Privát sarok: A politikai gazdaságtan visszatérése

2011.10.03. | Bajnai G | 84 komment

 

Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke arról a négy alapkérdésről ír, amelyek helyes megválaszolása képessé teheti az Európai Uniót a jelenlegi válság megoldására. Ám a válságból kivezető út is hosszúnak és fájdalmasnak ígérkezik, a politikusok felelőssége az, hogy az áldozat végül megérje majd.

 

(A cikk eredeti, angol változata a CNBC amerikai gazdasági televíziós csatorna honlapjának vendégblogjai között jelent meg pénteken.)

 

 

 
Az euróövezet jelenlegi válsága egy félszívvel csinált, félig átgondolt, félig megmagyarázott, és ezért félig befejezett integrációs folyamat egyenes következménye. A legkisebb közös többszörösön alapuló döntéshozatal európai elve – amely nélkül persze nem juthatott volna el idáig – az Európai Uniót mindig is arra kényszerítette, hogy korántsem tökéletes, az optimálistól elmaradó, és gyakorta felvizezett megoldásokat kreáljon. Ebből fakadóan a közösség arra ítéltetett, hogy válságról válságra fejlődjön, és így oldja meg korábban az útfélen otthagyott problémáit.
 
Most azonban a korábban leértékelődni látszó politikai gazdaságtan visszatér, hogy a maga igazságát számon kérje a szereplőkön.
 
„Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogyan választassuk újra magunkat, ha megtesszük, amit meg kell tennünk” – a mondást egy köztiszteletben álló európai vezetőnek tulajdonítják. Ez a mottó az utóbbi három év fő dilemmáját írja le. Ugyanez másképp: a választott vezetőknek nem elég szakmailag helyes megoldásokat találni, de amögé a demokratikus többség támogatását is meg kell szerezniük. Ezért lett a pénzügyi válság mára politikai válsággá.
 
Egy politikailag működőképes, gazdaságilag fenntartható megoldás megtalálásához az EU nemzeti közösségeinek négy alapkérdést kell fontolóra venniük és megválaszolniuk.
 
Van-e olyan ország, amely nem bűnrészes az euró problémáiban, vagy a válság előtt nem húzott hasznot a közös pénz tökéletlen létezéséből?
Nincs ilyen; világos, hogy mind a mag-, mind a perem-tagállamoknak döntő szerepük volt a maastrichti kritériumok tökéletlen eltervezésében és későbbi felvizezésében. Egy gyengébb euró és a közös piac előnyei nyilvánvalóak az exportvezérelt német gazdaság számára, miként lehetővé tették azt is, hogy érdemtelenül felgyorsuljon az életszínvonal javulása a déli országokban.
 
Elvárható-e vajon Németország és más EU magországok polgáraitól, hogy (ismét) kitöltetlen csekket adjanak a periféria polgárai számára?
Különös fordítottja lenne ez a futballban ismert Lineker-elvnek: az EU egy olyan pálya, ahol 27 ország játszik, és mindig a németek fizetik a számlát. Csak olyan megoldást lehet fontolóra venni, amely világosan elhatárolja a múlt költségeit, és kizárja, hogy a jövőben ilyen hibák megismétlődjenek. Többé egyetlen potyautas ország sem ejtheti túszul a többieket. De mindenkinek viselnie kell a korábbi hibák költségeinek rá jutó részét.
 
 
Elvárható-e vajon Görögország polgáraitól, hogy bemenjenek egy hosszú alagútba a leghalványabb remény nélkül arra, hogy lesz kijárat a másik végén?
Ma már nyilvánvaló, hogy Görögország még akkor sem tudja leszorítani jelenlegi adósságszintjét, ha évtizedekig fenntartja valamennyi tiszteletreméltó erőfeszítését. Remény nélkül pedig a folyamatnak társadalmi, gazdasági és politikai káosz lesz a vége. De még ha Görögországnak sikerülne is lényegesen csökkentenie az adósságterhét, akkor is elkerülhetetlenül hosszú és fájdalmas erőfeszítésekre lesz szüksége, hogy helyreállítsa a növekedést és visszatérjen a pénzpiacokra.
 
Vajon jobban járna-e bárki is, ha az euró megszűnne létezni, és a tagállamok visszatérnének a saját valutájukhoz?
Világos, hogy senki sem járna jobban. Az euróövezet felbomlása azonnali recesszióhoz és gazdasági összeomláshoz vezetne Európában (és nagyrészt másutt is), aminek beláthatatlan társadalmi és politikai, de jól becsülhető gazdasági következményei lennének. (Egy aktuális elemzői becslés szerint az euróból való kilépés Németországnak 20-25 százalékos GDP visszaesést hozna az első évben, Görögországnál  a nemzeti össztermék csökkenésének mértéke 40-50% lenne.) Mindez valószínűleg az európai integráció jelen formájának végét jelentené, felgyorsítaná az európai kontinens hanyatlását, és visszafordíthatatlanná tenné a folyamatot. Ezzel szemben – miként eredetileg tervezték – egy kiigazított, erős, és fenntartható euró számottevő középtávú ösztönzést adhat azon erőfeszítéseknek, hogy amennyit csak lehet, megmentsenek a jóléti állam modelljéből, s újraélesszék a kontinens globális gazdasági és politikai erejét egy 21. századi többpólusú világban.
 
A fenti kérdésekre adott válaszokkal nemcsak azt a politikai narratívát írjuk körbe, amellyel az egyes európai vezetőknek meg kell szólítaniuk a mind inkább euroszkeptikus választókat, de  meghatározhatjuk azokat a kereteket is, amelyeken belül a gazdasági javaslatoknak esélyük lehet, hogy túléljék a jelenlegi politikai ellenállást.
 
E kritériumok alapján egy politikailag megvalósítható megoldás-csomag a következő:
 
Először: azonnal csökkenteni kell a kór tovaterjedésének kockázatát, és helyre kell állítani az általános hitelességet a pénzpiacok szemében. Ezért az európai bankrendszert megfelelő (politikailag elfogulatlan) stressztesztek alapján fel kell tőkésíteni. Evégett prudens megoldás az EFSF/ESM (Európai Pénzügyi Stabilitási Alap/Európai Stabilitási Mechanizmus) Európai Valutaalappá alakítása, amely képes részesedést vásárolni az egész pénzügyi rendszer szempontjából fontos pénzügyi intézményekben, amely (az Európai Központi Bank vagy a piacok útján) maga is külső forrásokat tud bevonni a váságkezelésbe, és amely a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan függetleníteni tudja magát a rövid távú politikai befolyásolástól, ezáltal növelve hitelességét a piacok szemében. 
 
 
Másodszor: a költségvetési felelőtlenség elleni garanciákat intézményesíteni kell az euróövezet kormányzásában. Ezért a már jóváhagyott új gazdasági kormányzási eszköztárat (a hatos csomagot, az Euró Plusz Paktumot) össze kell kapcsolni az euróövezetből való, előzetesen egyeztetett, rendezett, gyors és csaknem automatikus kizárási mechanizmussal – de csak a jövőre nézve. Ez lenne a végső szankció abban az esetben, ha valamelyik ország notóriusan nem teljesíti kötelezettségeit. Ez a szankció, kombinálva az alkotmányba foglalt fiskális szabályokkal, független ellenőrzéssel, valamint a költségvetési- és a versenyképességi politika erőteljesebb és állandó koordinálásával, végső garanciaként működhetne annak érdekében, hogy egyetlen tagország felelőtlen viselkedése se veszélyeztesse a többieket. A fertőzés kockázatának kitett országok számára készülő középtávú talpraállási terveket össze kell kapcsolni ezzel az új szisztémával és szankcióvel – ennek révén lehet javítani a hitelességet.
 
Harmadszor: Görögországnak egy társadalmilag és gazdaságilag kezelhető perspektívát kell ajánlani, cserébe a görög társadalom és a politikai elit jövőben is elvárt, folyamatos és fájdalmas erőfeszítéseiért. A görög szuverén adósságot át kell strukturálni az euróövezeten belül, úgy, hogy nagyjából a jelenlegi szint felére csökkenjen (a GDP 80 százaléka alá). Ezt a magánbefektetők felé fennálló adósságállomány számottevő részének levágása, a maradék garantálása, valamint a közpénzből nyújtott hitelek egy részének feltételekhez kötött törlése révén lehet elérni. Az államadósság törlésének feltételeit szigorúan egy tízéves reális, de feszített fiskális konszolidációs és versenyképesség-fokozó program főbb lépéseihez és menet közbeni eredményeihez kell kötni, mivel a végső cél az, hogy Görögország visszatérjen a rendes adósságszolgálathoz, a fenntartható növekedéshez, és a piacról történő finanszírozáshoz. E program fő célkitűzéseit a görög parlament elsöprő többségének kell elfogadnia.
Amennyiben a későbbiekben Görögország megsérti a feltételeket, a fenti mechanizmus alapján ki kell zárni az euróövezetből, és újra kell aktiválni az államadósság feltételekhez kötötten törölt (felfüggesztett) részét.
 
Ahhoz, hogy az európai magországokban elfogadják az ilyen megoldásokat, politikai bátorság szükségeltetik majd a rivalizáló politikai pártok vezetői részéről, esetenként a szokásos tűzvonalakon átnyúló együttműködések révén. Hisz még a ma leginkább euroszkeptikus választók sem köszönnék meg egyetlen politikusuknak sem azt, ha megtapasztalnák egy lehetséges euróövezeti összeomlás következményeit.
 
Ha Európa meg is találja az előre vezető helyes utat, azon végigmenni néhány évig fájdalmas lesz. De az már a politikai vezetők felelőssége, hogy ezt az  áldozatot végső soron érdemes legyen meghozni.
 

· 2 trackback

Címkék: eu válság válságkezelés privátsarok

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr313270571

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az államadósságnál nagyobb ellenség 2011.10.05. 20:48:09

A kormánytól tudjuk, hogy az ország legádázabb ellensége az államadósság. Ezt Orbán Viktor, Lázár János, Szíjjártó Péter és még a tudás legfőbb bírtokosa Matolcsy György is megmondta nekünk. Mert az államadóssággal az a baj, hogy másnak dolgozunk. Másn...

Trackback: Bajnai, valamint a férgek 2011.10.05. 11:39:42

Közvetlenül az előtt, hogy ebben az országban végre rend lett, illetőleg szabadság lett, meg béke lett és egyetértés lett, valamint végre szabad lett békésen egyetérteni is, sőt, egyenesen ajánlva lett az a kibaszott egyetértés, volt itt két zavaró mom...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Igen! Bajnai Gordon a jelenleg egyetlen európai szintű magyar államférfi. A többi a stábján múlik - mármint hogy hogyan tudják a magyar választókkal elhitetni és főleg elfogadtatni mindezt.
Vissza kellene jönnie Miniszterelnöknek. Alatta nőtt a fizetésem, O.V. alatt csökken.
„Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogyan választassuk újra magunkat, ha megtesszük, amit meg kell tennünk”

Ez a kulcs. Nem arról van szó, hogy a politikusok ne tudnák, hogy mit kell csinálni. Orbán is tudja, az egész fideszes stáb is tudja. Arról van csak szó, hogy egy Bajnainak, egy Bokrosnak, egy Gyurcsánynak egy Medgyesinek van hova mennie, ha nem lesz politikus (vállalkozhatnak, taníthatnak stb.) ugyanakkor a Fideszes politikusok többségének nincs rendes szakmája, ők megélhetési politikusok. Egyetlen motivációjuk van, hogy újra válasszák őket (mivel különben egzisztenciálisan ellehetetlenülnek) és ezért semmi sem drága.
Neki még a többkulcsos adót is megbocsájtanám, mert értelmesen meg tudja indokolni (nem azzal, hogy igazságos...) és ad egy jövőképet hozzá, ahogy a görögöknek is: ha kibírod most a rosszat, akkor X idő múlva jobb lesz. És X nem egy távoli ködbe vesző időpont. Kár volt átadni a széket Orbánnak, 4 év alatt lerombolja az akkori eredményeket.
Elő kell vennünk és leporolnunk a "Rosszabbul élünk mint négy éve!" szlogent. Ja hogy ez éppen azoknak kellemetlen akik kitalálták? Hát ez van! Tej mennyit nőtt? 20-30 százalékot?
Euro 290 felett, CHF 234, benya 400. Jé a gáz ára nőtt!
Pedig az Ember Aki Sohasem Hazudott, azt mondta ne a zemberekkel fizettetsék meg!
Azt is mondta, hogy felkészült a kormányzásra és van programja.
Az Ember Aki Sohasem Hazudott.
En nem vagyok igazan meggyozodve rola, hogy ez a megoldas mukodne. Ha megnezzuk a historikus fiskalis fegyelmet a mediterran allamokban, akkor azt latjuk, hogy ez a problema semmikepp sem uj keletu, hanem konkretan evszazadok ota fennall. Az jol hangzik persze, hogy

"össze kell kapcsolni az euróövezetből való, előzetesen egyeztetett, rendezett, gyors és csaknem automatikus kizárási mechanizmussal – de csak a jövőre nézve"

de tobb, mint valoszinu, hogy, amennyiben tenylegesen automatikusak lesznek a kizarasok, ez is ugyanugy a mediterran orszagok elobb-utobbi kilepesehez/kizarasahoz vezet. Persze lehet ugy gondolkodni, hogy egy ilyen hosszabban elnyujtott folyamat kisebbb azonnali sokkal jarna, de

1) Elnuyjtani ezt a folyamatot (tehat most megmenteni a periferiat) rengeteg penzbe kerulne, eleg minimalis megterulessel.

2) Nincs garancia arra, hogy ezzel tenylegesen idot lehetne nyerni. Amint a piac azt latna, hogy valobanki lesznek zarva a nem megfelelo fiskalis fegyelemmel rendelkezo orszagok, egybol elkezdene bearazni az periferia kilepeset.
Nem kizárni kell a rosszul teljesítő országokat, hanem átvenni az irányításukat. Ahogy ez tulajdonképpen Görögo esetén is történik. Leírják az adósságuk egy részét, de cserébe az irányítás, az erőforrásaik átkerülnek az EU-hoz. Nekünk sem visszafizetnünk kellene mindenáron az adósságot, hanem az elengedéséért cserébe átadnunk az irányítást az EU-nak. A németeknek is jó lenne, hiszen ezt az adósságot már úgysem fogják visszakapni soha.
@lamed: Ez történik, de kérdés, hogy ez jó lenne-e? Ennek a vége az lesz, hogy pénzintézetek fognak kormányozni, nem maguk az országok.
ezzel csak annyi a baj, hogy a pénzintézetek vezetőit nem választják.
Ez egyenlő lenne egyfajta királysággal, vagy diktatúrával, amely nem hiszem, hogy elfogadásra találna egy multilingvális európában, és rövid távon háborúkhoz vezetne.
@abaka: Én azt gondolom, ez a cikk tulajdonképpen, burkoltan éppen arról szól, hogy a Görög kizárás elkerülhetetlen, csak politikusan van megfogalmazva.
közhelyek, sablonok, az évek óta hangoztatott és bevett módszerek..
0 eredeti gondolat.
@lamed: Azt elfelejted, hogy az allamadossagot altalaban jelentos reszben hazai szereplok birtokoljak. Gorogorszag eseteben peldaul kb 45%-ot. Magyarorszagnal nem tudom, de valoszinuleg ennel magasabb. Tehat egy adossagelengedes az allampolgarok jelentos vagyoncsokkenesevel jar. Kotve hiszem, hogy szeretned feladni a szemelyes vagyonod felet (hasrautes) csak azert, hogy cserebe a nemetek kormanyozzak az orszagot (amit termeszetesen ugy tennenek meg, hogy abbol a nemet nep a leheto legnagyobb hasznot huzza).
Hihetetlen, mekkora a szakmai tudás fölénye Bajnainak a most regnáló csapathoz képest. Őrület, hogy ez a nép mindig akkor bassza el a saját sorsát, amikor nagy esélye lett volna a fejlődésre. Ugyan ez történt Bokrosék elzavarásakor is. Nem véletlenül a magyar himnusz az egyetlen síró-rívó hangulatú a többi nemzet himnuszához képest. Igazi Magyar Átok ül rajtunk többszáz éve, a saját sorsunk ismételt tönkretevői vagyunk.

Végül is jogos, hogy a himnuszunk érzelmi töltete olyan negatív. Teljesen jogos.
szerintem az uniót fel kellene osztani vidékies (rural), és városias (urban) körzetekre. ugyanúgy, ahogyan németországban is van landkreis, és stadkreis, illetve kreisfreie stadt.

vidéken régiós, a városokban pedig uniós pénzt kellene bevezetni. lehet, hogy németország 90%-ban városias. görögország meg csak 10%-ban. ami azt jelentené, hogy athénban maradhatna az euró. de mondjuk a görög parasztnak lenne drachmája, vagy valamilyen mediterrán pénze közösen a vidéki itáliával, és a vidéki ibériakkal. ha egy leszakadó térségben túl nagy a hiány, akkor a helyi agrárpénzt egyszerűen le lehetne értékelni anélkül, hogy a globális befektetések leértekelődnének. a nagyvárosok költségvetését viszont mindenhol egyensúlyban kellene tartani az euro zónában való maradáshoz. és amelyik város, vagy városias körzet aki nem teljesít azt ki lehetne tenni. de ez vélhetően rázná meg az egész kontinenst. a másik oldalról meg új körzetek léphetnének be az euroövezetbe. akár kelet európából is. mondjuk zágráb, vagy rijekta, zadar, split, vagy belgrád. tehát a monetáris uniót fokról fokra lehetne bővíteni illetve szűkíteni.

szóval ez a kétsebességes európa sztori. csak differenciáltabban közelíti a problémát. mert nem az államok között tesz különbséget, hanem az államon belül a térségek között.

szerintem az teljesen jó lenne, ha mondjuk bécsben, pozsonyban, budapesten euróval lehetne fizetni. és a nagyobb megyei jogú városokban. mondjuk miskolcon, és kassán is euro lenne a fizetőeszköz. de lenne kelet-középeurópai (visegrádi) korona, krajcár, vagy tallér. lehetne ezeknek akár különböző nevük. a vidéki szlovénok nyilván tallért akarnának, a magyarok meg forintot. ez egy szimbolikus kérdés, ezeket a pénzeket makro-régión belül egy az egyben kellene váltani. az unió "szabad királyi" városaiban és a fővárosokban pedig az városias euro lenne a hivatalos fizetőeszköz. londontól akár kijevig, vagy moszváig.
@ügyfélszolgálatos: Soha nem az aktuális miniszterelnökön múlik az egyén fizetése... Ettől a logikától már csak egy lépés a "rosszabul élek, mint négy éve" c. agyrém...

Ettől függetlenül az gondolom, hogy a rendszerváltás óta Bajnai volt az egyetlen elfogadható miniszterelnök. A többi paródia.
Világos beszéd, korrekt tárgyalási alap. Nem hibátlan (pont onnan indult a nagy ba'meg, hogy a nagyok sem teljesítették a hiánycélt, Német- vagy Franciaország kiléptetésével viszont okafogyottá válik az EU), de bizonyítja, a válságban is érdemes észnél maradni, és logikus gondolkodással több az esély, mint vagdalkozással. Sajnos Magyarországon ezzel a hozzáállással még évekig esélytelen. Ez most nyilván egy teszt is, de szerintem 14-ben még nem szabad ringbe szállnia - sajnos.
Nem akarom megítélni, mennyire eredeti gondolatok, de hogy Görögországnak kell valami jövőkép a bent- és egyúttal az életbenmaradáshoz, vagy hogy a politikusok (Merkel, Sarkozy, de Obama is ide sorolható) leginkább újraválasztásukkal vannak gúzsba kötve (és itt nem a politikai ambíciókról, hanem az összehozott egyezmények esetleges későbbi felborogatásáról van szó), nos ezeket nemigen szokták kimondani. Addig viszont nincs érdemi párbeszéd, addig meg esély nincs ...
@lamed: Valami hasonlót gondoltam én is. Szerintem nem jó megoldás a cikkben felvázolt: "ha rosszak lesztek a jövőben, akkor jön az ejnyebejnye", ez láthatóan eddig sem működött.
Minél szélesebb körű közös irányítás kellene, különösen a PIGS országokban, de mindenhol, ahol problémák vannak.
Ezzel párhuzamosan felértékelni a Parlament szerepét és a Bizottságot is egyfajta valós közös kormánnyá tenni -csökkenteni a demokrácia-deficitet -, vagyis nagy előrelépéseket a föderalista berendezkedés felé.
Sajnos erre kevés esélyt látok, pedig hosszú távon ez lehet szvsz az egyetlen megoldás.

Az igazat megvallva én sokkal jobban örülök, ha az EU diktál a magyar kormányoknak, mert ott legalább nem totál inkompetensek ülnek, mint az országházban.
Hasonlítsuk össze ezt az írást azzal, amit Ovi tudna hozzátenni a témához! "Hát kérem, a nyugat válsága, az unortodoxia.." Ilyen típusú, tudású vezetőre lenne itt szükség, mert ezeken a kérdéseken múlik minden!
@abaka: Ez a gzadasági szint, amit kiemelztél. De jön a társadalmi kérdés: ha szegénységbe taszítjuk a görög-olasz-spanyol-portugál régiót az euroból kirúgással, akkor:
- a görögöket lerohanják a törökök (mondjuk legalább Ciprust)
- az olaszok kettéesnek észak-délre, amiből észak visszakapaszkodik az euroba, a dél meg a maffiáé lesz teljesen, ahol az arabok már simán bejönnek nem Nápolyig, de Milanoig
- Spanyolország szétesik (Katalónia, Baszkok), esetleg megint lesz spanyol polgárháború
- a portugálok reménytelenül leszakadnak

eddig ez az ő bajuk, bár biztonságilag hatalmas kockázat lenne európa déli határait a francia-svájci-osztrák-szlovén-horvát-szerb-bolgár vonalon látni. hanem ez kb. 100 millió ember, Európa negyede, ennyivel kisebb piac, ennyivel kevesebb hadsereg, ennyivel kisebb gazdasági térség, ennyivel rosszabb versenyhelyzet a világpiacon. Kína 1,3 milliárd emberéből jelenleg csak 3-400 millió él 21. századi civilizált szinten, de ha őket kiraknák, elveszne a potenciáljuk. Kína 1.3 milliárdan potenciál és tényező. Láttál amcsi hadsereget Irakban és Afganisztánban? Talán feltűnt: nem lélekszám arányos a feketék létszáma. lehet egy európai hadsereget is feltölteni déliekkel, északon meg lehet termelni, tehát lehet a délieknek is hasznát venni. Az USA 50 államából van, amelyik a görögöknél is szegényebb, aztán mégse rakják ki az USA-ból, elvannak vele. A görög GDP 2%-a az EU GDP-jének. ha megtáltosodna, lenne 2,5%. 0,5% különbség, mérési hiba.

Nem csak tisztán gazdaságilag kell ezt a kérdést nézni.
ha Bajnai - Oszkó nem a MSZP alatt indulna, egy szavazójuk biztos lenne. Alattuk nőtt a fizum béremelés nélkül. A senki nem jár rosszúl - szlogen alatt én rosszúl jártam. Szóval még egy senki sem vagyok..
Juj, de okos!

Tudja mindazt, amit már az euró létezése óta lehet tudni, mégsem így csinálják a politikusok.

Egyértelmű, hogy az euró csak akkor válthatta volna be a hozzá fűzött reményeket, ha a bevezetéséhez megkövetelt, amúgy elég enyhe feltételeket, a már eurózóna tag országoktól is folyamatosan megkövetelik. A be nem tartó országokat pedig szankcionálják, végső esetben az eurózónából való kirúgással.

Gagyi országokkal nem lehet, erős, presztizspénzt fenntartani.

Így persze alig néhány ország lehetne az eurózóna tagja. De akkor az valóban működne.

Így nem sok értelme van fenntartani.
A pofátlanság teteje, hogy a csóróbb szlovákokkal akarják segélyeztetni a jobban élő görögöket.

Szóval gratulálok a sok eszéhez, hogy 2011-ben rájött arra, amit már 2001-ben is lehetett tudni és alkalmazni kellett volna. De ez a mai napig nem történt meg, így pedig nem kár az euró esetleges eltűnéséért.

Az alapötlet kitűnő volt, a megvalósítás pocsékra sikeredett.
Tisztelt Bajnai Úr! Szívesen lennék a szavazója. Ha csak nem véglegesen szakított volna a politikával, sokakkal egyetemben várom vissza.

Üdv.: pástétom
@Mehet_a_Menet: "ha az EU diktál a magyar kormányoknak, mert ott legalább nem totál inkompetensek ülnek, mint az országházban."

Hat sajnos az elmult par honapban nagyon nem ezt bizonyitottak. Ami itt valsagkezeles neven zajlott, arra talan meg gyurcsany is kepes lenne...
Ennyit a pénzügyi válságkezelésről. De azt ki fogja elmagyarázni a görög/stb. átlagpolgárnak, hogy ő max hitelben/-ből gazdag a mostani termelési szintje mellett? Épp ezt az illúziót kergették/kergetik több országban legalább egy évtized óta.
(1/2) Off:
Lineker-elv egy amerikai felületen? Kb, mint ha egy magyar írásban amerikai focis példát hoznék. Más kérdés, hogy mennyiségileg nyilván a magyar olvasókra fókuszált.
Remélem fogják még Bajnai Gordonnak hívni a magyar miniszterelnököt. Az elmúlt 21 évben Bajnai Gordon volt az egyetlen olyan kormányfő, akire azt lehet mondani, hogy államférfi, nem pedig szavazathajhász megélhetési politikus.
Szerintem ezeknek az országoknak a problémái nem oldhatók meg pusztán politikai/menedzsment jellegű javító intézkedésekkel, ezért hiába vannak jó törvények és egy jól működő bankrendszer, a fenntarthatósághoz kritikus tömegre és eladható termékekre/szolgáltatásokra van szükség, azaz termelésre. Nem vitás, hogy szükség van tüneti kezelésre is, de ezekkel szerintem nem tehető fenntarthatóvá a rendszer. De miért is várnánk mindent a politikusoktól? Sokféle modell létezik (ld. Kína, Japán, Németország, USA), de végülis mindegyik gazdag országnak jelentős az exporttevékenysége, és értékes termékeket exportálnak, nem ritkán monopol helyzetből. Azoknak az országoknak, amelyek olyan nehéz helyzetbe kerültek, mint Görögország, tényleg elegendő egy összeurópai hitelezési megoldás, hogy megszűnjenek a gondjai? Szerintem inkább K+F-re és oktatásra kellene költeni, amennyit csak lehet, a bankszektort pedig erősen szabályozni mellette, hogy valóban társadalmi intézményként működjenek és közérdeket lássanak el. Vagyis szerintem a jövőbeli menedzsment és a jövőbeli szuverenitás kérdése többé-kevésbé független attól, hogy van-e fundamentum, amire az ország építkezik.
@légycsapó: Bajnai miniszterelnöki kinevezésekor megmondta, hogy csak 1 évre vállalja a megbízatást, akárki is nyer a választásokon. Ő ehhez is tartotta magát. Az pedig vitathatatlan, hogy szakmailag az egyik legfelkészültebb, mellette még értelmes és korrekt is, hiteles. Egy gond van, hogy ez ritka nálunk mint a fehér holló.
@Alf: A bankok kordában tartására egy erős államszövetségnek sokkal nagyobb esélye van, mint egy kis nemzetállamnak. A kis országokat simán kijátsszák egymás ellen a multi cégek, bankok.
Nagyon jó írás. Bajnai úr készen van már a '14-es kampánybeszéde?

Viszont a felsorolt 3 pont nem kivitelezhető ez már nem az az Európa.

1 pontot Merkel már kijelentette, hogy nem támogatja. 2 pontban: képzeljük el, hogy Rómában, Párizsban vagy Madridban német fináncok, revizorok és könyv vizsgálok jelennének meg. Utópia, pontosabban annál jóval rosszabb.

3 pont. A görögöknek 2 út maradt: Szomália lesznek vagy egy német turista paradicsom és annak kiszolgáló személyzete.
A felsorolt négy problémahegy egyenként is megmászhatatlan, nemhogy egyszerre. Nagy baj lesz itt. Remélem, megússzuk háború nélkül.

"az euróból való kilépés Németországnak 20-25 százalékos GDP visszaesést hozna az első évben"
A DAX 25%-ot esett az elmúlt három hónapban...
@zamorano: Az lehet. De a jelenlegi kormányzatban, kapkodás, koncepciótlanság, naponként változó irányok, jelszavak skandálása.
Nah, végre, egy koncepció ! Az, hogy jó vagy nem azt a történelem dönti el úgyis...

"Ezt a magánbefektetők felé fennálló adósságállomány számottevő részének levágása"
Ebben van valami.. ott is vannak cégek, magánszemélyek akiknek jól megy a szekér. Valamint ösztönözni kell a beruházásokat, például akár a telekárak csökkentésével.

Mondjuk ha ott működik, van javulás itthon is hasonló intézkedések jöhetnek... :)
Én igaziból sosem értettem, mi a baj a kétsebességes Európával. Az ettől való rettegés érthető volt az 50-es, 60-as években a német és szovjet fenyegetés (vélt+valós) kapcsán, de teljesen értelmetlen 2011-ben.
Egyrészt ma is létezik már a két sebesség (Schengen, euró), sőt több (EGT országok, társultak), másrészt most gondoljuk ki, hogy veszünk néhány keménymag országot (Hollandia, Németország, Ausztria, Franciaország) meg aki még komolyan gondolja. Ezeknek igenis tessék tovább haladni. Legyen végre lépés a Föderáció felé. A többiek meg kapaszkodhatnak, ha akarnak.
Nem felejtem el, és nem is nullára gondoltam leírni. Ha már „csak” 50%-ra sikerülne csökkenteni, már az is elképesztően nagy dolog lenne. Láthatjuk, hogy Orbánéknak az ország padlóra küldése mellett is a nyugdíjpénzek államosítása kellett néhány százaléknyi csökkentéshez is (már ha valóban csökkent). Mi lenne itt, ha akár csak 10%-ot is csökkentenének?

„ugy tennenek meg, hogy abbol a nemet nep a leheto legnagyobb hasznot huzza)”
Nem csak nemzetállamokban lehet gondolkodni. Szerencsére már most is vannak olyan politikusok, akik tovább látnak az orruknál, és képesek felülemelkedni a középkori nemzeti gondolkodásmódon. De egyébként az sem baj feltétlenül, ha a németek a lehető legnagyobb hasznot húzzák, ha emellett nekünk is jobb lesz a helyzetünk a mostaninál.
Legrosszabb időben voltak a választások. Sajnos ebben az országban egy normális ember nem tud kire szavazni. Aki meg okos, ügyes (B.G.) sajnos nem vállalja. Kár!
@abaka: Ez a gzadasági szint, amit kiemelztél. De jön a társadalmi kérdés: ha szegénységbe taszítjuk a görög-olasz-spanyol-portugál régiót az euroból kirúgással, akkor:
- a görögöket lerohanják a törökök (mondjuk legalább Ciprust)
- az olaszok kettéesnek észak-délre, amiből észak visszakapaszkodik az euroba, a dél meg a maffiáé lesz teljesen, ahol az arabok már simán bejönnek nem Nápolyig, de Milanoig
- Spanyolország szétesik (Katalónia, Baszkok), esetleg megint lesz spanyol polgárháború
- a portugálok reménytelenül leszakadnak

eddig ez az ő bajuk, bár biztonságilag hatalmas kockázat lenne európa déli határait a francia-svájci-osztrák-szlovén-horvát-szerb-bolgár vonalon látni. hanem ez kb. 100 millió ember, Európa negyede, ennyivel kisebb piac, ennyivel kevesebb hadsereg, ennyivel kisebb gazdasági térség, ennyivel rosszabb versenyhelyzet a világpiacon. Kína 1,3 milliárd emberéből jelenleg csak 3-400 millió él 21. századi civilizált szinten, de ha őket kiraknák, elveszne a potenciáljuk. Kína 1.3 milliárdan potenciál és tényező. Láttál amcsi hadsereget Irakban és Afganisztánban? Talán feltűnt: nem lélekszám arányos a feketék létszáma. lehet egy európai hadsereget is feltölteni déliekkel, északon meg lehet termelni, tehát lehet a délieknek is hasznát venni. Az USA 50 államából van, amelyik a görögöknél is szegényebb, aztán mégse rakják ki az USA-ból, elvannak vele. A görög GDP 2%-a az EU GDP-jének. ha megtáltosodna, lenne 2,5%. 0,5% különbség, mérési hiba.

Nem csak tisztán gazdaságilag kell ezt a kérdést nézni.
Mondjuk EU történeti alaptétel: az integráció eddig úgy haladt, hogy a németek adtak valamit, cserébe kaptak is:

1) békeszerződés vs. demokratikus decentralizált állam
2) Saar és Ruhr vidék vs. ESZAK
3) atomenergia vs. euratom
4) hadsereg vs. NATO alárendeltség
5) közös piac vs. Francia agrártámogatás
6) újraegyesülés vs. DM feladása

A helyzet az, hogy immáron elérkezett a pillanat, amikor Németország kb mindent odaadott, és az ideális európai állammá alakította magát. Most a többieken a sor:

Mondjuk Franciaország bedobja az önálló államiságát, cserébe stabil és erős gazdasági kormányzatot kap.
Feladja önálló hadseregét, cserébe újra katonai hatalom lehet. stb.
@lamed: "Nem kizárni kell a rosszul teljesítő országokat, hanem átvenni az irányításukat."

Ehhez azért az érintetteknek is lenne egy-két szavuk. Görögországban van egy ugyanolyan korrupt és teljesen inkompetens politikai elit, mint nálunk - szerinted hogy fogadnák az egyszerű emberek, akik még maguk vagy apáik, nagyapáik harcoltak a világháborúban Görögország megvédéséért, ha most a politikusok gyalázatos teljesítménye miatt tálcán át kellene adniuk az országukat a németeknek? Megmondom neked: az utcára mennének és lőnének, és igazuk lenne.
@is: "- a görögöket lerohanják a törökök (mondjuk legalább Ciprust)"

Hat ezt igy a NATO-n belul eleg nehez elkepzelni. Ha megis megprobaljak, akkor az ugyebar automatikus haduzenet a vilag haderejenek kb 75%-at kepviselo szovetseg minden masik tagjatol. Kicsit ambiciozus lenne.

"az olaszok kettéesnek észak-délre, amiből észak visszakapaszkodik az euroba, a dél meg a maffiáé lesz teljesen, ahol az arabok már simán bejönnek nem Nápolyig, de Milanoig"

Tekintve, hogy par evszazada egyutt elnek ebben a berendezkedesben (ertsd gazdag eszak/szegeny del), nem hiszem, hogy erre barmi hatassal lenne az EU-bol kilepes. Szerintem itt te nezed csak gazdasagilag a dolgot.

"Spanyolország szétesik (Katalónia, Baszkok), esetleg megint lesz spanyol polgárháború"

Detto, ezt sem az EU tartja ossze.

"a portugálok reménytelenül leszakadnak"

Mar most remenytelenul le vannak szakadva, csak meg paran tagadjak.

Az ezutani eszmefuttatast nem igazan ertettem, de ugy tunt, mintha szerinted katonai erdekek miatt kellene egybentartani az EU-t. Ebbben nagyon hosszutavon lehet valami, de pillanatnyilag (ertsd a kovi 50-100 ev) semmi realitasa nincs. Az europai katonai strategia teljes egeszeben a NATO-ra epul, ami jol is van igy. Az EU egyedul 100 ev alatt sem lenne kepes olyan haderot felallitani, mint amivel ma a NATO rendelkezik.
@Zigomer Trubahin: És ahhoz mit szólnának a görögök, ha holnaptól nem kapna senki nyugdíjat, az állami alkalmazottak fizetést, leállnának a kórházak, a vasút, befagyasztanák a bankszámlákat stb?
Mert kb ez a másik alternatíva, és nem hiszem, hogy pár agyalágyulton kívül lenne, aki inkább ezt választaná, akár harcolt a nagyapja a háborúban akár nem.
@lamed: Hat pedig anno is valaszthattak volna a nemet uralmat. Megis ugy dontottek, hogy harcolnak ezzel teljesen lenullazva az orszag infrastukturajat, a gazdasag termelo-kepesseget es tobb, mint valoszinu, hogy nyugdijat sem fizettek a haboru alatt.

Nem hiszem, hogy Europa barmely szuveren allamanak elfogadhato lenne ez a megoldas.
Ez a felütés tárgyalási alapnak jó. Kérdés h Bajnai képes lesz-e felállni és lényegében új politikai erőként képviselni ezt az irányvonalat. Ha csatlakozik akármelyik már meglévő párthoz akkor azzal a saját halálos ítéletét írja alá.
@abaka: Meg kellene mutatni a naptárt a múltba fordult szerencsétleneknek: 2011-et írunk, nem 1945-öt. Azóta sok minden megváltozott, és nem lehet a fél évszázaddal ezelőtti elvek alapján élni. Ez van. Jelenleg 2 alternatíva van, ha tetszik, ha nem:
1. Büszke nemzetállami függetlenség, de előbb-utóbb nem kapnak hitelt, ezáltal mérhetetlen nyomor fog beköszönteni, mivel most minden hitelből megy. És senki sem a háborús életszínvonallal fogja összehasonlítani, mondván hogy „a bombázásokhoz képest még ez is jó”.
2. Függetlenség elvesztése (legalábbis a korábbi nemzetállami értelemben), de az életszínvonal többé-kevésbé a mai szinten való megőrzése.

El sem tudok képzelni érvet az 1. pont mellett, én egyszerűen idiótának tartok mindenkit, aki azt választaná. A XXI. századi Európában nem olyan nagy dolog az a nemzetállami függetlenség, hogy érdemes lenne érte bármilyen áldozatot is vállalni. Ahogy például egy jelenlegi megye függetlensége is érdektelen.
@lamed:

1. Jelenleg így van, de ez nem törvényszerű, és egyre kevésbé lehet így. Nem lehet a végtelenségig hitelből vigéckedni.

Nem egy akkora ördöngösség ám, hogy egy állam megéljen az adóbevételeiből és akkor nincs szüksége sem hitelre, sem pénzrontásra!

Ez csak az utóbbi pár évtized, a XX. század találmánya, hogy építsünk óriási adóssághegyeket!

Előtte nem így volt és már nem is marad így sokáig, mert ez a közgazdasági rendszer fenntarthatatlan.

Tudták ezt már akkor is, amikor kitalálták, de úgy gondolkodtak, hogy hosszú távon úgyis mind halottak vagyunk.

Ott tévedtek, hogy kicsit hosszabb távra gondoltak.

Prüszkölhetsz még egy kicsit a 2-es pontért, de minél később ismerik fel, hogy nem megy már sokáig ez a hitelből és inflációból éldegélgetés, annál nagyobb lesz a kár, a válság és a katarzis.

Úgyhogy célszerűbb lenne minél előbb áttérni az egyes pontra, és megszüntetni kiadáscsökkentéssel a költségvetési hiányt, hogy az ország egyre kevésbé szoruljon hitelekre.
@Zigomer Trubahin: Azt, hogy Görögországban 50 éve már a Papandreouk uralkodnak a nép saját magának köszönheti. Ugyanúgy mint itt Mo-n is. A nép ültette Orbánt a trónra. Másodjára lol.

Majd a nép saját vérén verejtékén tanulja meg megbecsülni a Bajnai és Bokros féle embereket. Csak előbb hadd találjak egy befogadó országot magam és családom számára ahol ilyen emberek irányítanak.
"„Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogyan választassuk újra magunkat, ha megtesszük, amit meg kell tennünk”"

Pedig annyira egyszerű lenne.
Nem a saját jódógotokkal kell törődni, hanem a közösségével, és be kell tartani, amit ígértek. És korrekten kommunikálni a dolgokat.
Itt Magyarországon pl. ezt egy politikus sem tudta eddig megtenni.
mondjuk valami a Bajnai úr mellett szól: Gatyába rázta valamennyire az országot, majd angolosan távozott és nem verte a mellét
@abaka: "Tekintve, hogy par evszazada egyutt elnek ebben a berendezkedesben (ertsd gazdag eszak/szegeny del), nem hiszem, hogy erre barmi hatassal lenne az EU-bol kilepes. Szerintem itt te nezed csak gazdasagilag a dolgot."

Tekintve, hogy Olaszország egyesítése 1860-70 között zajlott le, előtte külön királyságok (szárd-piemonti, lombard-velencei, nápoly–szicíliai) és a pápai állam birtokolták a terület egyes részeit, így elég merész az "pár évszázada együtt élnek" megfogalmazás.
hu.wikipedia.org/wiki/It%C3%A1lia_egyes%C3%ADt%C3%A9se
@Lucius Cornelius:
az a gond, hogy ez a koncepció jelenlegi formájában népeket szakítana le végérvényesen, illetve országokat tenne a földdel egyenlővé. és ez a földnyelv néhány évtizeden belül ázsiai gyarmattá válna.

itt európát fel kellene osztani. de nem A, és B kategóriás országokra. hanem városias (urban), és vidékies (rural) körzetekre. szóval ez egy liberó gondolkodás. mindenkinek választási lehetőséget ajánl. szerintem az A választás egy közös gazdasági kormányzás. közös európai pénzzel. a B terv pedig ugyanezt megvalósítani régiós szinten. de nem az országok döntsenek erről, hanem a körzetek.

ahol a gazdaságot a globális befektetések húzzák ott nyilván érdemes eurót megtartani. de ahol nincsenek ilyenek oda meg mégis miért kell bevezetni a világpénzt. athénban legyen euró. de abból a görög kecskepásztornak mégis mi haszna van. ha most drachmájuk lenne, akkor egyszerűen le kellene értékelni. nem kellene hozzá semmiféle pénzpiaci spekuláció. szóval nem kellene engedni azt, hogy ezen egyesek sok pénzt keressenek. ha meg vesztenek, akkor ugyanezek a szereplők követelik, hogy őket közpénzből mentsék meg. egyszerűen csak úgy kellene dönteni a régiós önkormányzati szövetségnek, hogy a drachma holnaptól 10%-kal kevesebbet ér. persze ezzel a görög paraszt kevesebbet vásárolhatna londonban a harods áruházban. de ezt őt olyan nagyon nem érdekli. viszont ezzel olcsóbbá válna a görög vidék, és versenyképesebbé. aztán ha költségvetési többletük lenne, akkor felértékelnék a pénzüket. ezzel felértékelve a régiós jövedelmet, és a vagyont. csak akkor a bankházak ebből a jövőben húzhatnának végtelen hasznot. és persze nem szenvedhetnének el végtelen károkat sem. de valószínűleg ez lenne a megoldás.

na most azokban a körzetekben, ahol ott vannak a globális befektetések még maradhatna euró. szóval a görög perifériák közül vélhetően athén és attika tudná tartani a mastrichti kritériumot. a többi meg nem. akkor előbbiben maradjon euró. utóbbiban meg vezessék vissza a drachmát. és ugyanezt kellene csinálni itáliában, és ibériában is. csinálni egy közös régiós pénzt a vidéknek. a nagyvárosokban meg maradjon euró.

és akkor meg van a két sebesség. különbséget az államon belül kell tenni, és nem az államok között. persze szerintem az agrártermékek piacának a közös régiós kormányzás is megtenné. az összeurópai high tech ipar meg versenyezhetne uniós gazdasági kormányzás mellett úgy, mint az usa.
" „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogyan választassuk újra magunkat, ha megtesszük, amit meg kell tennünk” – a mondást egy köztiszteletben álló európai vezetőnek tulajdonítják. Ez a mottó az utóbbi három év fő dilemmáját írja le. Ugyanez másképp: a választott vezetőknek nem elég szakmailag helyes megoldasokat találni, de amögé a demokratikus többség támogatását is meg kell szerezniük. "

Jajj de eufemizálás.

Valójában arról van szó hogy fosnak bármit is csinálni, annyira kapaszkodnak a székükbe. Demokratikus többség, jajjanyám.
@Akitlosz: Nem a rendszerrel van a baj, hanem azzal, ahogy alkalmaztak. A hitellel semmi gond, sot az a modern gazdasag motorja. A baj az, ha tobbet vesz fel az ember, mint amit megengedhet maganak.

"Nem egy akkora ördöngösség ám, hogy egy állam megéljen az adóbevételeiből (...) a XX. század találmánya, hogy építsünk óriási adóssághegyeket"

A mai modern vilagban nem lehet egy orszagot cash alapon finanszirozni. Vagyis meg lehet probalni, de csak remenytelen leszakadast eredmenyez, mert sosem lesz versenykepes egy hitellel finanszirozott gazdasaggal szemben. Pl egy nagyobbb projekt eseten 10-20 ev mire osszesporoljak ra a penzt es ekozben semmmi bevetelt nem termel. Ezzel szemben hitelbol finanszirozas eseten egybol kivitelezheto a projekt, ezutan rogton bevetelt termel. Amennyiben tobbet, mint a hitel kamata (ami egy nyilvanvalo elvaras, egyebkent bele sem vagna az ember a projektbe), a hitel egyertelmuen preferalando a sporolassal szemben.

De abban egyetertek, hogy az elmult idoszak nyaklo nelkuli hitelfelvetele semmi johoz nem vezet.
@komment.komment: így van!
nem a pár százalékos adó változtatásoktól meg hitelfelvételektől lesz jó egy gazdaság.
és a gdp-t ill munkahelyeket se a kormány teremti elő.
lásd görög vs német...életszínvonal majdnem hasonló volt(eddig),
holott a 2 gazdaság/ipar "picikét" különbözött...

ennek az ellentmondásnak egyszer fel kellett oldódnia.
és ez még folytatódni fog.
@Avatar: Ok, 150 ev. Koszonjuk, hasznos es erdemi eszrevetel volt...
@abaka: Olaszország széthullása töbször is napirenden volt az elmúlt 130 évben.
@lyesmith: Errol te valoszinuleg tobbet tudsz, mint en, de ettol szerintem azt nyugodtan kijelenthetjuk, hogy az EU szethullasa nem vezetne Olaszorszag kettevelasahoz (ennel sokkal komolyabb probatetelek sem vezettek oda). Ha megis, mondjuk eszakra es delre, az eszaki resznek sem lenne sok eselye visszakerulni az euroba, tekintve, hogy az orszag mostani problemaiban az eszak legalabbb annnyira ludas, mint a del.
@igazi Lencsés István: most a cikk és a kormány tevékenysége 2 különböző dolog. én az írásra reagáltam.
(megjegyzem,h a hazai államadósság leszorítása pl pont h összefügg az eu válságával és helyes irány, de nyilván kevés.)

egyébként mi is tudnánk hasonlót írni, tele van az internet a témával, úgy kell menekülni előle.
Bajnai, ha egy csöpp esze van, nagy ívben elkerüli a politikát (nekünk sajnos). Ő egy kiváló gazdasági szakember és ebben a politikai helyzetben kénytelen lenne olyan kompromisszumokra, sőt nagyobbakra, mint két évvel ezelőtt, ami a szaktudását kérdőjelezné meg az átlagpolgárok előtt. Neki csak akkor lenne esélye az ország rendbehozására, ha pártfüggetlenül maga köré gyűjtené az általa ismert legjobb szakembereket és szisztematikusan végrehajtaná azt, amit meg kell csinálni. Sajnos a politika erősebb és a mindenkori ellenzék akár agresszív módon is, de akadályozná a feladata végrehajtásában. Ezért aztán felejtsük el és reménykedjünk abvban, hogy a világgazdaság esetleges javulásával a mi helyzetünk is javulni fog.
még pár ország is mehetne 80% -os adósság alá, ha abból is leírnának, mert ha a 60% nem ment akkor fixálni kellene a 80%-ot. Az olaszok, spanyolok, portugálok is jól elmentek(-:
@Nathan D'Xantine: Bocsi de ellentmondanék. Amióta Orbán nyomul hiába emelkedett a fizetésem bruttója 4%-al a nettóm csak csökkent mert elveszítettem az adójóváírást, és jövőre még kapok egy extra adónemkulcsot is. Szóval igen is egy miniszterelnöknek van köze a dologhoz.
@lamed: A nettó államadósság nem csökkent, l. www.akk.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d-71f805d83db1.ivy ellenben 2010 áprilisához képest 1100 mrd forinttal nőtt. Ebből 800 mrd a devizaadósság-növekedés.

A nemzeti gondolkodásmód pedig a XIX. századra jellemző, a XVIII. században gyökerezik, a középkor pont hogy egyfajta internacionalista osztályelven működött, a rác jobbágy nem a rác nemessel, hanem a magyar jobbággyal, a magyar nemes pedig nem a magyar jobbággyal, hanem az olasz, a francia, a német nemessel kvaterkázott.
@Akitlosz: Az államok nyakló nélküli eladósodása nagyjából a fáraók kora óta divat, nem a XX. század végének találmánya. Az USA a megalapítása óta van eladósodva, és a csúcs a '40-es években volt: en.wikipedia.org/wiki/File:US_Federal_Debt.png

Mondjuk a középkorban volt rá jó megoldás: a királynak hitelezőt kikiáltották eretneknek vagy boszorkánynak, és elégették vagy vízbe fojtották.
@Akitlosz: Már előttem szépen leírták a spórolás hátrányát a hitelezéssel szemben, csupán annyi maradt, hogy elfogadjam az álláspontodat abban az esetben, amennyiben a hitelfelvétel folyó kiadást fedez. Folyó kiadás feltétlenül fedezetalapon kell hogy működjön. Ha viszont a hitelfelvétel befektetést indukál, akkor elvből nem élni vele ugyanolyan furcsa, rögeszmés, önképezte hátrány, mint amit az MVM Paks nevű magyar futballcsapat választott a zéró légiósaránnyal. Illetve nem ugyanolyan, sokkal nagyobb, lévén a Paks taktikája ahhoz lehetne hasonlítható, amikor egy ország megtagadja a külföldi hitelforrásokat, és csak belföldiekkel él.
Király ötlet ez az adósság elengedés. Innentől kezdve teljesen jogosan kérdezheti meg bármelyik ország, hogy ha a görögöknek lehetett, akkor vajon nekünk miért nem lehet ?

Maga az euró úgy született halva ahogy van. Ahhoz hogy ez működhessen olyan szintű integráció kellene mint ami az USA tagállamai között van. És nem teljesen különböző gazdasági, kulturális, anyagi hátterű országokat beterelni egy közös valutába. A görögöknek kb. annyi közük van a németekhez, vagy a franciákhoz mint a Velorexnek a BMW-hez.
Először: azonnal csökkenteni kell a kór tovaterjedésének kockázatát, és helyre kell állítani az általános hitelességet a pénzpiacok szemében. Ezért az európai bankrendszert megfelelő (politikailag elfogulatlan) stressztesztek alapján fel kell tőkésíteni.

Lófaszt! Ez nem szakértelem, hanem mese habbal. De a sok sznob, műmájer beszopja ezt a nudli álszakértőt.
Szerintem Bajnai és Oszkó nagyon nagy hülyék lennének, ha bármilyen politikai posztra, bármiféle jelölést elvállalnának. Győzelmük esetén, az első kellemetlen lépéseik után újra kapnák az arcukba a sok mocskot, mint ahogyan kapták azt azelőtt, mielőtt a Fidesz győzött, többek közt azoktól a lelkes kommentelőktől is, akik most itt vinnyognak, hogy milyen jó fejek, meg korrektek voltak. :D Ez mennyire szánalmas... Nem kell ide jófejség és korrektség, hazugság kell és gyűlölködés. Ha van esze Bajnainak, akkor tanít, vállalkozik, publikál és magasról tesz az egészre, a minisztersége amúgy is csak utópia lehetne, szerintem a következő miniszterelnök Vona Gábor lesz. ;)
ez a bajnai cikk olyan mint a kormanyzasa korrekt megbizhato kiszamithato ertelmes ugyanakkor teljesseggel otlettelen es sablonos itt nem volna szabad mar a gorogoket mentegetni mert remenytelen nekunk pedig nem kene eroltetnunk az eunak valo mgefelelest mert hulyeseg egy meredek lejtmenetbe valto intezmeny utan lihegve szaladni inkabb azon kene dolgozni fu alatt hogyan lehetne adott esetben kilepni eubol natobol egyarant
Bajnainak nem országirányító miniszterelnökként kellene visszatérnie, mert Orbánék úgy tönkretették a gazdaságot, hogy abba a következő kormány biztosan belebukna. Tele vagyunk időzített százmilliárdos hiányokat eredményező bombákkal, az egész gazdaság leállt, ebből önállóan nem lehet egyhamar visszajönni.

Bajnai feladata az lehet, hogy utolsó független miniszterelnökként bevigye az országot az egységes EU irányítás alá. Ez egy nagyszerű, méltó történelmi szerep lenne. Persze ehhez az egységes EU irányításnak is meg kellene valósulnia, de talán ez a válság elhozza ezt is.
Hajrá Bajnai!
@abaka: "historikus fiskális fegyelem a perifériális országokban ..."

Igaza lehet, az államot mindig is nagyon lenyúlták arrafelé. Ugyanakkor a történelem / idő továbblökdöste őket is a polgári fejlődés irányába.

Miért is fejlődik Európa? Az nyugati polgárságnak van valami kollektiv bölcsessége. Ez biztosan láthatóan létezik. Ez a példa hajtja a perifériális népeket is ugyanabba az irányba.
Szerintem ráadásul a keresztény egyház is ugyanabba az irányba hajtja a népeket.
@Kusics Iván: mea culpa, rossz oszlopot néztem, a kijelentés tényszerű, a számok nem. illetve a devizaadósság növekedése igen, az összegzett adat nem, elnézést.
@midnight coder: Mississippinek sincs sok köze Kaliforniához. Illetve nagyjából annyi, mint a görögöknek a németekhez. Alabama sem Rhode Island. Románia sem Belgium. Amerika előnye a közös nyelv, de elég széles a kulturális, vallási, gazdasági, etnikai hozzáállásbéli stb. skála Colorado-tól Floridáig.

Az integráció hiányában igazad van, szerintem a közös kötvénykibocsátás (és ebből leszármazóan az EKB (ECB), mint euróövezeti jegybank, illetve közös, euróövezeti pénzügyminisztérium működése) a kulcs, mások szerint más.
@abaka: ". Ezzel szemben hitelbol finanszirozas eseten egybol kivitelezheto a projekt, ezutan rogton bevetelt termel. Amennyiben tobbet, mint a hitel kamata (ami egy nyilvanvalo elvaras, egyebkent bele sem vagna az ember a projektbe), a hitel egyertelmuen preferalando a sporolassal szemben."

Ezzel van egy nagyon nagy bökkenő. Mivel minden pénz hitelként került a rendszerbe, és kamattal kell visszafizetni, ezért az összes tartozás mindig több mint az összes pénz. Ergo, valakinek mindenképpen csődbe kell mennie, hiába várta azt hogy a bevétele több lesz, mert nem jut neki a pénzből. Ez olyan mint az a játék ahol mindenkinek le kell ülni, ha nem sikerül, kiesel, de mindig elveszünk egy széket (itt a kamat tölti be a szék elvételének a szerepét). A modell működik addig amíg a gazdasági növekedés nagyobb mint a kamat, hiszen nagyobb gazdaság több hitelt vesz fel amiből visszafizethető az eddigi tartozás, de az összes adósság így is folyamatosan nő. Gond ott van hogy a folyamatos növekedés nem fenntartható (véges idő/erőforrás felhasználásával véges mennyiséget lehet termelni és fogyasztani is), és ahogy a növekedés lassul, egyre nyilvánvalóbbá válik hogy a rendszer fenntarthatatlan, az adósság ekorra már sokszorosan meghaladja a rendelkezésre álló pénz mennyiségét.Persze ezt el lehet fedni exporttal, hiszen akkor máshonnan vonunk el pénzt, de ennek az a következménye hogy az adósság az importálók oldalán gyűlik össze hiszen pénzük nekik is hitelből volt. Németország azért van ilyen jó helyzetben mert exportálja a termékeit, pl Görögországba is, akik ezt hitelből vásárolták meg. Ha nem tették volna akkor a német vállalatok mennek csődbe, így viszont, a görögöknek kell kitalálniuk mi legyen a náluk lecsapódott adóssággal. De ha körülnézel a világon szinte az összes nagyobb állam fülig el van adósodva, és mindenki exportálni akar akár a saját pénzének a leértékelése árán is, vajon miért?

Egy fenntarthatalan, exponenciálisan növekvő adósságra épülő rendszer végnapjait látjuk, és amíg nem találunk ki egy fenntartható rendszert ami levátja ezt a mostanit az egész világon, addig egyre nagyobb lesz a baj. Fogják még a dollárt is söpörni az utcán, nem csak az eurót, a kérdés csak az hogy melyiket előbb, és mikor, 5, 10 vagy 20 év múlva. Az összes közgazdász aki azt képzeli hogy ez a rendszer így rendben van, kéretik elfáradni egy épelméjűség-vizsgálatra. Ez max akkor működőképes hosszabb távon ha időnként a sok tartozást felhalmozók nem fizetnek, csak sajnos ezt úgy hivják hogy csőd, és midenki probálja elkerülni, tovább görgetve a visszafizethetetlen adóssághegyet.
az eurozona szabályai hogyan engedhették meg Görögország eladosodását. Ha vannak ezek a maastrichti hányadosok, akkor a 68% után már oda lehetett volna figyelni, lépni, mielött ekkora baj lett.
A fejétöl büdösödik a hal, az irányitást kell elöbb rendbehozni, ha ez nem sikerül, akkor vége az EU-nak
@Dig, Lazarus!: Pont a németek azok, akik betartják a fiskális fegyelmet, tehát amikor azt mondod, hogy ők sem, és ebből levezetsz valamit, az értelmét veszíti abban a pillanatban, ahogyan kimondtad.
Bajnai volt az egyetlen miniszterelnökünk a rendszerváltás óta, aki a vicc kategóriából diszlvalifikálta magát.

A görögöket meg kikellene zárni az eurozónából. Nem hiszem, hogy például a szomszédos Szlovákiának is finanszírozni kellene azt, hogy német bérszínvonalon éltek a mi gazdasági teljesítményünkkel a görögök.

Szomorú, de ez van.
@Seravy: Zavarosak a gondolataid, mondhatni alapvető tévedésekből vezeted le a végkövetkeztetésedet.

A jelenlegi válság abból adódik, hogy a globalizáció vesztese az EU és az USA, és nyertese az ázsiai régió, elsősorban Kína. A termelés, az innováció már nem a nyugat térfelén zajlik, hanem keleten. Gazdaságilag lemaradunk, de ezt a kormányok nem veszik észre, és az EU-ban szociális rendszerekben költik el azt a pénzt, ami már nincs, az USA-ban meg rakétarendszereket elhárító rakétaelhárító rendszerekre, repülőkre, külföldön lövöldözésre, harci repülőkre. Olyan költekezési terhet vesz a nyakába a nyugat, amibe belerokkan, mert eladósodik, saját magát gúzsba kötve. A kínaiak havi szinten 150 milliárd dollárral növelik a valutatartalékaikat. Mondhatni áltatja magát az, aki azt hiszi, hogy a kínaiak leragadtak az alsógatyadömpingnél. Ma már mindenük megvan, ami nekünk kezd elfogyni. Technológia és tőke.
A válság annak a jele, hogy a nyugat kezd lemaradni a versenyben, és a globalizációban vesztésre áll ázsiával szemben.
@Seravy: Ertem en ezt, de arra nem igazan adsz valaszt, miert is a rendszerrel van a baj. Az addig ok, hogy szarul mukodott az elmult idoben, mert tulsagosan sok hitelt vett fel mindenki, de ez nem jelenti azt, hogy alapjaiban rossz a rendszer. Amennyire ertem, a velemenyed nagyjabol erre a feltevesre epul:

"A modell működik addig amíg a gazdasági növekedés nagyobb mint a kamat"

Ez sajnos tobb ponton santit. Eloszor is, nyilvan figyelembe kell venni az inflaciot. Tehat az lenne egy jo kezdopont, hogy "A modell működik addig amíg a gazdasági növekedés plusz az inflacio nagyobb mint a kamat". Ez a ketto viszonylag kozel van egymashoz (hosszu tavon). Plusz, egy hitelbol finanszirozott beruhazas elettartama nem egyenlo a hitel elettartamaval (jobb esetben). Tehat a hitel visszafizetese utan is termel a projekt, vagyis nem kell, hogy mar a hitel elettartama alatt kitermelje a hitel teljes koltseget.
@Doktor Kotász: Azt írtam, 'onnan indult'. Nem beszéltem Németország jelenlegi fiskális fegyelméről, ellenben arról igen, hogy - nem csak Németország, hanem a többi fejlett tagország nagy része - 6-8-10 éve rendre túllépte az euróövezet tagállamai részére előírt államháztartásihiány- (3%) és államadósság-referenciaértékeket (60%). Az emiatt (szerződés szerint) érvényesítendő szankciókat azonban elmismásolták, később viszont (ma meg már különösen) szankciókat sürgetnek másokkal szemben - akik látva a következménynélküliséget, kétségtelenül nagyságrendekkel súlyosabban lépték túl az értékeket. Mindezt pedig azért említettem meg, mert Bajnai a jövőbeni szankciókról - végső soron kizárásról - írt. Ezért bátorkodtam utalni rá, hogy ez már egyszer dugába dőlt, egyébként is abszurd egy olyan (eszerint lehetséges) helyzet, hogy az EU motorjait ki kelljen zárni, mert papíron (éppen) nem felelnek meg. Tehát a szerző (ezen!) javaslata szerintem nem állná ki a valóság próbáját.

Így mostmár tényleg levezetés lett. De mégsem kinyilatkoztatás ...
@Dig, Lazarus!: Így érthető. Nem volt arról tudomásom, hogy a németek a múltban nem voltak fegyelmezettek a költségvetésükkel.
Miközben figyelmesen olvastam a bejegyzést, az merült fel bennem, hogy valóban csak és kizárólag a "fiskális szemüvegen" keresztül lehetséges-e vizsgálni a problémát. Van-e és milyen prioritást élvezne a humánpolitikai megközelítés? Hiszen a széles tömegek feje felett döntenek szűkebb érdekeltségű csoportok/rétegek, s általában nem az köz javára teszik: milyen is az általános közmegelégedettség az EU-t illetően? Holott állítólag értünk, honpolgárokért van az egész, nemde? Nem szeretnék dobálózni globális és/vagy annak vélt általánosításokkal, ám amitől nem tudok szabadulni, az a következő:
1. Sokan azonosulnának ezzel a gondolatsorral, miszerint elmélkedem, s igyekszem szembesülni a jelennel. Ilyen és hasonlóan szép mondatok jutnak az eszembe.

Szép magas a "nyögdíjam"!
Szép magas a rezsim és a törlesztésem is!
Szép magasak az árak!
Kérdés: ugye milyen szép magas az életszínvonalam?
Válasz: természetesen az!
Újabb kérdés: na és mi ebben a veszélyes?
Válasz: félő, ha ilyen gyorsuló ütemben növekszik, nehogy a napi megélhetésem kárára történjen!
Lehet egy kérdéssel több?
Válasz: miért is ne?
Oké! Akkor tedd fel ezeket a kérdéseket magadnak is...
Ugye, hogy nem igaz: a sárga csekkes nemzedék feltörekvőben van, de nem azért mert lusta ill. buta a banki átutaláshoz? Frászkarikát! Inkább azért, hogy nagy élvezettel sorsolja ki havonta azt a nyertes szolgáltatót, akinek nyereménye az általad befizetett sárga csekk. Gondolkodjam tovább? Azt még lehet, mert még ingyen van...amíg:-)

Most akkor az árak magasak, vagy a fizetések alacsonyak? A hétköznapi életben többen vannak azok, akik betérve akármilyen multiba, boltba, nem azt mormogják a foguk alatt, hogy milyen alacsony a fizetésem, hanem inkább azt, hogy milyen drágaság van!?

Következésképpen mi alapján vásárolunk? Te is tudod a választ, holott lelki tusában vagy közben, mert tisztában vagy azzal, tuti, hogy nem az egészségeset, természeteset, s minőségit vetted, hanem megalkudtál saját magaddal. Az egészséged persze "tojik" a megalkuvásodra, mert bizony "ő" nem alkuszik, s visszaüt előbb-utóbb a saját károdra.

Ha időnként szembesülsz egy-egy Nyugat-európai életmóddal, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy miközben Te sárga-csekkes lázban égve laposka pénztárcádat szorongatva "válogatsz" az akciós termékek garmadájából- azzal a tudattal, hogy élősködőnek titulálhatnak az aktív dolgozók, mint a Te "eltartóid" - , s halovány boldogság önti el a szívedet, mert olcsóbban jutottál hozzá a napi betevődhöz. Ellenben nyugati nyugdíjas szomszédodat inkább az foglalkoztatja, hová menjen pihenni, nyaralni, hogy kellően felüdüljön lelkileg és testileg, akár a nálunk bagóért megvásárolt saját tulajdonú vízparti és/vagy gyógyfürdő melletti felújított parasztházába?!

Kérdéske: néztél már bele igazán ilyen emberek szemébe? Na és mit láttál? Nem valami számodra szokatlan nyugodtságot, büszkeséget? Netán megkérdezted valaha is "tőlük", hogyan látnak Téged/Minket? Mit látnak a szemünkben? Nem fogsz találni erről statisztikát, de talán így a jobb. Bezzeg a weboldalakat már régóta hőtérképezik, hogy adatokat gyűjtsenek a látogatók szokásairól...(az egérmozgás szinkronban van a szemünkkel, na ezt használják fel..)
Mi lehet a mottó? Pl.: "Nyögdíjunkból éldöglődünk", de meddig még?

2. Önző énközpontúságom hangsúlyozását ellensúlyokkal igyekezvén nivellálni ekképpen:
Ezt az őrült "körforgást" nem is annyira nehéz megérteni, ám felfogni annál inkább nehezebb. Miért is? Ha belegondolunk, a rendszerváltást (vagy nevezze ki-ki ahogyan akarja...:-) követően beengedtük multi nagy-testvéreinket, tudva azt mit fognak tenni a helyi kisvállalkozókkal. Megtelepedve forgalmas helyek mentén - élvezve az adókedvezmények előnyeit - lenyomták az árakat, elárasztották relatíve olcsó termékekkel a hazai piacot, s rengeteg vállalkozást, gyárat/üzemet csődbe sodortak állambácsi "passzív tudatosságával"...Most ennek isszuk a levét, pontosabban a mosogatólevét....A nagy orosz medve, akivel korábban barterben "elégítettük ki egymást", most súlyos dollárokban méregeti volt barátságunkat. Úgy kell nekünk. Mert nekünk -kicsi hazánknak - mindig kell valami nagy hátsó, amit nyaldoshatunk, közben kilóg a miénk is a gatyából.

Igazából nem is akarom befejezni ütős végszóval ezt a bejegyzést, inkább meghagyom neked, mert tuti, nem fogod szó nélkül hagyni, nemde? Na erre varrjál gombot Döbrögi!?
A politikai gazdaságtan visszatérése még egy ponton tetten érhető. EU-s tanszékünk - European Department of Economic Psychology; Nice, France - alapítója, Garai László prof. "második modernizáció"-nak nevezi ezt a pontot, és a közelmúltban két helyen is részletesen illusztrálja ezt a visszatérést. Az egyik hely a Népszabadság Kiadónál megjelent "Globális rendszerváltás?" című könyve. A másik: a "Milyen kapitalizmust akarunk?" c. tanulmánya, amelyet januárban közölt a "Kritika" s amely a NOL-ban
www.nol.hu/kritika/20110218-milyen_kapitalizmust_akarunk_
URL alatt olvasható.
@Earendil:

Annyi a különbség, hogy amíg a pénz aranyból volt, vagy legalább volt mögötte (arany)fedezet, addig kicsit nehezebb volt korlátlan mértékben hitelezni mint ma. Ma gyakorlatilag a hitelezésnek csak a visszafizetőképes kereslet szab határt. Olyan nincs, hogy egy eszményi adós bemegy a bankba és elutasítják arra a hivatkozva, hogy a banknak nincs pénze hitelezni.

A másik pedig a pénzrontás, ami az állam legegyszerűbb, legolcsóbb módszere arra, hogy kivegxe a pénzt a polgárai zsebéből.

Ezt is jóval nehezebb volt megoldani aranypénzek esetén, mint ma, amikor a pénzteremtés csak néhány szám bepötyögéséből áll a számítógépen.

Szóval az egy dolog, hogy úgy van, ahogyan mondod, csak ez sohasem volt helyes és elfogadható dolog. Az ország gazdaságára és népére nézve mindig káros. A hatalomnak és a bankároknak persze jó, de másnak nem.

Semmi nehézség nincs stabil és értékálló pénz megteremtésében és megtartásában, sem abban, hogy a már létező megspórolt pénzekből adjanak csak kölcsön.

Azért nem így van, mert ez a hatalmon lévőknek )meg a bankároknak) nem áll érdekükben és ők döntenek.
@Jozsó_: Ennyi kéne tudni! Miben szakember!
A marketingpolitika elmossa a politika és a nem politika határait. Gyűljünk össze, agitáljunk, hozzunk másokat is, mint láttuk, a szórakozásért. A marketingpolitikus tehát könnyen rághatóvá formálja politikai üzenetét, majd elhiteti közönségével, hogy az most komolyan politizál, sőt, mint ilyet, valamilyen morál őrévé avatja, melynek lerontásán a politikai ellenfél teljes buzgalmával munkálkodik, és ő, csakis ő az igazi hazafi, haladó, hagyományőrző, keresztény - a mindenkori aktuál politikai igény szerint. A tömeg átpolitizálása ekképp éppen a politikus gondolkodástól való eltávolítását eredményezi, "összecsődítéseivel" pedig fokozza a magánszféra válságát, az elidegenedést.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma