Messziről nézve: Folytatódó görög dráma - a megoldás kulcsa Németország?

2011.09.07. | Kozma Levente | 5 komment

Az eurózóna gazdasága lassulásának egyik legveszélyesebb következménye kezd egyre inkább valósággá válni, nevezetesen az, hogy a görögök nem fogják tudni tartani a nemzetközi hitelezőikkel kialkudott feltételeket. A múlt héten napvilágra került, legfrissebb előrejelzések szerint a 2011-es GDP-arányos görög államháztartási hiány, bár abszolút értékben nem változik, viszont a gazdaság erőteljesebb visszaesésének köszönhetően 8,8% lehet az eredetileg kitűzött 7,4% helyett. Ez bizonytalanná tette a tavaly elfogadott első mentőcsomag esedékes 8 milliárd eurós részletének átutalását. Hiába érvelnek a görögök amellett, hogy a megállapodás szerinti 16,68 milliárd eurós költségvetési hiányt tartani fogják, mivel a tervezett 3,5%-os gazdasági visszaesés 5%-os lesz, ez a már előbb említett módon rontja a GDP-arányos deficit számot. Ez a tény, valamint a múlt héten napvilágra került lehangoló amerikai munkaerő piaci adatok ismét hatalmas mozgásokat eredményezett a pénzpiacokon. A már eddig is veszélyben lévő eurózóna tagállamok kötvényhozamai csúcsokat döntögettek. Olaszország, úgy tűnik, egyelőre hiába tesz rendkívüli erőfeszítéseket a költségvetési konszolidációt illetően – a júliusi 80 milliárd után egy 45,5 milliárd eurós megszorító csomagot fogadtak el, növelik az ÁFÁ-t, nyugdíjkorhatárt – tízéves kötvényhozama így is történelmi magasságokba emelkedett. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek a spanyolok is, pedig még az alkotmányba is bevésték a költségvetési korlátot. Közben számos elemző és politikus a német kormánytól várja a megoldást, noha az belpolitikailag egyre gyengül, és így a gazdasági mozgástere is szűkül.

 
Wolfgang Shäuble, német pénzügyminiszter a Financial Times-ban arról értekezik, hogy nincs itt az ideje a nagy pénzügyi könnyítéseknek. A válság alapvetően annak köszönhető, hogy a túlzott állami költekezések fenntarthatatlan mértékű adóssághoz és deficithez vezettek. Az eurózóna országainak és a többi EU tagállamnak sem elég elkötelezni magát a fiskális konszolidáció és a versenyképesség növelése mellett, azokat sürgősen meg is kell valósítani. Véleménye szerint a gazdasági válság egyik legfontosabb tanulsága az, hogy kockázatvállalás esetén a kockázatot nem lehet elkülöníteni az azzal járó felelősség vállalástól. Ez a szétválás volt tapasztalható az eurózónában is az elmúlt években, amikor teljesen különböző fiskális politikát folytató és versenyképességgel rendelkező államok a legalacsonyabb szinteken tudtak hitelt felvenni.
 
Hasonló véleményt fogalmazott meg az azonnali cselekvés tekintetében az EKB jövendőbeli olasz vezetője. Mario Draghi, aki november elején váltja Jean-Claude Trichet elnököt az EKB élén, egy párizsi konferencián azt mondta, hogy a jegybank kötvényvásárlási programja csak ideiglenes lehet. Egyúttal felszólította a politikusokat, fokozzák a válság megoldására tett erőfeszítéseket és kiemelte: a késlekedés és a bizonytalanság újra fellobbanthatja a piaci turbulenciákat.
 
Gideon Rachman, a Financial Times vezető publicistája azt vizsgálja, miért igazságtalan Németországot hibáztatni és sürgetni az eurózóna egyes tagállamainak pénzügyi válsága miatt kialakult helyzet megoldásában. Egyrészről a német kancellár egyre erősödő belpolitikai ellenállásba ütközik a mentőcsomagok tekintetében. Személyes és pártja népszerűségi mutatója folyamatosan csökken. Másodrészt, amikor egyes elemzők arról írnak, hogy Németországnak bármi áron meg kellene menteni a bajban lévő országokat, akkor azt nem árulják el, hogy mit is jelent az a „bármi áron”. Azok az emberek, akik most leginkább kardoskodnak az eurókötvények mellett, néhány éve még azt mondták, hogy az euró egy biztonságos pénzeszköz. Harmadrészt, az olyan országok, mint Görögország és Olaszország, súlyos gondokkal küzdenek az állam alapvető működését illetően, köszönhetően a korrupciónak és az adó elkerülésnek. A korábbi EU-s fejlesztési pénzek nagy része is ezeken a csatornákon folyt el. Negyedrészt, az a feltételezés, hogy Németország automatikusan képes megmenteni az euró-t, nem egészen megalapozott. Németország GDP arányos adósságmutatója 83%, és ez magasabb, mint Franciaországé, Spanyolországé vagy Nagy Britanniáé. A piacok ma bíznak Németországban, de ki tudja, hogyan változik a trend a gazdasági növekedés újbóli visszaesésével, az öregedő német társadalom egyre erősebben jelentkező problémáival. Végezetül sokszor elhangzik az az érv is, hogy az euró megmentése Németország érdeke. Ez persze igaz, egy prosperáló Európa Németország érdeke is. Viszont a mai helyzetben az is elgondolkodtató lehet, hogy a válsággócoknak leginkább kitett német bankok feltőkésítése és megerősítése nem kerülne-e kevesebbe, mint a nyílt végű kötelezettség vállalás Dél-Európa megmentéséért.
 
 
Általában az európai bankok feltőkésítése mellett foglal állást Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is. A Der Spiegel-nek adott interjújában ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 200 milliárd eurónyi feltőkésítésre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés lassulása és a szuverén adósságválság esetleges negatív hatásai a megfelelő módon kezelhetőek legyenek.
 
Ezzel szemben viszont Josef Ackermann a Deutsche Bank vezérigazgatója elvetette az IMF vezér által is megfogalmazott, a bankok feltőkésítésére vonatkozó véleményt. A Handesblatt, német gazdasági napilap által szervezett pénzügyi konferencián, Jean-Claude Trichet EKB elnökhöz hasonlóan az európai integráció további felgyorsítását sürgette.
 
Az eurózóna válságának megoldásával foglalkozik Daniel Gros a brüsszeli Európai Tanulmányok Központ (CEPS) igazgatója is. Az alapvető probléma szerinte egyszerű: a piacok addig nem fognak újra egyensúlyi helyzetbe kerülni, amíg azok, akik megtakarításokkal rendelkeznek, nem adnak hiteleket azoknak, akiknek szükségük lenne ezekre a megtakarításokra.  
 
Soros György szerint a jelenlegi válság akár súlyosabb is lehet, mint amilyen a Lehman csődjét követő volt. A közelmúltban nyugdíjba vonult pénzügyi szakember szerint Európa jelenleg hasonló veszéllyel néz szembe, mint az Egyesült Államok 2008-ban. Egy óriás európai bank csődje ugyanis hasonló pánikhoz vezethet, mint a Lehman Brothers csődje, az európai bankokkal kapcsolatos aggodalmak pedig egyre inkább arra késztetik az amerikai bankokat, hogy csökkentsék európai kitettségüket, amivel tovább romlik az európai bankok finanszírozási helyzete. Hasonló szituáció játszódott le a Lehman csődje előtt is, amikor a bank hitelezői visszavonták tőkéjüket és hitelkihelyezéseiket.
 
Az olaszországi Ambrosetti Forumon résztvevő Nouriel Roubini a CNBC-nek adott interjújában 60%-os esélyt ad a W-alakú gazdasági visszaesésnek. Véleménye szerint a világgazdaság és benne Európa gazdasága rosszabb helyzetben van, mint 2008-ban volt. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bővítése mellett, az euró gyengítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Érdekes módon az Egyesült Királyságot hozta fel példaként, szerinte ez az az európai ország, amely a legnagyobb eséllyel közelít a W-alakú recesszió felé.

Címkék: eu görögország gazdaságpolitika messzirőlnézve euró zóna

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr253209684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a dolog egyre egyszerűbb és világosabb, az elmúlt 20-30 év automatizálása és gépesítése és globalizációja megszüntetett rengeteg munkahelyet. még az elmúlt évtizedet kihúztuk építkezésekkel, de aztán az is befulladt. és folyamatosan ment a maradék munkahelyekért a küzdelem. a németek felvásárolták 20 éven át a keleti éd déli munkahelyeket, hogy náluk ne legyen munkanélküliség. de így délen meg keleten lett. és van. nyilván a görögöknél is meg lehet keresni azokat a gyárakat, iparágakat, amik az elmúlt 20 évben épültek le, illetve nem épültek ki, mert jött a németektől pl. informatika, biotechnológia stb.

megoldás: a németeknek bizony villámtempóban kell gyárakat nyitni midenhol,Németországban meg bezárni őket. a keletkező német munkanélküliséget meg a munkaidő további csökkentésével kell megoldani, csakúgy, mint amikor 6 napos munkahétről lementünk 5 naposra. előre a 36 vagy akár 32 óraás munkahétért. még egyébként szerencsénk van, hogy a kínai piacon sikerült némi expanziót elérni (autók), de aztán előbb-utóbb ez is megszűnik.
"Harmadrészt, az olyan országok, mint Görögország és Olaszország, súlyos gondokkal küzdenek az állam alapvető működését illetően, köszönhetően a korrupciónak és az adó elkerülésnek."

Szerintem Olaszország esetében nem áll meg ez a feltételezés. Az adóelkerülés biztosan nem, sokkal fegyelmezettebb adófizetésre kényszerültek az olaszok, mint mi. A korrupció és a maffia beépülése az államba tény, de az határozottan "érezhető", hogy hozzánk képest sehol sem tartanak.
@is: Abban igazad van, hogy az egyensúlytalanság nem fog addig megszűnni, amíg egyensúlytalanság van. Botorság azt hinni, hogy amíg a német/görög export-többlet nem fordul ELLENKEZŐJÉRE addig a görögöknek bármi esélyük van. Ha a görögök nem exportálnak a Holdra, addig csak abban bízhatnak, hogy Németországba exportálnak, akkor viszont a német export-többletnek és német munkahelyeknek annyi.

Csakhogy a németek (kínaiak) gazdasági háborút folytatnak és azt gondolják, ha elbukják a kötvényeket, üsse kavics, ez a gazdasági háború ára. És : megérte.

A németek (és Kína) addig fogják ütni a vasat, amíg csak lehet és keresztülgázolnak mindenkin, mert nem együttműködni akarnak, hanem egyre több pozíciót megszerezni.

Jelenleg nincsenek "fehér foltok" a térképen, ha valaki növekedni akar, akkor (hasonlatosan a természethez) hagynia kell másokat meghalni.
szerintem egyszerűen azt kellene csinálni, hogy athénban maradjon meg az euró. hellász vidékies körzeteibe viszont vissza kellene vezetni a drachmát. és akkor azt egyszerűen le lehetne értékelni.

imho görögországot, és egész európát fel kellene osztani városias (urban), és vidékies (rural) körzetekre. ahol a high tech ipar dominál ott nyilván euróra volna szükség. azokban a körzetekben ahol az össztermék nagyobb részét a hagyományos (low tech) iparágak adják ott pedig valamilyen helyi pénz.

az euró mellett lehetne egy atlanti, skandináv, mediterrán, és egy közép-európai régiós agrárpénz. németország 80%-ban városias, görögország csak 20%-ban. ennek megfelelően a német gazdaságnak inkább világpénzre van szüksége, a hellásznak pedig inkább agrárpénzre.
@unionist: ilyen gondolatom nekem is volt, bar mas indoklassal: meg kell teremteni a helyi gazdasagot a globalista piac alatt. indoka ugyanaz, mint az elozo kommentemben, hogy a munkahelyek ne csomosodjanak, koncentralodjanak. tehat a local initiative, azaz a szabolcsi almat, amit szabolcsi emberek termelnek, Szabolcsban ehessek meg. nem vagyok idealista, foleg nem bezarkozasparti, tehat mindezt a globalis kereskedelem mellett.

@hoesett: igen, igazad van, de a tortenetnek van egy masik laba is. az, hogy miutan a munkahelyeket felvasaroltak, a piacokat is, utana a fizetokepes kereslet okan kihiteleztek Gorogorszagot. igy aztan a nemet-gorog tengely roka fogta csuka. a nemetek nem a gorogoket, hanem a status quot, nemet munkahelyestul es nemet banki hitelmarzsostul mentik. mentenék, de nem latszik, hogy mentodne. amit nyernek a reven (alacsony nemet munkanelkuliseg, GDP-novekedes) azt veszitik a vamon (145.6 gorog, ir, spanyol, olasz stb. mentocsomagok).

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma