A ló másik oldalán – a kormány energiapolitikájáról

2011.10.03. | Leideni Hauer Pál | 80 komment

 

Tegnap fogadta el a parlament az ország 2030-ig szóló energiastratégiáját. Az alábbi írás az energetikában megtett utat, mint a jelenlegi kormány sajátos hatalomgyakorlási módjának markáns példáját igyekszik felvázolni. Mindezt természetesen nem a puszta kritika szándékával, sokkal inkább annak céljával, hogy az anomáliák számbavételével egy, valóban a közjót szolgáló energetikai kormányzás számára szolgáljon szerény hozzájárulással.
 
 
Az új hatalmi struktúrák kialakulása
Szentélyek kontra kompetenciaközpontok
 
A kabinet megalakulásakor az energetika szakpolitikai felügyelete az aktuális hatalmi erőviszonyok közötti kompromisszum eredményeként jött létre, az egységes szemléletet elemi módon igénylő, alapvető infrastruktúrát jelentő energetika felügyelete kettévált. A szakterület egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) került, ahova alapvetően stratégiai, hosszú távú szempontok, illetve a jogszabály-előkészítés tartozott; illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM), amely az állami energetikai társaságok tulajdonosi felügyeletét látta el. Ide került az ágazatot szabályozó hatóság is és a fejlesztési források elosztása is az NFM hatáskörét képezte. Ahogy a kezdeti, nehezen érthető struktúra létrejötte, úgy a bő fél évvel későbbi módosulása is vélhetően az erőviszonyok változásaként értelmezhető. Mindenesetre az, hogy az energetika valamennyi, az államot érintő vonatkozása jókora késéssel került egységes irányítás alá, a regulációs munka jelentős késlekedését is eredményezte.
 
Az államigazgatásban lezajlott változásokkal párhuzamosan az állami tulajdonú energetikai társaságoknál, elsődlegesen a „zászlóshajó” Magyar Villamos Műveknél (MVM), teljes körű menedzsmentváltás történt – egyébként e tekintetben hasonlóan, mint valamennyi állam által tulajdonolt gazdasági társaságnál: a rendszerváltozás óta biztosan a legteljesebb körben. További figyelemre méltó fejlemény, hogy a váltásokat követően a kormánypártok energetikában ismert szakpolitikusai helyett inkább a Fideszhez kötődő gazdasági érdekcsoportok képviselői kerültek pozíciókba. Ez alól lényegében maga az energetikát és klímapolitikát felügyelő, a tiszteletre méltó, bár az energetikától meglehetősen távol eső teológiát végzett államtitkár, egykori polgármester az egyedüli kivétel.
 
Az energetika állami szegmensében megnyilvánuló „káderpolitika” azonban csupán a jéghegy csúcsa volt abban a folyamatban, amelynek során az állam közhatalmi funkciója és a tényleges gazdasági hatalomgyakorlás egyre nyilvánvalóbban elvált egymástól. Az energiapolitikát is alapjaiban meghatározó, igazán komoly döntések nem az államigazgatás szentélyeiben, az erre felkent főpapok celebrálásában születtek, hanem az informális kompetenciákat megtestesítő központokban hozták meg őket.
 
 
Lobbik és érdekkörök hálójában
A jogszabályalkotás bástyáján réseket jelentenek a kormánypárt politikai kultúrájából fakadó önmozgások
 
A beinduló energetikai kormányzás nem szakított az ebben az iparágban oly ismert mechanizmussal, amelynek során a jogszabályalkotás szakmai menetét gyakran törik meg különböző érdekcsoportok szempontjait érvényesíteni kívánó kezdeményezések. A kormány egyébként is mindennapi gyakorlattá váló eljárásrendje, melyben kulcsfontosságú módosításokat nem a normál ügymenet, hanem önálló képviselői indítvány keretében terjesztenek be, sajátosan ötvöződött az előbbi „technikával”, például amikor a kötelező átvétel rendszerének megváltoztatásáról szóló, a szakminisztérium által beterjesztett javaslattal szemben a frakcióvezető egy lényegesen eltérő, nem egyeztetett módosítással élt. Annak ellenére tehát, hogy a rendszerváltás óta először minden szempontból egységes az energetikai szakkormányzás, szabályozási oldalról az erős bástyán továbbra is réseket ütnek a lobbi jellegű érdekérvényesítés akciói, de a kormánypárt politikai kultúrájából fakadó önmozgások is.
 
Mindez azonban nem sokkal visz bennünket közelebb a kormányzat energetikával kapcsolatos szándékainak megismeréséhez. Mára azonban körvonalazódni látszanak a valós erővonalak, amelyek a tényleges kormányzati döntéseket meghatározzák – annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatok és közlemények gyakran semmilyen szempontból nem segítik a tisztánlátást.
 
 
Az új Nemzeti Energiastratégia
A tényleges döntések mögött nem a mainstream szakpolitika szempontjai húzódnak
 
Az immár egységes kézben lévő energia-igazgatás máig legnagyobb, valóban komoly eredménye, hogy 2011 tavaszán megalkotta az ország 2030-ig szóló energiastratégiáját. A kiváló színvonalú szakmai anyag, mely részletes hatásvizsgálatokra támaszkodva vázolja fel az ország számára követhető pályákat a szakma lényegében egyöntetű elismerését váltotta ki, amit tovább növelt a széleskörű társadalmi egyeztetés lehetősége. Az energiastratégia mélyebb elemzése ugyanakkor rávilágíthat a jelenleg hatalmon lévő politikai elit mögötti, a tényleges döntéseket motiváló érdekekre a megbúvó, de annál fajsúlyosabb ellentmondások feltárásával.
 
Az egyik ilyen markáns, az elvek és a tettek közötti ellentmondás a hazai szénvagyon hasznosításának stratégiában foglalt megítélése és a Mátrai Erőmű tervezett korszerűsítésének tavaly ősszel történt leállítása. Ha a stratégiát tekintjük, minden érv a bővítés mellett szól, (csak kulcsszavakban: munkahelyteremtés, importfüggőség csökkenése, a meglévő blokk leállítása révén fajlagos kibocsátás-csökkenés, foglalkoztatás stb.). Az új, már jól előkészített széntüzelésű blokk terve mellett óriási erkölcsi érvet adott a fukushimai katasztrófa is. Ráadásul az energetikai államtitkár nemrégiben jelentette be a hazai szénvagyon energetikai hasznosítására vonatkozó koncepció elkészítését, melynek alapelve, hogy a hazánkban fellelhető egyetlen jelentős primer energiahordozóként nem mondhatunk le a szénvagyon hasznosításáról. Szintén érdekes, aktuális fejlemény, hogy egy kormánypárt-közeli munkaadói szervezet épp a napokban adott ki egy állásfoglalást a stratégia támogatásáról, melyben egyértelműen síkraszállnak a hazai lignitvagyon energetikai hasznosításának újragondolása mellett.
 
A jelek szerint a tényleges döntések mögött tehát nem csak a mainstream szakmai és szakpolitikai szempontok húzódnak meg. Ugyanakkor érdekes, hogy az előző projekthez hasonlóan szintén az állami MVM érdekkörébe tartozó, aktuális erőmű-fejlesztési elképzelés viszont pontosan az ellenkező pályát látszik leírni. Ez a projekt a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése.
 
 
Új atomerőmű hazánkban – Fukushima után
Érdemi párbeszéd helyett a bővítés előnyeinek formális mantrázása zajlik
 
A kormányzat energetikával kapcsolatos cselekvésének ellentmondásossága talán leginkább éppen a Paksi Atomerőmű új blokkokkal való bővítése kérdésében figyelhető meg. A 2009 tavaszán közismerten „nagykoalíciós” parlamenti többséggel elfogadott bővítési koncepció mentén továbbra is halad a projekt előkészítése, miközben a hivatalos kormányzati kommunikáció és az érintett vállalatok minimálisra szabott megnyilvánulásai lényegében kimerülnek a bővítés előnyeinek formális mantrázásában. A korábban megindult társadalmi párbeszéd a minimálisra csökkent, és a fenyegető előjelek (romló közvélemény-kutatási adatok, aktivizálódó zöld szervezetek, stb.) ellenére az előkészítő munka tovább halad. A kormányzat mintha nem venne tudomást a március 11-én bekövetkezett nukleáris katasztrófáról, illetve annak a közgondolkodásra, egész civilizációnkra gyakorolt hatásáról. Messze túlmutat jelen dolgozat keretein annak elemzése, hogy a fukushimai katasztrófa milyen hatással volt és lesz a világ atomenergiához fűződő viszonyára. A szerző meggyőződése, hogy jelentősége messze túlmutat a 25 évvel ezelőtt Csernobilban történteken, mégpedig azért, mert esetünkben elsősorban nem műszaki-tudományos kérdésről, hanem az (állami-társadalmi-gazdasági) elitek szavahihetőségéről van szó. Ezért a világ egyik vezető ipari hatalmában és demokráciájában történtek következményei sokkal mélyebbre hatóak, mint a kommunista Szovjetunióban történtek.
 
A fejlett világ mindezt felismerte és ki-ki a maga érdekrendszere és bölcsessége mentén, de mindenképpen változtat. A hazai kormányzati politika tudomást sem vesz minderről és nem hallja meg a szakma részéről egyre gyakrabban érkező érveket, melyek az atomerőművi bővítés újragondolását, néhány évig tartó szüneteltetését javasolják. Érveik szerint a kialakult helyzet miatt a világ egész nukleáris ipara gyökeres változás előtt áll, és nem szabadna elkötelezni ma magunkat a jelenlegi technológia mellett. A bizonytalanság miatt ráadásul egy ilyen hihetetlenül költséges beruházás finanszírozása – amit a gazdasági válság egyébként is megnehezít – lényegében kilátástalan a hitelezői kockázatok miatt. A kormányzat nem vesz tudomást a szinte naponta érkező hírekről, melyek a fenti érvrendszer egy-egy újabb alátámasztását jelentik: pár napja a Siemens jelentette be, hogy kiszáll a nukleáris üzletágból, leépíti atomenergetikai divízióját. A szakmát ismerők pontosan értik, hogy mit jelent ez, hiszen ha az európai atomipar egyik legnagyobb beszállítója erre a döntésre szánja el magát, akkor az elhatározása mellett nagyon súlyos érveknek kell lenniük. Valószínűleg sokakat elgondolkodtat a Paksi Atomerőmű volt (Antall-kormány alatti) vezérigazgatójának napokban megjelent tanulmánya is, ahol Fukushima tanulságaként az atomenergia feladását határozza meg.
 
 
Nagyon tanulságos mindezek fényében, hogy az Energiastratégia e vonatkozásban mintha fordítva ülne a lovon: a nukleáris opciót lényegében szükségszerűségnek tekinti, ilyen értelemben kissé eltér az anyag általában véve szakmailag kiegyensúlyozott és realista megközelítésétől. Egy példa: az új atomerőmű majdani belépésével egy adott időszakra kialakuló kapacitástöbblet (ami abból fakad, hogy a nagyon magas, 1200 MW körüli egységteljesítményű blokkoknak a magyar energiarendszer 7000 MW körüli beépített teljesítőképességéhez képest nagyon nagy) azáltal lesz kezelhető, hogy a német atomerőművek leállítása miatt forráshiányos regionális árampiacon jól értékesíthető lesz a többlet magyar atomáram. (Rossz hír az ebben reménykedőknek, hogy a cseh kormány épp szeptember közepén jelentett be egy erőltetett ütemű atomerőművi programot. A földrajzi közelséget és a hagyományosan jó cseh-német gazdasági kapcsolatokat tekintetbe véve ez a hajó tehát már elúszott).
 
Felmerül a kérdés: ha ilyen fontos a bővítés, miért nincs érdemi párbeszéd, miért nem vesz tudomást a kormányzat minderről? Az eddigiek fényében vélelmezhetően ugyanott keresendő a magyarázat. A tényleges hatalomgyakorlóknak nagyon jó a bővítés előkészítése, hiszen évekig biztosít lényegében valós kontroll nélkül legitimitást komoly források felhasználására. A jelek szerint ez egy olyan, előre megtervezett folyamat, amelyben csak zavarnak a tények, származzanak Japánból, Németországból, vagy bárhonnan.
 
 
Manőverek a gázszektorban
A MOL-paketten elbukott pénzből egy közepes erőművet lehetne felépíteni
 
Ezzel azonban nincs vége a jelenlegi kormány nehezen értelmezhető lépéseinek az energetika útvesztőjében. Az előző példával sok szempontból analóg eset a magyar-szlovák határkeresztező gázvezeték létesítése, amely valamilyen ok miatt rendkívüli prioritást élvez, annak ellenére, hogy a projektet korábban az annak természetes gazdájaként elindító MOL Földgázszállító ZRt. a szükséges elemzések elvégzését követően leállította, ugyanis nem látta biztosítottnak annak megtérülését. A szakma meglehetős értetlensége fogadta a hírt, miszerint az összeköttetés mégis megvalósul, mégpedig az állami MVM leányvállalatának beruházásában. A projekt megtérüléséről kevés szó esik, arról még kevesebb, hogy annak költségei – a jelenleg még nem teljesen biztosra vehető Uniós támogatás feletti, több tízmilliárdos tétel – a végfogyasztói földgázárakba épülnek–e be, vagy az állami MVM költségvetést hizlaló jövedelmezőségét rontják–e le?
 
Mindez azért is különös, mert az állam 2011 nyárelőjén nagy eredményként jelentette be, hogy sikerült a MOL orosz kézen lévő részvénypakettjét, mintegy 25 %-ot visszavásárolnia. A részvényárfolyamok esése miatt üzletileg jelentős bukásként értékelhető akvizícióra egyébként könnyen lehet, hogy a XXI század Bős-Nagymarosaként fog az utókor emlékezni, hiszen az állam jelen árfolyamon számítva annyit bukott az üzleten, amiből egy közepes nagyságú erőművet lehetne felépíteni.
 
Mindenesetre a MOL- pakett állam általi megvásárlásának fényében végképp érthetetlen a kormányzati lépéssorozat, hiszen tulajdonosként az államnak – az ellátásbiztonságra, a gázforrások diverzifikációjának szándékára hivatkozva bizonyára módja lenne a MOL-t a korábbi döntés megváltoztatására rábírni és a gázvezeték építéséhez értő, és megfelelő infrastruktúrával rendelkező FGSZ-t a beruházásra rávenni. A sokkal költségesebb megoldás választásának, és egyáltalán, a MOL-MVM energiaóriások tulajdonosi szándékainak megvilágításával azonban a kormányzat a mai napig adós.
 
 
Az MVM megítélésének látványos átértékelődése - rablóból pandúr
A korában támadott MVM a gazdasági hatalom első számú kedvencévé lépett elő
 
Azt, hogy valójában mit is akar az állam a tulajdonában lévő energetikai vagyonnal, azért is fontos lenne tudni, mert a szakmában még sokan emlékeznek egy, a Fidesz által 2008 februárjában szervezett konferenciára. Az esemény fő témája az MVM helye és szerepe volt a magyar villamosenergia-piacon és ahol a párt szakpolitikusai, ismert energetikai szakemberei az Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a hazánkban jelen lévő európai energiamultik magyarországi vezetőivel vállvetve ostorozták az állami energiacéget. A közös kotta szerint az árampiac fejlődésének, a verseny kiteljesedésének és ez által az olcsó energiaáraknak az MVM a legfőbb kerékkötője.
 
Mára ez a hozzáállás alapvetően megváltozott. Ugyanez az MVM a gazdasági hatalom első számú kedvencévé lépett elő és sorra szerez olyan jogosítványokat, melyek nélkül is korábban a piac túlságosan domináns szereplőjének találtatott. Jó példa erre az MVM nagykereskedelmi árrésének ez év elején, minden különösebb bejelentés nélkül történt megemelése, amely természetesen közvetlenül meg is jelent a végfogyasztói, hatóság által szabályozott árakban. De ide sorolhatjuk a gázkereskedelmi, majd gázszállítói jogosultság megszerzését vagy azt, hogy a gáztőzsdét szintén az MVM leányvállalat MAVIR szervezheti meg. A jelek szerint az állam komolyan gondolja az Energiastratégiában is rögzített, önmagában teljesen elfogadható és üdvözölhető elvet, miszerint az energetikában nemcsak szabályozói, hanem tulajdonosi szerepben is markánsan kíván jelen lenni.
 
Ezzel azonban az eddigi gyakorlati megvalósulást tekintve két probléma is van: Egyrészt a szabályozói és tulajdonosi szempontok teljesen összekeveredtek és a jelek szerint a tulajdonosi szempont teljességgel felülírja az állam szabályozói felelősségéből fakadó feladatokat. Másrészt nem világos az állami cselekvés mögötti valós szándék, legalábbis a lépésekből ezt nem lehet kikövetkeztetni, és a mindinkább kiüresedett, formális bejelentés típusú információkra alapozva sem lehet közelebb jutni a valós szándékokhoz.
 
 
Az igazi kérdés – az állam szerepe az energetikában
A közszolgáltatás visszafejlesztését eredményezi a rezsidíjak befagyasztása
 
Az állam energetikában betöltött valós szerepének tisztázása két aspektusból is égetően fontos lenne. Ez a két szempont egyrészt a minél kedvezőbb árú energia biztosítása, másrészt a megújulók terjedésének elősegítése, illetve az állam ebben vállalt szerepének rögzítése.
 
Nyilvánvaló, hogy az energiaszolgáltatás – mint az egyik alapvető civilizációs infrastrukturális szolgáltatás, és mint ilyen, a közjó integráns eleme – során számos, időnként egymásnak ellentmondó szempontot kell figyelembe venni. Az Energiastratégia e tekintetben helyesen vázolja fel a fenntarthatóság–versenyképesség–biztonság hármas elvét. Azonban ma, az elhúzódó gazdasági válság időszakában, – amikor ráadásul a magyar háztartások és a gazdálkodók jelentős része is nagymértékben el van adósodva –az olcsó energiának kell lennie az elsődleges prioritásnak. (Nem véletlen hogy az idézett munkaadói állásfoglalás is hangsúlyosan tesz hitet a legalacsonyabb költségű szemlélet mellett). Az államnak szabályozói és tulajdonosi oldalról is számtalan lehetősége van e szempont érvényesítésére, ahogy arra a szakmából rendszeresen érkező javaslatok is felhívják a figyelmet. Csak néhány példa: az egyetemes szolgáltatást terhelő tarifaelemek racionalizálása, önkormányzati tulajdonú közműcégek átszervezése, stb.). Semmiképpen sem jó irány, és a piaci szereplők további elbizonytalanítását, a közszolgáltatások minden szempontból történő visszafejlesztését eredményezi viszont a rezsidíjak befagyasztása. Ez a lépés ellentétes minden logikával, amelyre gazdaságunk épül, de a legnagyobb hibája, hogy a rendszerek torzulásából fakadó, romló hatékonyságú működés árát később többszörösen kell majd megfizetni. Égető szükség van tehát arra, hogy az állam felelős gazdaként, felelős hatalomgyakorlóként tekintsen a közszolgáltatásokra.
 
 
A másik szempont, a megújulók elterjedése pedig azért kulcskérdés, mert az egész hazai energiagazdaság fenntartható pályára állításának ez az alapja. Leegyszerűsítve: a mai, fosszilis és atomenergiára alapozott gazdaságunkat át kell állítani oly módon, hogy a megújulók érdemi részt vállaljanak az ellátásban, természetesen ott, ahol ez a rendelkezésre álló forrásokból a legnagyobb eredményt hozza. E tekintetben az Energiastratégia példamutatóan foglalja keretbe, hogy mely területeken kell elsősorban a szükséges fejlesztéseket megindítani, és hogy hol lehet a leghatékonyabban eredményeket elérni.
 
A probléma itt is az elvek és a gyakorlat közötti szakadékban rejlik. A rendelkezésre álló, és tervezett források ugyanis messze, nagyságrendileg sem érik el azt a mértéket, amellyel valóban eredményt lehetne elérni. Szinte semmi jele annak, hogy az állam komolyan gondolná az Energiastratégiában lefektetett elveket és szabályozóként bármilyen formában ösztönözné a zöld energiagazdaság térnyerését. Sőt, a megújulókkal termelt energia kötelező átvételére vonatkozó szabályozás késlekedése (legutóbbi információk szerint 2012 elejére várható az új jogszabály) a korábbinál is bizonytalanabb helyzetet eredményezett az ágazatban.
 
 
Összegzés
 
Összefoglalásként rögzíthetjük, hogy a kormány másfél éve alatt tapasztaltak alapján az a benyomásunk támadhat, mintha a döntéshozók a ló másik oldalára kerültek volna. Korábban az energetikában lezajlott liberalizáció miatt a fogyasztókra és a szektorra rászabadított piaci folyamatok negatív hatásai, illetve a hazánkban lezajlott széleskörű energiaipari privatizáció miatt lecsökkent közösségi érdekérvényesítési lehetőségek képezték a legfőbb akadályát annak, hogy az energiaellátás a nemzeti optimumon történjen. Ma viszont azt látjuk, hogy a kormányzati döntéshozók az állam cégeken, piacokon és szakmákon átnyúló közvetlen beavatkozását, minden területre kiterjedő kontrollját tekintik üdvözítőnek. Az állami hatalom részfunkcióinak zavaros mozgásai eltérítik a nemzeti energetikát a megfogalmazott és konszenzust élvező stratégiai céloktól. Az eredmény: torz működés és elbizonytalanított piaci szereplők.
 
A közérdek pedig úgy tűnik, továbbra sem mindig az elsődleges szempont.

 

Címkék: atomenergia mol paks mvm energiapolitika energiastratégia

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr453276215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Érdekes post. Egyrészt a szénerőművek fejlesztését forszírozza - márpedig egy szénerőműnél nem sok környezetszennyezőbb dolog létezik, másrészt jó sötétzöld módjára az atomerőmű fejlesztést ekézi, és Fukushimára hivatkozik, holott Paks környékén ilyen jellegű katasztrófának a bekövetkezése 0. Az már más kérdés, hogy a japánoktól elég érdekes ötlet volt oda atomerőművet telepíteni, sőt már eleve egész Japán önmagában nem igazán atomerőművek létesítésére termett, mivel minden létező természeti csapás gyakori arrafelé (földrengés, tájfun, szökőár). Mifelénk viszont ezek a jelenségek meglehetősen ritkán fordulnak elő.
@midnight coder:
az a különbség Fukushima és Paks között, hogy ott egy modjuk nyolcas földrengéssel terveznek mint worst case, nálunk meg egy ötössel, ha egyáltalán számolnak vele. Azaz nincs sok különbség.
Sokkal érdekesebb kérdés számomra, hogy a már nem növekvő olajkészlet, a 10-20 év múlva ugyanerre az útra jutó gázkészlet, a már nagyon régóta csökkenő uránkészlet miatt a közeljövőben kialakuló energiaválságra milyen válaszokat képzelnek el ma az országban?

Úgy látom, ezzel sem a kormány, sem az ellenzék, sem senki más nem gondolkozik, egyszerűen a szőnyeg alá söpörve hever a téma.
@barli: Paks 6.5-ig lett felturbózva.
@Agent Cooper: az uránkészletek fogyása nem egészen úgy alakul, ahogy az a köztudatban él. A jelenleg ismert könnyen kitermelhető készletek fogyása prognosztizálható ~ötven évre szimpla, egyutas üzemanyagciklussal.
Tehát a lényeg: ne legyen atomerömü mert meghalunk egy esetleges sugárzásban, hanem építsünk szénerőmüvet hogy meghalhassunk tüdőrákban...
1. A hivatkozott Petz-tanulmány "hogyan tovább" fejezete nem ad választ arra a kérdésre, hogy ok leállítjuk az atomerőműveket, de akkor mitől fog világítani a lámpa?

2. Ha összeveted pl. a szénenergia hasznosítása során bekövetkezett haláleseteket az atomenergia hasznosítása során bekövetkezettekkel, úgy hogy beleszámolod a szén kitermelése során előfordulókat is, az atomenergia még mindig sokkal biztonságosabb (emisszióról pedig még nem is beszéltünk, ami pedig a hivatkozott tanulmány fő témája). Persze az uránbányászat se piknik, de abból kb 2-3 nagyságrenddel kevesebb kell. A szénkitermelés technikája persze fejlődik, de az atomenergia felhasználásé és uránkitermelésé nemkülönben.

A megújuló források a szükséges beruházás ára miatt egyenlőre (nálunk kükönösen) nem jelentenek valós alternatívát.
@midnight coder: szén, mint menetrendtartó még jópár évtizedig - hosszabb ideig, mint a meglevők hátralevő élettartama - megkerülhetetlen, nem igazán kiváltható tényező.

Az én olvasatomban nem Paks bővitését ekézi, hanem a bővités témakörének megközelitését: részben az alapján, hogy Fuku nem az atomerőművi technika csődje volt - jelen ismereteink szerint az ottni blokkok tervezési határérték felett teljesitettek - hanem a kormányzati, döntéshozói hozzáállásé. Pl. ismert, hogy a cunamiveszélyre, a védelem súlyos alulméretezettségére többször is felhivták az ottani fejesek figyelmét, mégse történt lényegében semmi.
@barli: De van. Egyrészt nyilván számoltak Paksnál földrengéssel. Másrészt fukushimában sem a földrengés okozta a bajt, az csak annyit tett hogy leszakadtak a távvezetékek amin az energiát normálisan elvezették - ez önmagában még nem vezet katasztrófához, az energia a reaktorban marad, amit idővel leállítasz és közben lehűtöd a hűtővíz keringetésével. Fukushimában a szökőár tette tönkre a keringető dízelszivattyúkat, ami miatt a reaktormag túlmelegedett és megolvadt + egyéb bajokat okozott. Szökőárat errefelé viszonylag ritkán látni...
@Rive: Igy van. Ezt gyorsreaktorok esetén szorozd meg százzal - mert a mai reaktorok csak 1% urán hasznosítanak - a tórium használatba vételével meg még azt a százszorost néggyel.
@belekotty: inkább ne bonyolitsuk. Szóval a jelenleg ismert olcsón kitermelhető készletek várható kifogyási ideje:

- egyutas, szimpla üzemanyagciklussal ötven év:
- üzemanyagciklus-optimalizálással ~ 200 év:
- szaporitással és a potenciális technológiai/tudományos fejlődéssel együtt beláthatatlan.
Nem vagyok energetikai szakember, de azt látom, hogy a ipari lobbi és a Külföldről Finanszírozott "Sötétzöld" Trendi Alternatív Gondolkodók (KFSTAG) kb. ugyanannyi kárt okoznak az országnak.
És az ipari lobbi terveiről legalább tudunk! Azok előnyeiről, hátrányairól, költségeiről is!
De a KFSTAG kizárólag valami fantasztikummal rukkolnak elő (erősíteni kell a megújuló...), de konkrétum semmi!
Ez olyan korai szélsőliberális, olyan lebegő mókuscsoport, meg veke-féle rémálomgyűjtemény!

Szívesen olvasnék a KFSTAG tagjaitól olyanokat, hogy:
- a bezárandó atomerőmű teljesítménye hány darab szélturbinával helyettesíthető?
- Hol vannak Magyarországon olyan földrajzi területek, ahol ezek a szerkezetek elhelyezhetők (ELFÉRNEK!!!) és ahol a folyamatos szélmozgás biztosított?
- A több tízezer szélturbina mekkora környezetkárosító hatással bír?
- A KFSTAG hol tervezi vízerőművek építését?
- A KFSTAG ismeri-e már azt a jövőt, miszerint olyan energiacellák jelennek meg, melyek teljesítménye nagyságrendekkel nagyobb a mai 90-100 W/m2 értéknél?
- A KFSTAG hol tervezi elhelyezni a sok millió m2 energiacella-telepeket? Ezek környezetkárosító hatásának elemzései hol tekinthetők meg?
- Vajon a KFSTAG tagjainak vannak számításaik arról, hogy a futurisztikus tervek a gazdaságra, a mezőgazdaságra nézve mekkora károkat eredményeznek?
- A KFSTAG tagjainak vannak elemzéseik arról, hogy hogyan csinálhatunk az országból Hanza vidéket (szélturbinák) vagy Mexikót (napcellák)?

Természetesen tudom, hogy a KFSTAG sok scifit olvas és meggyőződésük, hogy a jövő megoldásai már léteznek, csak az atomlobbi (szén, gáz, olaj... szabadon cserélhető) tiltja meg használatukat.
De én inkább a tényekre lennék kíváncsi, mert így ez az egész csak olyan hippis kenderfelvonulásra emlékezteti a gondolkodó embereket!
@Rive:

Lehet, de az ő megközelítése még rosszabb.
A jelenlegi nukleáris technológiák is nagyságrendekkel tisztábbak és ezred annyi ember halálát okozzák, mint a fosszilis energiahordozók.
Tipikusan amikor valaki a repülést próbálja meg az autózással szembeállítani. Lehet félni a repüléstől, de aki e miatt nem repül, az autóba be se üljön.
Gratulálok, nagyon jó elemző értekezés. Az a probléma, hogy a politikusok sosem tudnak felülni a lóra helyesen! Sajnos nálunk még tovább tetézi a bajt, hogy a szakma képviselői is igyekeznek a politikusok elvárásainak megfelelően elkészíteni egy ilyen stratégiát. A megvalósítás pedig teljes káoszba fullad a politikusok vezetésével. (Hol a ló egyik oldala, hol a másik oldala. Sokszor még fordítva is felülnek a lóra.) A szakmában eltöltött 40 évem alatt számos nagyon jó energia stratégia készült, de a POLITIKUSOK mind felülírták. Most is ez történik.
AZ A BAJ, HOGY EZ A VÁLTOZAT A LEGDRÁGÁBB!!!
nem állami, hanem városi tulajdonú erőművekre volna szükség. gáz, és olajipari üzletrészeket is az energetikában érintett városoknak kellene vásárolni. nem az adófizetők pénzéből, hanem a saját cégeik nyereségéből. tehát lehetne részben köztulajdonban az e-on, vagy a mol. csak nem állami tulajdonban.

---

a magyar nemzeti energetikai stratégia egy hülyeség. összeeurópai stratégia kell. a megújuló energiában pedig régiós. a magyaroknak pont nem kell összefogni ez ügyben.

---

nem nagyon értem, hogy európa második legnagyobb folyamán, és a mellékfolyóin miért nincs tele kisebb városi vízerőművel. amelyik képes energiával ellátni a városkörnyéket, a régiót. értem, hogy ettől depressziósak lesznek a vízimadarak. azt is értem, hogy ez szempont. csak azt nem: miért prioritás. szerintem a madaraknak sokkal kevésbé tetszik az, amikor elvágják a torkukat. aztán kivéreztetik őket. leforrázzák és megkopasztják. ehhez képest kifejezetten humánus azt mondani, hogy költözzenek kicsit odébb.

szélerőműhöz az kell, hogy egy irányból folyamatosan fújjon a szél. ehhez meg ugye a tenger, vagy ócenán közelsége kellene. az meg itt pont nincs. medencébe szélerőműveket rakni szerintem őrültség. ha a kárpát medencébe jön egy ciklon, akkor a szél össze-vissza fúj. ha anticiklon van, akkor meg egyáltalán nincs szél. amikor ősszel, télen jön a hideg ködös idő. akkor kellene a plusz energia. pont akkor nem fúj. szívás. ettől még persze egy családi farmra lehetne rakni szélkereket, vagy kerekeket. főleg akkor ha felemelt vízzel, vagy felmelegített sóval, vagy bármilyen egyszerű módon tárolják az energiát. így egy családi gazdaság tavasszal, és nyáron lehet önellátó. de ősszel, és télen ezzel komfortosan fűteni, világítani nem lehet. egy társasházban úgy lehet komfortosabbá tenni az életet, hogy felszerelnek egy napkollektort. ez nyáron amennyire tudja lehűti a közös légteret. télen, meg felforrósítja a meleg vizet. ezek jó dolgok. de a kárpát medencében közpénzből vízerőműveket kell építeni. az európai uniónak pedig fúziós atomerőművekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésébe kellene pénzt rakni. ami felválthatná a 20. században épült fissziós erőműveket.

de ebben az egészben az államnak nincs szerepe. tulajdonosként a városoknak kellene szerepet vállalni. a stratégiát a régiónak, illetve az uniónak kellene megalkotnia.
@Rive:
"Paks 6.5-ig lett felturbózva."
Ja. A kolontári iszaptározóról meg azt mondták kibírja.
nehéz ügy ha egyszerre vagyunk tulajdonosok, szabályozók, szeretnénk, ha magántőke is beáramlana a szektorba és ráadásul a következő választást is meg akarjuk nyerni...

elsőre nekem úgy tűnik, hogy ez egy komoly érdekellentét...

lehet, hogy nem véletlenül makrogazdasági axióma, hogy az állam rossz gazda?
@midnight coder:
kisebb városi erőművek kellenek. tehát egy város dönthessen úgy, hogy füstölni fog egy kémény, de cserében olcsóbb lesz az energia helyi szinten. persze lehet úgy érvelni, hogy a kémény büdös. ami kellemetlen. és ettől megbetegednek a gyerekek. ami kifejezetten rossz. de az igazság az, hogy a gyerekek virágportól is meg tudnak betegedni. persze ettől még a szénpor sokkal veszélyesebb.

de ettől még a hegyen, vagy felföldön, ahol van szén, el lehet gondolkodni azon, hogy azt mégis csak eltüzelik. ugyanez a sztori, ha az alföldön van olaj, vagy gáz. persze egy másik opció, hogy ebből legyen tartalék. csak akkor meg kell mondani, hogy mi legyen az elsődleges forrás. ez a magenergia lehetne. ehhez fúziós erőművek kellene. ami persze egy veszélyes üzem. mert akármilyen biztonságos is lesz. véletlen mégis felrobbanhat úgy, mint egy szupernóva. aminek következtében az ott dolgozók azonnal elégnek. ami megint csak nagyon rossz, de mégis csak jobb, mintha a sugárzástól a lakosság döntő többsége valamilyen egészségkárosodást szenved.

összefoglalva:
-- a felföldön, és a hegyen lehetne szénerőmű.
-- az alföldön, és völgyben meg kellene hagyni a maradék olaj, és gázkészletet. és ott az megoldás lehetne a víz.
-- ehhez jönne a fúziós magenergia. uniós erőművek.
-- agártermeléshez energiát biztosíthatna szélkerék.
-- társasházakban pedig napenergia.
@Rive: Hogyan jött ki az 50 év? Milyen fogyasztás és gazdasági növekedés mellett stb.?
A nukleáris energetikával kapcsolatban az az egyetlen baj, hogy azok a sötétzöldek + általuk beparáztatott átlagpógárok + ezt a hangulatot meglovagoló populista politikusok próbálják folyamatosan megmondani a frankót, akik NULLA tárgyi tudással bírnak. Úgy és azok kiáltanak Paks kapcsán folyamatosan Csernobilt és Fukusimát, ahogy és akiknek (példának okáért) halovány lila fingjuk sincs arról, hogy mi, miért történt az említett két erőműben, de még csak azt sem tudják, hogy mi a különbség egy PWR/VVER, egy RBMK és egy BWR reaktor között.

Elkeserítő.
Szálljunk már le egy kicsit a földre. Azért, mert a világ egy része - papíron - atomellenes hisztériában fetreng, nem kell nekünk is lefeküdni melléjük henteregni.
Az atomenergia hosszabb távú és kiszámíthatóbb választ ad az energiaproblémára, mint a fosszilis energiaforrások. Fukushima csak egy szélsőérték volt, amely a földrengés és a szökőár együttes hatására következett be. Jelenleg Pakson kb. csak egy meteor tudna hasonló gondokat előidézni.

A megújuló energiák szépek jók és drágák. Nálunk is van, ahol fúj a szél, meg süt a nap, de erre energiaellátottságot alapozni elég meredek lenne ilyen magas alapanyagárak mellett. Ettől függetlenül támogatni kell, de nem várjunk tőle csodát.

Stratégiai szinten azt kellene felismerni, hogy hogyan tudunk az unió és az oroszok között tojástáncot járni, mert sajnos energetikailag még mindig az oroszokra vagyunk szorulva.
@Lófasz Hadnagy:
akárhogy csűrjük-csavarjuk: minden magenergiára épülő erőmű valójában bomba. amit vagy hatástalanítanak, vagy felrobban. minden atomerőmű ilyen. mindegy, hogy milyen technológiával készül.

na most a fissziós atomerőművel az a probléma, hogy az nem csak az ott dolgozókra veszélyes, hanem mindenkire. azért kellene fúziós erőműveket építeni. amiben nem a nehéz magok hasadnak. hanem a könnyűek egyesülnek. és ezért nincs radioaktív bomlás (sugárzás). az ehhez szükséges alapkutatásokba, és fejlesztésbe pénzt kellene rakni. de minden fúziós erőmű is bomba lesz. amit vagy hatástalanítanak, vagy felrobban.
Igaz, hogy egy szénerőmű sugárterhelése a környezetre a 4 azaz négyszerese egy atomerőművének?
@erdészpista: jelen prediktálható erőműmennyiség, jelen ismert készletek, nulla reprocesszálás, nulla szaporitás.

A dologhoz tartozik, hogy ez csak a könnyen, olcsón kitermelhető uránkészletekre számol: és utána sem elfogy, hanem jelentősen megdrágul az anyag.
"Fukushima után" szöveg számomra azt mutatja, hogy elfogult vagy.
Ilyen bullshittekkel nem kell jönni, mert az egész írásodra az elfogultság bélyegét nyomod.

Így el sem olvastam.
@AczélGyuribácsi: Kicsit túloztál sztem, de eléggé úgy tűnik, hogy a szerző, hm, "ideológiailag elkötelezett". Adottnak tekint olyan premisszákat, amik korántsem egyértelműek, pl.:

1. Az államnak feladata az olcsó energia biztosítása, erre képes, az olcsó energia pedig közjó

2. Az államnak "felelős gazdának" kell lennie a közszolgáltatásokban

3. A megújulók elterjedése a fenntarthatóság alapja (ami lehet, hogy 100 éves intervallumban igaz, de 20-30 éves távlatban jó nagy lol)

4. Ha még az előző igaz is, az állam képes eredményesen befektetni és fejleszteni ezen a területen

5. Van olyan, hogy "nemzeti optimum" az energiaellátásban

Stb. stb. Az egész cikk inkább egy kinyilatkoztatás, állásfoglalás, számokat, érveket nem láttam egy darabot sem.
@unionist:

"minden magenergiára épülő erőmű valójában bomba. amit vagy hatástalanítanak, vagy felrobban. minden atomerőmű ilyen. mindegy, hogy milyen technológiával készül"

Anyám, borogass..!

A grínpíszt, vagy a hebegő mókacsoport egyik oszlopos tagját tisztelhetjük benned?
@barli: Már ki lett tárgyalva pár tucatszor, hogy Fukushimában NEM a földrengés okozta a katasztrófát, hanem az azt követő cunami, aminek Paks környékén valóban elenyésző a valószínűsége.
@unionist:

"kisebb városi erőművek kellenek. tehát egy város dönthessen úgy, hogy füstölni fog egy kémény, de cserében olcsóbb lesz az energia helyi szinten. "

Nem lesz olcsóbb.
@biohazard:

"aminek Paks környékén valóban elenyésző a valószínűsége."

Fogalmazzunk úgy, ha Paks környékén cunami van, akkor már olyan mindegy, hogy van ott még atomerőmű is. :-)))
Mielött elkezdenétek ekézni a zöldenergiát, nézzetek már utána, hogy hol vannak a világ legnagyobb naperőművei. Németországban. Pedig ott 15-20 százalékkal kisebb a napsugárzás. Az Ő gázfüggőségük csak 40% az oroszoktól (miénk 80%), de mégis ezerrel próbálják ezt is csökkenteni. A Nap még jó pár milliárd évig egyenletesen süt, ontja magából az energiát, amit fotovoltaikus napelemekkel mindenféle károsanyag-kibocsátás neélkül elekromos árammá lehet alakítani. Mint ahogy a német lakosság 10 százaléka teszi most is.
@Rive:

Ha csak ezt nézem: en.wikipedia.org/wiki/Peak_uranium akkor is látszik, hogy sima induktív modellek alapján is a legoptimistább verzióban is 2035 körül lesz a peak.
A nagyobb baj az, hogy ezek a modellek egyike sem számol azzal, hogy a közben csökkenő fosszilis energiát pótolnánk atomenergiával.
Hogy nagyságrendet mondjak, ha csak a gázt akarnád uránból származó atomenergiával pótolni, akkor nagyjából 5-7 ezer most átlagosnak számító atomerőművet kellene felépíteni. Ezek ellátása miatt 10 év alatt elfogyna az összes teoretikusan is elérhető urán.
Ha nem is full pontosak a számok, a nagyságrend miatt érezhető a probléma súlyossága. Sajnos ezzel nem foglalkozik senki.
@biohazard:

Meg ne feledkezzünk meg a TEPCO balfaszkodásáról a cunami után, például hogy nem merték kiengedni a hidrogént a csarnokból, attól tartva hogy kijut némi radioaktív gőz, ennek meg az lett a vége, hogy eldurrant az épület teteje.
@Kompli: csak, ha van rendes pernyeleválasztás, salakkezelés.

Ha nincs, akkor még néhány nagyságrendet rá lehet dobni a mérlegre.

@XoniX: a világ legnagyobb naperőművei nem a németeknél vannak. Ami ott van, abból a legnagyobb is valami hatodik, hetedik, talán.

Amúgy meg épp nemrég nyafogott valami ottani zöldfejű, hogy az atomerőművek leállitása kapcsán valami tucatnyi gázerőművet kell összebarkácsolniuk a következő évtizedben.
@XoniX:

"amit fotovoltaikus napelemekkel mindenféle károsanyag-kibocsátás neélkül elekromos árammá lehet alakítani."

Nem ekézzük a zöld energiát, de a dolog nem ilyen egyszerű.
Először is amíg a gazdasági szempontok ilyen erősek, addig nehezen nyernek teret a zöld energiák.
Másodszor a működése közben ugyan nem keletkezik káros anyag, no de amíg amíg legyártod a napelemeket? És, ha sok energiát akarsz, rettentő sokat kell belőle gyártani.
@posztoló: "Messze túlmutat jelen dolgozat keretein annak elemzése, hogy a fukushimai katasztrófa milyen hatással volt és lesz a világ atomenergiához fűződő viszonyára."

Majd ezek után erre a hatásra hivatkozva ellenzi a bővítést. Nem, nem mutat 'túl a kereteken', ha ez a fő ellenérv, ez így kifejtés nélkül üres duma.

A szenünk előbb-utóbb fel lesz használva, ettől nem kell félni.

Egyik helyen azt írja, hogy eladhatatlan lesz az áram, másik helyen pedig hogy most aztán visszaszorul mindenhol az atomenergia. Nincs egy kis ellentmondás? Épp akkor lesz jól eladható, ha másnak nem lesz masszív alaperőművi kapacitása.

Szóval nagyon sötétzöld ez így, mint már más kommentelők is írták.

@unionist: Az energiatermelésben sokkal többet lehet nyerni a méretgazdaságossággal, mint ami veszteséget a szállítás okoz. És hiába osztanánk el a kéményeket az országban egyenletesen, attól az még nem fog kevesebb mocskot pöfékelni a levegőbe.
@Agent Cooper:
- bocs, de sziveskednél elolvasni azt, amit linkelsz? Méghogy a legoptimisább verzió szerint...
- nem (komoly) téma pl. gáz kiváltása nukleárissal, több szempontból sem. Egyik, hogy egy NPP tipikusan alaperőmű, a gáz pedig tipikusan csúcs-, szabályozó- és kogenerációs erőműként használatos a villamos energetikában. A funkcionalitásbeli difi itt kizárja a helyettesithetőséget. A másik szempont az épitési kapacitás.
- mivel nem foglalkozik senki??
a cunamiveszelyt meg Paksnal nem lehet kizarni!!!
az is hogy egy oroszlan berepul az ablakon az 50%, mert vagy berepul vagy nem :)))
Kérdezném az igen tisztelt atomenergia-ellenzőket, hogy hányan vállaltak eddig önként 10%-kal magasabb villanyszámlát a zöld energia támogatásáért? Mert azt tudni kell, hogy egységnyi energiára vetítve az atomerőművek nem csak a legbiztonságosabbak, hanem a legolcsóbbak is. Igen, Csernobillal és Fukushimával együtt is.
Az atomenergia jelenleg a világ létező legolcsóbb energiája, ehhez képest a "zöldenergia" drága, a maradék szénvagyont pedig a jelenlegi árak mellett nem éri meg kitermelni. Azért, mert Fukushimában katasztrófa történt, igencsak butaság lenne Paksot bezáratni, arról ne is beszélve, hogy ez mekkora további függőséget és áremelkedést okozna.Az pedig bizonyosan nem az emberek érdekét és a közjót szolgálná. Aztán: akár Csernobil után is be lehetett volna zárni a világ összes atomerőművét.Itt is érzek logikai bukfencet.
Városi erőművek : sok ilyen van az országban, bizony nem fenékig tejfel az élet ott sem,ahol ezek megvannak, bár az ötlet a mini vízerőművekkel, stb. igencsak jó.
Még egy apróság, de tényleg csak egy kicsi: az államtitkárnak csupán az első diplomája a teológus, van ott még utána pár, ráadásul tapasztalata is adódik bőven a térségből,amit képvisel. Akárki tette oda, remek választás volt.
Tehát marad az eddig megismert folyamat: a szolgáltató az atyaúristen, úgy számláz, szolgáltat, sarcol ahogy úri kedve tartja; a fogyasztó legyen boldog, hogy van mit fogyasztani, és ahhoz esetleg még hozzá is jut.

Juhé, mifelénk nem így tanították a demokráciát!
Miért nem érhető, hogy szél, víz mindig lesz? Ausztria megoldotta, Hollandia megoldotta, mindenki megoldotta, csak mi fogunk megint úgy lemaradni, ahogy szoktunk?
Az a kurva energia-lobbi nagyon erős.
@MEDVE1978: "Stratégiai szinten azt kellene felismerni, hogy hogyan tudunk az unió és az oroszok között tojástáncot járni, mert sajnos energetikailag még mindig az oroszokra vagyunk szorulva."
Egyszerűen nem értem, hogy egy ország, ami energiában ilyen nagy mértékben behozatalra szorul, miért nem tesz ellene. Németország keservesen küzd, hogy csökkentse a 40 százalékos függését az oroszoktól, itthon pedig mindenki lazán elfogadja a 80-90%-ot. Ilyen pozícióban nem lehet tárgyalni, csak elfogadni a másik fél erőfeltételeit. Közben a nap meg ingyen süt...
@www.doominogame.com:
a lakosság direkt energiaigényét megújuló forrásokból ki lehet elégíteni. de ahhoz, hogy legyen ipari termelés valamilyen anyagot fel kell gyújtani, vagy fel kell robbantani. tehát ahhoz kell valamilyen akna, vagy bomba. különben egy farost lemezt nem tudsz legyártani.
Van valami bája, ha a zöldek aggódnak az ózonréteg meg a széndioxid kibocsájtás miatt, de megveszik azt a kütyüt, cipőt, ruhát, amit Kína azért tud olcsóbban gyártani, mert pontle5zarja ezeket. Olyan gyárai vannak, amiket az olimpiára azért kellett bezárni, hogy a 110 gát versenyzők ellássanak a célszalagig a szmogban.
@Agent Cooper:

- Elolvastam, thx. Légyszíves te is azt olvasd el, és arra reagálj, amit ténylegesen írtam, ne pedig arra, amire te szeretnéd, ha írtam volna.
- Az okfejtés lényege nem egy speciális fosszilis energiahordozó, nevezetesen a földgáz, és annak a pótlása volt. Pusztán arról van szó, hogy bármely, ma energiatermelésre használt fosszilis alapanyag által megtermelt energiamennyiség kiváltása atomerőművekkel lényegében lehetetlen. Ezekből az olaj már a csúcson van, a földgáz hamarosan ott lesz. Képtelenség annyi atomerőművet állítani, hogy ezeket (energiamennyiség szempontjából) pótolni lehessen. Ebben az esetben ugyanis tízezerszámra kellene NPP-ket építeni. De nézzük azt a teoretikus esetet, ha ez mégis fennállna: 10 ezer atomerőmű esetén nagyjából néhány év a teljes teoretikus uránkészlet elfogyna.
Ez egy egyszerű bottleneck számítás könnyen elérhető adatok alapján. Nem kell sok ész a belátásához, csak pár adat, osztás és szorzás. Az eszméletlen nagyság miatt még nagyságrendbeli tévedések esetén is igaz marad. 100 atomerőmű sem fog épülni ugyanis, nemhogy tízezer.
Energiaválság mindenképp lesz. Nyugodt lehetsz, még a te meg az én életemben.
Asszem kizarolagos megoldas egyelore nincs, ha jol nezem a hozzaszolasokat. Magam sem ertek az energiaszektorhoz, es en is inkabb a "zold" dolgokat szeretem, de teljesen jogosak az eszrevetelek, hogy valamilyen negativ kornyezeti hatassal mindegyik jar. Szerintem az energia kerdese mindig is lokalis dolog marad, a helyi adottsagoknak megfeleloen es a kozponti strategia max iranyelveket adhat meg, de nem szabalyozhat teljesen minden regiot (akar telepulest) ugyanabban a formaban. A magam reszerol ugy gondolom, amig jobb nincs, addig az atomeromuvek jo megoldasok lehetnek, de csakis kiegeszitve. Ha a haztartasoknal ott a lehetoseg, hogy az energiaszuksegletuk egy reszet zold energival (napelem, szeleromu, akarmi) termeljek meg, az egy rakat terhelest levehetne az eromuvek vallarol, igy mehetnenek fel-/ negyed terhelesen is, kisebb megterhelest rova a kornyezetre.
Valahol lattam mar olyat, hogy a fogyaszto online allitgathatta, hogy a haztartasaban mekkora aranyban szeretne normal/ zold energiforrasokat hasznalni. Vajon ilyesmi megvalosithato Magyarorszagon? A felhasznalason tul sok fontos infoval is ellatna a szolgaltatokat a fogyasztasi elvarasokat/ szokasokat illetoen... (Es nyilvan az arazasban is segithetne.)
@Rive: en.wikipedia.org/wiki/Deployment_of_solar_power_to_energy_grids
ott az alján a statisztika. Lehet, hogy a legnagyobb erőmű nem a németeknél van, de ők adják a világ fotoelektromos termelésének több mint 43 százalékát. Egyedül. Mert megéri.
@www.doominogame.com:

Látom, újabb setétzöldet köszönhetünk sorainkban.

Ausztria: ott ugyibár megépült egy atomerőmű (Zwentendorf), amit a sok balfasz sivalkodása miatt nem lehetett soha megnyitni. Mit tettek a derék osztrák sógorok a kiesett villamos energia pótlására? Építettek onnan egy köpésre egy SZÉNerőművet, hadd okádja folyamatosan magából a szutykot. Természetesen azzal a drága setétzöldeknek már semmi bajuk sem volt...

Így "oldotta meg" pl. Ausztria.
@MikeBoy: "Először is amíg a gazdasági szempontok ilyen erősek, addig nehezen nyernek teret a zöld energiák."
Milyen gazdasági szempontokról beszélsz? Naperőművet magánszemély is tud indítani - én is épp ezen dolgozom.

"Másodszor a működése közben ugyan nem keletkezik káros anyag, no de amíg amíg legyártod a napelemeket?"
Ezt az információt honnan veszed? Egy napelem szilícium félvezetőből és üvegből van - ami gyakorlatilag homok. Egy ligniterőmű folyamatosan szennyezi a levegőt, egy napelemtábla elkészítése után soha többé.

"És, ha sok energiát akarsz, rettentő sokat kell belőle gyártani."
Ezt se jól tudod: egy átlag háztartás éves energiaigényét 20 négyzetméter napelem megoldja.
Ha már szóba került a tórium:
A tóriumot az atomreaktorokban alkalmazzák az urán helyett. Egy tonna tórium ilyen szempontból 200 tonna uránnak, vagy 3,5 millió tonna szénnek felel meg, ráadásul nem marad utána veszélyes hulladék, és a tóriumalapú reaktorokat nem kell nagy nyomású vízzel hűteni, kisebbek és olcsóbbak lehetnek. Az első, tóriummal működő kísérleti reaktorok már működnek Indiában és az USA-ban, de a teljes átállás nagyon drága lenne. Egyes számítások szerint egy tóriumos erőmű felépítése nagyjából hárommilliárd dollárba kerül, viszont ha egyszer elindult, környezetbarát módon és olcsón üzemeltethető nagyon sokáig.

A lehetőségek valószínűleg nem merültek még ki teljesen, mint a fenti idézet is mutatja. Az viszont biztos, hogy a jövő egyik kulcs kérdése az energia. Lehet, hogy nem egyes energia termelési módok kizárólagosságra kell törekedni, hanem az összes felhasználható energiaforrás kombinációjára takarékossággal ötvözve.
Egyébként pl. 40 évvel ezelőtt a még a számítástechnika is meglehetősen gyerekcipőben járt, tehát a tudomány fejlődése még hozhat váratlan fordulatokat. Persze, bizonyos kérdéseket most kell eldönteni.
@Piréz Vitéz:
ez azt jelentené, hogy a helyi adottságok alapján épülnének erőművek. ahol van egy hegy, és abban van szén. és az emberek akarnak bányászni, és olyan nagyon nem zavarja őket a füst, akkor ott épüljön széntüzelésű hőerőmű. egyáltalán nem gondolom, hogy ezt kell építeni. ha a helyiek így döntenek, akkor így döntöttek. persze mindenféle környezetvédelmi előírást be kell tartani. a szennyeződés mértéke az erőmű környékén meg még belül legyen valamilyen határértéken. a város területén kívül már egyáltalán ne legyen mérhető.

a kárpát medencében a kézenfekvő dolog szerintem a vízerőmű lenne. de annak az építését sem állami szinten kellene eldönteni. mert abból bős-nagymaros lenne. építsünk valahová egy baszott nagy erőművet. igaz, hogy ledúrjuk a tájat. de a nemzetgazdasági érdekek, és a méretgazdaságossági szempontok.

szerintem nem az államnak, hanem a városoknak kellene hatékonyan gazdálkodniuk. és a szubszidiaritás elvének kellene érvényesülni. egy mezővárosban nyilván biomassza erőművet kell építeni. de az egy hülyeség, hogy épüljön valahová egy óriás biomassza konglomerátum. mert a növényi, és az állati hulladékot elégetni úgy hatékony. ezért messziről, kamionokkal szállítják a fűtőanyagot. ha teljesen ledúrod a folyót, akkor nem lehet csinálni turizmust például. de meg lehet oldani, hogy van egy kisebb erőmű. akkor az egyrészt lehet látványosság. különösen akkor ha van ahol megmarad az eredeti növény, és állatvilág. tehát van ősmocsár, ősgyep, erőmű, és van szabad strand is. meg hipermarket. és aztán a helyiek döntsék el, hogy nekik ez hogyan lenne jó.

a magenergiánál nyilván semmi sem lesz olcsóbb. de ez nem jelenti azt, hogy csak atomerőművel meg lehet oldani mindent. mert elvben meg lehetne tenni azt is, hogy csak és kizárólag paksot bővítjük. de akkor attól az egy erőműtől fog függni az ország.

szóval egy beruházás esetén soha nem az a cél, hogy a termék a lehető legolcsóbb legyen. hanem az, hogy a beruházás a lehető legnagyobb profittal belátható időn belül megtérüljön. és az nem feltétlen akkor van, amikor a legolcsóbb az áru. hanem amikor sikerül kialakítani egy optimális termékösszetételt. és azért kell a város, hogy eldöntsék: 1, 10, 100, vagy 1000 megawattos erőművet építenek. azért kell a régió, hogy városok megújuló energiára vonatkozó elképzeléseit összehangolja. az unió pedig azért, hogy az alapkutatásokba pénzt fektessen. az államnak szerintem ebben különösebb szerepe nincsen.
@Agent Cooper: Én meg azt irtam, hogy a földgáz kiváltása atomerőművel sosem volt kérdés semmi értelmes helyen, tekintve a felhasználásbeli különbségekre és az épitési kapacitásbeli hiányra.

Bottleneck dolgában tehát az egész agyaskodásod egy alapjaiban értelmetlen szituációból kiindulva von le értelmetlen végkövetkeztetést.

@XoniX: az a húsz négyzetméter napelem csak akkor old meg bármit is, ha mögötte ott van a konvencionális villanyhálózat. Ha nincs, akkor a falra kenheted a napelemet.

Ez jellemző amúgy az egész alternativkodásra. Akkor képes megbizhatóan üzemelni, ha van mögötte egy konvenionális rendszer ~ a full igényre méretezve.

@Lurian: efféle kvázi tőzsdei rendszer kiépitése háztartási szinten úgy 5-10 évnyi intenziv fejlesztés lenne itthon.

@sisifux: a tóriumot komolyan kutatják, dedikált tóriumos erőmű; CANDU alkalmazás; konvencionális NPP-be MOX mintájára tóriumos vegyes üzemanyag formájában is. De egyelőre (kutatási kaliberen túli) alkalmazás nincs.
@unionist: Hat en ezzel nagyon egyetertek (ugy altalaban amiket irtal). Szerintem sem jo egy nagy kozpont - es ha most nem csak a kornyezeti es egyeb hatasokat nezzuk, mar csak a munkahelyek megosztasat tekintve sem. (Nem mellesleg meg a hadaszati szempontokat nezve sem mindegy - valaki irta, hogy Pakshoz csak egy meteor kene, hogy szetmenjen. Vagy pl egy raketa, amit meg csak messzirol sem kene kiloni, mert olyan kicsi az orszag. Magyarorszagot egy lepesben lehetne mattolni Paks miatt...)
@Rive: Jaja, igaz, de valahol mar tenyleg lattam mukodni. (Legalabbis a reklamjat tutira.) Esetleg at lehetne venni egy ilyesmi rendszert egy az egyben. Ahogy egy online nepszavazasi/ valsztasi/ akarmilyen rendszer tud mukodni, erre is biztosan lenne kereslet.

Egyebkent a zoldek elkepzelesei azert nem rosszak, mert bar elmeleti helyzetekbol indulnak ki, de nem vegrehajthatatlanakbol. Van realitasuk, mert a megfelelo szabalyozassal megoldhatok. Sajnos barmekkora ilyen iranyu valtozas a politikai gondolkodasmodot is befolyasolja/ valtoztatja gyokeresen. Erre kicsi az esely, de jon meg kutyara teherauto.
@unionist: "mert elvben meg lehetne tenni azt is, hogy csak és kizárólag paksot bővítjük. de akkor attól az egy erőműtől fog függni az ország. "

Ez elvileg sem igazán lehetséges. A Magyar VER (Villamos Energia Rendszer) jelen (és várható középtávú) felállásban ~ 2GW folyamatos üzemű atomerőművet tud fogadni. Viszonylag kevés fejlesztéssel ez úgy 3GW köré feltornászható. Még mindig nem megoldhatatlan, de komoly fejlesztéssel jár a limitet úgy 4GW-ig kitolni. De utána elfogy a szufla, kész, betelt: vagy exportra megy a fölös, vagy Bajánál halászlét mernek a Dunából.
@XoniX:

1. Nagyon drága! Igazából ez a fő probléma.

2. Igen! És hogy állítod elő? És mennyit? Lásd 3-as pont.
De legyen, ezt ugorjuk, mert úgyis nagyon pontosan kellene a technológia és ebben nem vagyok profi és nincs kedvem utánanézni.

3. 2.5 millió HT-t pedig 50 millió négyzetkilométer old meg. Ebben a nagyságrendben vagyunk, amikor Pakssal összehasonlítjuk. Akkor ez most még mindig kevés?
Habár, nem tartom reálisnak a 20 négyzetmétert így elsőre igen kevésnek tűnik. Ráadásul, hol? Kicsit napsütésfüggő ez, ugye!

Szóval Paksot felépíteni és ezt a rettenet mennyiségű napelemet legyártani simán azonos nagyságrend.
És amennyivel olcsóbb a nukleáris energia annyival bizonyosan nem kockázatosabb, hogy ezt ne érné meg bevállalni.

Azonkívül tárolni kellene azt a fránya energiát, na az lesz még nehéz, ha csakis napelemmel akarsz energiaproblémát kezelni.
@XoniX:

Kezdem érteni!
Várom a hirdetést a TV-ben, hogy Xonix vagyok és jó üzlet a naperőmű Magyarországon!
Gúnyosan hangzik bocs, de drukkolok neked, hogy bejöjjön, most őszintén. :-)))
@Lurian: Konkrétan mi is oldható meg megfelelő szabályozással?
@Rive:

Ha azt mondom, hogy a piros almák általában egészségesek, akkor te azzal érvelsz, hogy az almák nem mindig pirosak, ugye?

Azt gondolom tudod, hogy az érvelésed klasszikus elterelés. Nem politikus vagy véletlenül?
@Agent Cooper: jah, kérlek: ha hülye peremfeltételekből kiindulva nem vagyok hajlandó konkluziót levonni vagy elfogadni, de akár csak foglalkozni vele valami értetlenke kedvéért, akkor csak politikus lehetek.

@Lurian: a zöldek elképzeléseinek igazából egy nagy kérdéses pontjuk van. Jelen pillanatban az extra szabályozási igényekkel kapcsolatos rendszerszintű költségeket nem a (zöld) betáp viseli, ráadásul a betápot legtöbbször különféle formákban támogatják is. A kérdés: a zöldség fenntartható-e, a fogyasztók által elfogadható-e úgy is, hogy a tényleges költségei kerülnek elszámolásra.

No, erre nincs egyelőre kielégítő válasz, illetve ami körvonalazódik, az inkább negatív, de legjobb esetben is csak egy részleges semleges.
@Rive:
csakhogy az a konvencionális lakossági energiarendszerben ott lehetne a víz. és akkor mindjárt reálisabb az, hogy a lakosságnak nem kell atomenergia. az ipari termeléshez persze kell. szóval ahhoz a természetesen megújuló energia kevés. ahhoz égetőmű kell, vagy robbanószerkezet.

tehát azt még el lehet képzelni, hogy egyszer minden családi ház passzív ház lesz. és minden társasházon lesz napkollektor. és lesz hatékony akkumulátor. a család pedig környezetbarát autóban megy kirándulni.

de azt nem nagyon tudom elképzelni, hogy a pék biciklin fogja szállítani kenyeret. az ő furgonjába, és az ő kemencéjéhez kell a fosszilis energia. de az szerintem nem utópisztikus, hogy a lakosságot közvetlenül természetesen megújuló energiával látjuk el.
@Lurian:
kösz. ez is egy szempont. oké, hogy ennek csekély az esélye. de mégis mi van ha például az erőműben dolgozik egy őrült. az még egy elfogadható kockázat, hogy ez minden műszakot veszélyeztet. de ha az egész régióra veszélyes, akkor az szerintem már nincs rendben. ebből egyenesen következik, hogy a fissziós atomerőműveket be kellene zárni. csak a kérdés az, hogy mi legyen helyettük.

szerintem nem jó válasz az, hogy természetesen megújuló energia. mert a föld, a nap, a szél, és a víz természetes körülmények között nem tudja a magenergiát pótolni. tehát fúziós reaktorok kellenek, ami az erőműben dolgozókra fokozottan veszélyes. a lakosságra viszont kevésbé. mert nincs radioaktív bomlástermék. az energetikában az alapkérdés nem az, hogy valami jó, vagy nem jó. hanem az, hogy mi mire való.

nekem az a véleményem, hogy a természetesen megújuló energiának a lakosság közvetlen ellátását kellene alapvetően szolgálnia. tehát csak azért ne bővítsük paksot, hogy a magyar nép olcsóbban jusson áramhoz. persze a másik oldalról az is igaz, hogy csak azért ne csináljunk zöld energiát, hogy minden drágább legyen.

hanem mondjuk meg mi mire lehetne jó. a hőszivattyú nyilván jó az új építésű családi házak esetén. és lehet, hogy erre a célra a lakásépítésből az áfa egy részét vissza kellene tudni igényelni. és akkor több passzív ház épülne. napkollektort társasházakra volna érdemes szerelni. lehet, hogy ehhez is valamilyen csökkentett áfa besorolás kellene. és itt nem a támogatás lenne a lényeg hanem a tényleges piaci megtérülés. a szélkerék a társasháznál is nagyobb lakóközösségnek jó. mondjuk egy falunak. van egy közraktár, ahová behordják a terményt. és ha fúj a szél, akkor fel lehet dolgozni. arról képesek működtetni a melléküzemágat. tehát mondjuk fúj szél, és a szövetkezet ledarálja a terményt. persze az egész agrártermelésünk nem ilyen. mert megszűnt a téesz. és feudális, vagy félfeudális gazdálkodás folyik. de ez egy másik kérdés. a szélkerék szerintem alapvetően erre lenne jó. szövetkezeti agrártermelésre. ha a városi lakosságot megújuló energiával el akarjuk ellátni, akkor ahhoz vízerőművek kellenek. és nyilván hiányzik ehhez valamilyen energiacellás dolog. amíg ez nincs addig marad a lakossági gáz. de ehhez is városi erőművek kellenek. összességében egy elosztott hálózat. ahol a városok maguk döntik el: 1, 10, 100, vagy 1000 megawattos erőművet építenek.
@unionist:

"de mégis mi van ha például az erőműben dolgozik egy őrült. az még egy elfogadható kockázat, hogy ez minden műszakot veszélyeztet. de ha az egész régióra veszélyes, akkor az szerintem már nincs rendben. ebből egyenesen következik, hogy a fissziós atomerőműveket be kellene zárni"

Nem, ebből csakis egy dolog következik egyenesen: az, hogy halovány fingod nincs, hogy hogyan működik egy atomerőmű, csak nyomod a farokságaidat. Sosem jártál egyben sem, sosem láttad, hogy meddig juthat el esetleg egy magányos őrült, sosem tapasztaltál meg semmit, csak megnéztél pár netről letöltött sci-áfi-t.

Kis barátom, szerinted miért nem volt soha, semmi atomerőmű-ellenes támadás/terrorcselekmény soha, hm?
@unionist: sajnos pont a lakossági fogyasztás esetében kiemelten problémásak a megújulók, mind elektromos energia, mind hő szempontjából. A potenciális megoldások mind szigetüzem, mind közműhálózatos kiegészitő üzem esetén végeredményben a teljes fogyasztásra kivitelezett többszörös kapacitásokat eredményeznek, a redundanciának megfelelő áron mind a működtetés, mind a kiépités tekintetében.

Azok az ötletek, amiket a rákövetkező hozzászólásban sorolsz, részlegesen jók. Csak nem veszed végig következetesen a következményeiket és az árukat.

Jah, még valami. Nem tudom, honnan jön az az ötlet, hogy a fúziós energia - ha valaha megvalósul - nem termel majd radioaktivitást. Belül intenziv neutronsugárzás lesz, azaz a belső részek bizony mindenestül felaktivizálódnak, leszerelés után atomtemetőben a helyük. Ráadásul várhatóan komoly tricium-kibocsátó lesz a cucc.
@erdészpista: Pl az, hogy ne a "szokasos" energialobbi erdekei ervenyesuljenek folyamatosan, hanem a zoldenergias megoldasok is lassan teret nyerjenek. Persze ehhez az kene, hogy a rendszer onmagat szabalyozza, amire kicsi az esely. Olyasmi lenne ez, mint a politikusokat ravenni, hogy a sajat fizetesuknek/ a partjuk tamogatasanak a csokkenteserol dontsenek. Akar elo is lehetne irni, hogy minden telepules energiaszuksegletenek 20%-at megujulo enegiaforrasok adjak kotelezo jelleggel. Mondjuk. Nemetorszagban is hasonlora torekednek, es ami az egyik helyen mukodik, az mukodik a masik helyen is. Ha pedig nem, annak emberi okai vannak, es nem termeszeti. (Ami pedig emberi tenyezo, az szabalyozhato - ha van ra akarat.)
@Rive: Ez valoban igy van, de nezzuk meg az okokat! A magyar allam alig-alig tamogatja a zoldenergias megoldasokat. Persze szoban igen, dehat szoban adocsokkentes is volt, es megszoritasok sincsenek. Ha annak a rengeteg penznek egy reszet (globalisan ertem, nem helyi szinten), amit az egyes pl gaz-/olajlelohelyek/ finomitok/ finomitasi eljarasok stb. kialakitasara/ kutatasara koltottek, belefeccoltek volna a zoldenergias kutatasokba, akkor most nem itt tartanank, es az egesz vita teljesen mashogy nezne ki. Valahol olvastam olyan napelemekrol, amik joval kisebb feluletet igenyelnek, es joval hatekonyabbak az elodjeiknel. Most meg dragak, de ha a kutatasokra tobb penz jutott volna mondjuk 10 evvel ezelott, mar ez az uj technologia is elavultnak szamitana es joval olcsobb lehetne. 15 eve egy tv is akkora volt, mint egy huto, ma meg ott vannak a 2 centi vastag ketszaz colos dogok. A gond az, hogy lassu a haladas, mert valakiknek nem erdeke, hogy begyorsuljon. Amint a politikusok is penzt latnak, penzhez jutnak a zoldenergias fejlesztesekbol, majd hirtelen elkezdik tamogatni az uj rendszereket. Ahogy az lenni szokott mindig.
@Lófasz Hadnagy:
persze, hogy egy atomerőmű védett üzem. de a pentagon is védett. aztán mégis belecsapódott egy repülőgép.

a jelenlegi technológia olyan, hogy ha egy atomerőmű felrobban, akkor az egész országban, de még a szomszédoknál is pánik törne ki. nem vagyok környezetvédő aktivista. szóval nem azt mondom, hogy a magenergiát ki kell zárni. hanem azt mondom, hogy ki kell találni a technológiát. és ha az ki lesz találva, akkor a jelenlegi blokkokat azért kell bezárni. ha nem lesz kitalálva, akkor meg azért. tertium non datur.

szerintem teljes tévedés abból kiindulni, hogy azért bővítsük paksot, hogy mari néninek legyen olcsó az áram. azt gondolom, hogy az agrártermelésnek, és a háztartásnak természetesen megújuló energiaforrásokat kell találni. ehhez a jelenleginél hatékonyabban kell eltárolni az energiát.

de fémet biztosan nem lehet megmunkálni napelemekkel. egy farostlemezt, vagy egy öblösüveget sem lehet legyártani kizárólag napenergiával. legalábbis a mai ismereteink szerint erre esély sincsen. természetesen megújuló energiával aligha lehet az ipart fenntartani. de a lakosság közvetlen energiaigényének kielégítése egyáltalán nem tűnik reménytelennek.

szóval ez a mindent megold az atom. nagyjából ugyanaz a primitív szöveg, mint a mindent megold az állam, mindent megold a piac, stb, stb.
@Lófasz Hadnagy:
persze, hogy egy atomerőmű védett üzem. de a pentagon is védett. aztán mégis belecsapódott egy repülőgép.

a jelenlegi technológia olyan, hogy ha egy atomerőmű felrobban, akkor az egész országban, de még a szomszédoknál is pánik törne ki. nem vagyok környezetvédő aktivista. szóval nem azt mondom, hogy a magenergiát ki kell zárni. hanem azt mondom, hogy ki kell találni a technológiát. és ha az ki lesz találva, akkor a jelenlegi blokkokat azért kell bezárni. ha nem lesz kitalálva, akkor meg azért. tertium non datur.

szerintem teljes tévedés abból kiindulni, hogy azért bővítsük paksot, hogy mari néninek legyen olcsó az áram. azt gondolom, hogy az agrártermelésnek, és a háztartásnak természetesen megújuló energiaforrásokat kell találni. ehhez a jelenleginél hatékonyabban kell eltárolni az energiát.

de fémet biztosan nem lehet megmunkálni napelemekkel. egy farostlemezt, vagy egy öblösüveget sem lehet legyártani kizárólag napenergiával. legalábbis a mai ismereteink szerint erre esély sincsen. természetesen megújuló energiával aligha lehet az ipart fenntartani. de a lakosság közvetlen energiaigényének kielégítése egyáltalán nem tűnik reménytelennek.

szóval ez a mindent megold az atom. nagyjából ugyanaz a primitív szöveg, mint a mindent megold az állam, mindent megold a piac, stb, stb.
@unionist: El lehet képzelni sokmindent, de ha egy picit ránéznél a számokra, lehet rájönnél, hogy kb. annyira reális dolgokról beszélsz, mintha a Holdra terveznél kolóniát.
@unionist: Szempont bizony. Ha pl en megtamadnam az orszagot, tutira Pakssal kezdenem. Az energiaellatas felfuggesztese teljesen kiszolgaltatna az orszagot, a szennyezes meg ritkitana a nepeket, es semmi masra nincs szukseg, csak 2-3 vadaszgepre. Egy haborura nagyobb az esely, mint egy orultre szerintem... (Foleg mostanaban halljuk ezt eppen elegszer.)
A megujulo energiaforrasokkal kapcsolatban en is ugy gondolom, hogy most meg nem megoldott, hogy csak ezekkel menjen minden, de ha tobb penz menne a fejlesztesekbe, az aranyok modosulhatnanak.
Egyebkent en is abban hiszek, hogy az energiaellatast mindenhol lokalisan kene megoldani. Egy nagy kozpont akarmilyen jellegu kiiktatodasa nagyon sebezhetove tesz barmilyen orszagot. Sok kicsi, elosztott es egymastol fuggetlen rendszer (a helyi adottsagoknak megfeleloen kialakitva) joval kisebb kockazatot jelent barmilyen szempontbol. (Mint az ismerosom, aki napelemekkel es egy patak(!!!) folyasara epitett mini eromuvel levalasztotta magat az aram- es gazrendszerrol.)
@Lurian: amit irtam a költségekről, az csak nagyon kis részben alapul a magyar helyzeten, tekintve, hogy itthon eléggé elmaradott a megújulók elterjedtsége. Nyugat-EU dolgai jelentik ezen a területen a referenciát.

Másik, hogy a megújulók kutatása igencsak komoly félreértések alanya. Az utóbbi évtizedben a kutatások mögött massziv kormánypénzek és - meglepetés! - a legnagyobb olajipari vállalatok állnak, többek között.

Más.
A világ civilizált felén atomerőművet lebombázni azonnali vereséggel ér fel - a szomszédaid dózerolnak gödörbe azonnal, mer' nem ugye eszement barmot szomszédként megtűrni nem jó ötlet. Szóval ez a 'Paks az első' nagyon mellément.

Háborúhoz benzin kell. Háborúban az elsődleges célpont Százhalombatta és Algyő lenne.
@Rive:
szerintem arra kellene törekedni, hogy a természetesen megújuló energia a közvetlen lakosságot szolgálja, illetve a szövetkezeti agrártermelést. tehát a szélkerék arra jó, hogy ledarálják a búzát. régen is így működött a malom. most még napelemmel működhet a kijelző. és még nyilván nagyon sok mindent ki lehet találni.

azt gondolom, hogy napelemmel lehet vizet melegíteni. de megújuló energiával aligha lehet majd iparszerűen kiflit sütni. egy pékséghez kell valami akna, és egy kémény. ez energetikai értelemben arról szól, hogy be kell gyújtani valamit, vagy fel kell robbantani. ez a pékség logikája. és a fosszilis erőműnek is logikája. az akna, és a kémény. és akkor ennek úgy kellene működnie, hogy van valahol egy városi fosszilis erőmű, és ahhoz kapcsolódnak ipari parkok, vagy mondjuk a belvárosban a vendéglátó negyed a város ipari erőművére van kötve. persze, hogy ez az egész iparszerűen füstölni fog és gőzölni, de másképp nem sül meg iparszerűen a kenyér, másképp nem fő meg iparszerűen a leves. és akkor egy várost egy ilyen kisebb erőművel el lehet látni.

persze a városok köthetnek egymással szerződéseket. tehát lehet, hogy egy városnak csak valamilyen nagyon kicsi tartalék erőműve van. mert megállapodott egy másikkal, hogy tőle veszi az energiát. annak meg nagy erőműve van. és ebből következően többlete. de ez a városok (és a mezővárosok) közötti hálózatos működés. ez egy hálózatos piac.

szóval ennek a közjogi része az, hogy a vidéket fel kell osztani önkormányzati társulásokra. és így az ország önkormányzati értelemben városi, és mezővárosi körzetekre van osztva. mint ahogyan a németeknél van stadkreis, és landkreis. és ezek városok egymással kereskednek. az energetikában ugyanúgy, mint bármi másban. a kereskedés alapvetően piaci alapú. amibe az állam, és a pártok nem szólnak bele.

persze ettől még lehet csinálni részvénytársaságot. akármekkora, akár világméretű energetikai vállalatokat. aminek van igazgatótanácsa. de ezekben is a városoknak, és a piacnak van üzletrésze. a magyar többségű városok ebbe nyilván magyar energetikai szakembert, vagy szakembereket delegálnának. szóval nekem a köztulajdonlással nincs bajom. az állami tulajdonnal. mert az gyakorlatilag minden esetben párttulajdonlást jelent. és ebben az értelemben mindegy, hogy fidesz, vagy mszp.
@Rive: Irorszagban elek meg egy picit, es meg itt is akad egy csomo hazon napelem. A magam reszerol ha valaha lesz penzem ilyesmire, tutira nem nyugaton fogom megvenni, sokkal inkabb olyan helyeken, ahol ennek mar van kulturaja, es nagyon elterjedt. Lehetoleg minel delebbre valoszinuleg. :-) Egyebkent nezegettem mar az arakat es amcsiban talaltam a legolcsobbakat eddig. Igaz, ezek csak alkatreszek voltak, es biztosan a melokoltseg a sok, de Nu=yugat-Europe meg alkatresz szintjen is draga. (Magyarorszag meg vegkepp.)

A kutatasokkal kapcsolatban en nem lennek olyan nagyon optimista, hogy az olajcegeket jelenleg komolyan vegyem a kutatasok mogott. Amig van olaj, es az arakat magasan lehet tartani, addig nem erdekuk, hogy komolyan foglalkozzanak a dologgal. Ha megis, akkor addig nem fognak kijonni semmi ujdonsaggal, amig a keszletek eladhatok. A meglevo rendszereket nem fogjak felszamolni, viszont keszulnek ra, hogy hogyha minden egyeb elfogy, ok legyenek az elsok, akik szolgaltatni tudjanak. Amig ez nem kovetkezik be, addig hiaba kutatgatnak, az igazan jelentos kutatasokat megtartjak maguknak. Majd ha nekik is jo lesz, es olcson at tudnak allni a dologra, akkor esetleg. Addig mindegy, hogy nevleg milyen fejlesztesek moge ellnak. (Nem utolso sorban foleg marketing fogas az egesz. A Mexikoi-obol utan muszaj a vilag prudebb reszeit is megnyugtatni, hogy ok komolyan gondoljak a kornyezetvedelmet.) felejtsd el a latszolagos tamogatast, az csak parasztvakitas.

A szomszedaink utalnak minket, mint a sz@rt. Ez nem kerdes. A politikai elitjuk mindenkeppen. A benzin csak egy dolog. Ha megnezed Magyarorszag katonasaganak gepparkjat, akkor lathatod, hogy eleg, ha elveszik a csavarkulcsokat, a benzin mar csak reszletkerdes. Ki sem jutnak a laktanyabol azokkal a roncsokkal. Vagd el az aramaot, es leall az egesz orszag, a vizfeju kozigazgatassal meg a teljes infrastrukturaval egyutt. Ha a benzin lenne a legfontosabb dolog egy haboruban, akkor nem letezne a kiberhaboru kifejezes, ami mara mar eleg valos problema. Gondolj csak Ciprusra, ahol nullaztak a legjobb eromuvuket. Az orszag meg ugy is komoly bajba kerult minden szempontbol, hogy akad meg egy (igaz, ocskabb) eromu. Nem azt mondom, hogy haborut lehetne nyerni vele egy lepesben (bar, akar meg azt is), de hogy megroppantana az egesz kocerajt az biztos. Nem mellesleg ha nem akarod, hogy haragudjanak rad a szomszedok, amiert besugaroztad a kornyeket, hajts vegre szabotazsakciot, es kend ra biztonsagi hibakra. A gyoztesek mindig nagyvonalubban kezelik az ilyesmit - mint azt a tortenelem mar parszor bebizonyitotta...
@Lurian:

"Szempont bizony. Ha pl en megtamadnam az orszagot, tutira Pakssal kezdenem. Az energiaellatas felfuggesztese teljesen kiszolgaltatna az orszagot, a szennyezes meg ritkitana a nepeket, es semmi masra nincs szukseg, csak 2-3 vadaszgepre. Egy haborura nagyobb az esely, mint egy orultre szerintem... (Foleg mostanaban halljuk ezt eppen elegszer.) "

Vissza kellene térni a filmek világába.... :-))))
@MikeBoy: Dehat ott vagyunk! :-)) Egyebkent annyira beszelnek itt egy potencialis haborurol, hogy mar latom magunkat a Kovacs kozlegeny megmentese c. egyfelvonasos magyar-szlovak-roman koprodukcioban. :-))
@Lurian:

Tagjai vagyunk a NATO-nak. Ez védettséget nyújt háborúk ellen.
Sőt, már az ellen is, hogy bárki megtámadjon minket. Még akkor is, ha az egy másik NATO tagállam.
Teljesen irreális, hogy Románia és/vagy Szlovákia ránk támadjon, mert nincs rajtunk sapka.

Ami viszont nagyobb baklövés részedről és a tudás hiánya, ez a Paks megtámadása.

Magyarországot úgy is el lehet látni villamosenergiával, hogy egyetlen belső energiaforrás nem működik (Paks pedig csak 40%).
Egyedül az osztrákok képesek annyi energiát adni, ami egy minimális háborús működéshez elegendő, ha meg az ukránok is beszállnak, akkor semmi gond és a déli országokról még nem is beszéltem.
Hasonló véleményem van a dologról, csak az atomenergia nem 200-300, hanem több tízezer évre elég, mivel a jelenleginél néhányszor magasabb uránárak esetén megéri kivonni a tengervíz urántartalmát, ami a szárazföldi érckészleteknél több ezerszer nagyobb készletet jelent, amivel gyorsreaktorok nélkül is többezer évig amerikai színvonalon el lehetne látni az emberiséget.

Azt nem értem mit paráznak az atom miatt, amikor az ország talajának felső fél méteres rétegen többezerszer annyi urán van, mint amennyi egy adott pillanatban a paksi blokkokban van.

Amúgy a Nasa mérései szerint a globális felmelegedés mértéke a fele a korábbi(90-es) jóslataiknak, és az elmúlt 8 évben töredékére csökkent az üteme. Így a CO2 szerepét is valószínüleg a töredékére kell csökkenteni.
www.c3headlines.com/2011/03/nasas-climate-model-failure-reality-based-data-confirm-the-inaccurate-predictions-of-climate-simulat.html

Emellett magasabb CO2 szint esetén a növények gyorsabban növekednek, mert kevesebb vizet kell felhasználniuk a CO2 kivonásához a légkörből.
A jelenleginél 2szer magasabb CO2 szinten kb 40-50%-al gyorsabban növekednek a gabonafélék.
Kína például emiatt nem fél a klímaváltozástól.
@MikeBoy: Hát, én asszem egy kicsit túl szkeptikus vagyok egy ilyen dologgal kapcsolatban. Persze legyen igazad, de az eddigi szövetségeinket nem túl sikeresen választottuk. Reméljük a NATO valóban tud/ fog segíteni, ha baj lesz. És hát adja az ég, hogy ne legyen! Saját vélemény, hogy hogyha itt egyszer - úgy igazán - elszabadulnak az indulatok, a NATO-nak kisebb gondja is nagyobb lesz annál, mint hogy velünk törődjön. (A szükséges minimumon felül - úgy értem.)

Ezt valóban nem tudtam Pakssal kapcsolatban. Azért én akkor is azt támadnám meg. :-)) Egyébként amiket a magyar haderőről mostanság hallani lehet, valószínűleg egy ceruzaelem is bőven elegendő lenne a háborús működéshez - már ha szigorúan áram-oldalról vizsgáljuk a dolgokat. :-))

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma