."
A nagy belső piac is segítségére volt a lengyeleknek.. Amivel mi nem tudunk versenyezni.
lengyel akarok lenni
Megjegyzem, jó kormányzás már nálunk is volt, mégsem lehetett vele választást nyerni. Erre a népnek és a sajtónak is meg kell érnie. Majd egyszer. Talán.
Mi a GW-illusztráció jelentése? A keleti területeken Kaczynskiék nyertek?
@dr Brcskzf Gröőő: igen, ott hagyományosan erős a PiS, és a karikatúra ezt köti össze a nevezetesé vált, hazánkra utaló mondattal.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma