Messziről nézve: W, avagy újabb lejtmenetben az euró-zóna gazdasága?

2011.09.01. | Kozma Levente | Szólj hozzá!

 

A legutóbb publikált, lehangoló gazdasági mutatószámok felerősítették az újabb recesszió, de legalábbis a gazdasági kilábalás drasztikus lelassulását előrevetítő jóslatokat. Az Európai Bizottság két hét múlva terjeszti elő következő prognózisát, és biztosra vehető, hogy köszönhetően az utóbbi pár hónap negatív fejleményeinek – amerikai adósságválság, euró-hitelválság továbbterjedése – az előrejelzések szerényebbek lesznek a korábbiaknál. Az eurózóna GDP bővülése az első negyedéves 0,8%-ról a második negyedévben 0,2%-ra csökkent. Kiszivárgott hírek szerint az IMF is rontani fogja a következő évekre vonatkozó gazdasági kilátásait a szintén két hét múlva, szeptember 15-én megjelenő World Economic Outlook című gazdasági előrejelzésében.

 

Ebben a helyzetben folyik a vita az európai politikusok között, hogy elegendő-e az európai stabilitási alapban (EFSF) rendelkezésre álló mintegy 700 milliárd euró a válságban lévő országok víz felett tartásához illetve hogy szükséges-e az ún. eurókötvény intézményének megteremtése és eurókötvények kibocsátása. Finnországnak ugyan volt egy meddő kísérlete, hogy részleges biztosítékadási megállapodást kössön a görög kormánnyal, ez azonban hamvába holt próbálkozásnak bizonyult, a németeknek köszönhetően.
 
Gyengülő gazdasági növekedéssel számol az Európai Unióban Jean-Claude Trichet az EKB elnöke.  Hétfőn Brüsszelben az Európai Parlament (EP) gazdasági és pénzügyi szakbizottságának ülésén beszélt erről a francia bankár, ahol Olli Rehn EU-biztossal egybehangzóan szólt a lanyhuló növekedési kilátásokról. Rehn sürgette a Görögország pénzügyi megmentéséről szóló július 21-i euróövezeti csúcs határozatainak, valamint a stabilitási paktum megerősítését szolgáló hatos jogszabálycsomagnak a megvalósítását. A több EP-képviselő által szorgalmazott eurókötvényről azt mondta, hogy annak kibocsátása nem lehetséges a tagállamok költségvetésének a jelenleginél szorosabb ellenőrzése nélkül. Hangsúlyozta: egy ilyen döntés előtt az euróövezeti tagállamok nem kerülhetik meg azt a vitát, hogy hajlandóak-e elfogadni a fiskális szuverenitásukra gyakorolt várható hatást. 
 
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő euró-csoport elnöke ugyanezen az EP-bizottsági ülésen arról beszélt, hogy immár nagyon közel jutottak a megállapodáshoz az újabb görög segélycsomag folyósítása ügyében. A parlamenti bizottsági ülés után, újságíróknak nyilatkozva Juncker úgy vélekedett, hogy legkésőbb szeptember közepére eljutnak a megállapodáshoz ebben a kérdésben. Mint megjegyezte, szeptember 16-án informális eurócsoport-tanácskozást tartanak Lengyelországban, és addigra mindenképpen kialakul az egyetértés.
 
Christine Lagarde, az IMF újonnan kinevezett vezérigazgatója a múlt hétvégén úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi fejlemények azt jelzik, hogy veszélyes zónába került mind az amerikai, mind az európai gazdaság. Az eurózóna adósság- és pénzügyi válságának a megoldása véleménye szerint az európai bankok sürgős feltőkésítésében rejlik, mivel ez a leghatékonyabb módja a bankok megerősítésének. Ezt piaci források bevonásával képzelné el, illetve lehetségesnek nevezte az EFSF bevonását is.
 
Lagarde beszédét több európai döntéshozó is élesen kritizálta. A Financial Times által idézett politikusok szerint Lagarde szavai nem a bankok valós nehézségeire világítottak rá és zavarodott, megfontolatlan támadásnak nevezték DSK utódjának beszédét. A New York Times vezércikke azonban pozitívan ír az IMF-vezér beszédéről, és megjegyzi, hogy ha Lagarde továbbra is ezt az irányvonalat fogja erőltetni, a politikusok is végre fel fognak ébredni.
 
A FED korábbi elnöke, Alan Greenspan szerint az euróövezet jelenti a legnagyobb bizonytalanságot a világgazdaság és benne az USA számára. Véleménye szerint az eladósodott tagországokért indított mentőakciók nem lesznek sikeresek, és az euró végül összeomlik. Az a tény azonban, hogy számos szakember Greenspan elhibázott monetáris politikájának tudja be a 2008-as válságot előidéző, a felelőtlen hitelezést- és az ingatlanárak irreális emelkedését lehetővé tevő likviditásbőség kialakulását, kicsit árnyaltabbá teheti az euró összeomlásával kapcsolatos nézeteit.
 
A volt FED elnökkel ellentétben Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban arról értekezett, hogy a jelenlegi helyzetben az eurózóna szétesése többe kerülne a tagállamoknak, mint az egyben tartása. „Ha a tojásból rántottát készítünk, azt sem lehet már visszatenni a tojáshéjba” – mondta, érzékletes hasonlattal szemléltetve véleményét.
 
 
Az elmúlt héten Lindauban rendezték a közgazdasági Nobel-díjasok találkozóját, amelyen 17 Nobel-díjas közgazdász vett részt. A 2005-ben játékelméleti kutatásaiért kitüntetett izraeli közgazdász professzor, Robert Aumann úgy nyilatkozott, hogy az eurózóna válságból kivezető útja Görögország csődjén keresztül vezet. Ugyanezen a konferencián szólalt fel Robert Mundell, az euró bevezetésének évében, 1999-ben Nobel-díjat elnyert közgazdász is. Mundell szerint a bajban lévő országokat nem az eurókötvénnyel kell megmenteni, viszont az új világrendben a nagy gazdaságok valutáinak rögzítésére lenne szükség. Szerinte elszámoltatható, felelős nemzetállami gazdálkodás, likviditást biztosító mechanizmus kiépítése és a közös gazdasági kormányzás irányába való elmozdulás mentheti meg Európát.
 
Nouriel Roubini, a „jósprofesszornak” is nevezett, a gazdasági világválságot szinte egyedüliként előrelátó közgazdász szerint azonban közeleg a W-alakú válság. Az EKB hibát követett el, amikor emelte a kamatot és jelenlegi jegybank elnököt októberben váltó Mario Draghinak első intézkedése kell, hogy legyen majd a kamatvágás.
 
A Financial Times vezető publicistája annak a veszélyét elemzi, amikor már túl késő lesz az euro-t megmenteni és úgy látja: minél tovább várunk a megoldással, a végső számla annál nagyobb lesz. Wolfgang Münchau az eurókötvényben látná a megoldás kulcsát, amely létrehozása azonban több éves procedúra is lehet és erre nincs már idő. Egyrészről nehéz elképzelni, hogy Németország, Hollandia vagy Finnország meggyőzhető lenne a felelősség közös viseléséről, másrészt lerövidíteni az időt azért sem lehet, mert nincsen olyan politikai vezetés, amely ezt lehetővé tenné. Példaként a legutóbbi görög-finn kétoldalú egyezséggel kapcsolatos vitát hozza fel.
 
 
 
(A görög kormány pár hete közölte, hogy megegyezett a finn kormánnyal a pénzügyi segítségért cserébe lekötendő biztosítékról. Eszerint Görögország 500 millió eurót helyezett volna egy letéti számlára. Az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fektette volna 25 évig. Kamatos kamattal a befektetés 25 év múlva megfelelne a most tervezett második, 109 milliárd eurós görög mentőprogramhoz való finn hozzájárulás összegének, azaz 1,6-1,8 milliárd eurónak. Ezután más euróövezeti országok - köztük Ausztria, Hollandia, Szlovákia - is jelezték, hogy hasonló biztosítékokra tartanának igényt. A vita így parttalanná vált, és a biztosíték ügye a nagyobb euróövezeti országok, köztük Németország javaslatára lekerült a napirendről; a görög-finn megállapodást sem írták alá.) Az egyetlen mentsvár jelenleg az EKB kötvényvásárlási programja. Persze lehetséges, hogy a válság következő fázisa olyan kemény lesz, hogy minden tagállam változtat véleményén, a legkisebb rosszat választva elmozdulnak a megegyezés irányába. A befektetők addig is teljesen racionálisan fogadnak az eurózóna ellen, ez pedig azt jelenti, hogy a válság folytatódik.
 
Bár az eurókötvényt találja az egyetlen megoldásnak Daniel Gros, a brüsszeli Európai Tanulmányok Központ (CEPS) igazgatója is, de ő is úgy látja, hogy megvalósíthatatlan a kötvény bevezetése. Arra a következtetésre jut ugyanis, hogy az eurókötvénynek csak a politikai unió keretein belül van értelme. Mivel a tagállami politikai berendezkedés, kormányzati minőség országonként nagyon eltérő, ezért a politikai unió csak papíron létezhet, de a gyakorlatban nem. 
 
Joschka Fischer, Németország volt alkancellárja és külügyminisztere is a politikai unióban, a konföderáció helyett a federációban látja az eurózóna válságának megoldását. Véleménye szerint Európa gyengesége ma kevésbé gazdasági- és pénzügyi-, sokkal inkább politikai természetű. A történelemben a konföderációk sosem működtek igazán, példaként Amerikát említi Fischer, hiszen ott is a Függetlenségi Háború utána föderalista irányba való elmozdulás jelentette a gazdasági fellendülés kulcsát.
 
Klaus Regling az európai stabilitási alap (EFSF) német vezérigazgatója a Der Spiegel-nek adott interjújában amellett érvel, hogy a monetáris unió egyben fog maradni, és az eurózóna még most is jobb helyzetben van az eladósodottság és költségvetési deficit tekintetében, mint az USA vagy Japán. A problémás országok közül Írország már túl van a nehezén és visszaszerezte versenyképességét. Regling optimista jóslata szerint az eurózóna egésze két-három éven belül túl lesz a válságon.
 
 
A német Commerzbank vezető közgazdásza, Jörg Krämer szerint az európai döntéshozók tehetetlensége lett a világgazdaság egyik legkomolyabb potenciális krízisforrása. Amennyiben az európai adósságválság visszafordíthatatlanul elérné Olaszországot, az hasonló összeomlással járna, mint ami a Lehman Brothers csődjét követte. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az EKB kötvényvásárlásai segítenek, ám Krämer szerint ez a taktika hosszútávon nem jelent valós alternatívát a cselekvéssel szemben. Az európai stabilitási alapban lévő pénz elegendőnek tűnik, ám ha a spanyol vagy az olasz gazdaság valóban megroppan, akkor a még rendelkezésre álló 700 milliárd euró sem jelenthet garanciát egy estleges piaci sokk ellen.
 
Hans-Olaf Henkel, a Német Iparosok Államszövetségének (BDI) volt elnöke egyenesen amellett érvel a Financial Times-ben, hogy Ausztriának, Finnországnak, Németországnak és Hollandiának ki kellene lépnie az euró-zónából, új pénzeszközt kellene teremtenie. Ezzel a déli országoknak is segítenének, mert az euró leértékelődésével nőne a versenyképességük anélkül, hogy ki kellene lépniük az euró-zónából, míg az „északi” országok egy stabil fizetőeszközre állhatnának át.

 

Címkék: válság messzirőlnézve euró zóna

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr743194031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma