Tilalomfák az országgyűlési választási rendszer reformjában

2011.07.08. | Szigetvári Viktor | 54 komment

Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere budapesti látogatásán sajtóhírek szerint elmondta: amíg egy kormány demokratikus választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni. Azt is jelezte, hogy hazája figyelemmel fogja kísérni, hogyan alakítja át a kormány az országgyűlési választási rendszert. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olyan tilalomfákat gyűjtöttünk össze, amelyek kivágása megszüntetheti a magyarországi országgyűlési választási rendszer demokratikusságát. 

 

 


 

 
A választási rendszer reformjának környezete
 
A kormány sarkalatos törvényben kívánja szabályozni az új parlamenti választási rendszert, amelynek ügyében korábban már törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. Később már csak határidőt szabott maga számára, amelyet néhány hete módosított. Jelen állás szerint a koncepciót 2011. október 31-éig kell bemutatni, és magát a szabályozást pedig az év végéig kell megalkotni.
 
1990 óta alapvetően változatlan a magyar országgyűlési választások rendszere, amely demokratikus, és mindeddig jól funkcionált. Alkalmas eszköz volt a választói akarat artikulálására, és közben segítette a kormányzóképes többség kialakítását. A kormányoldal a sajtóhírek szerint jelenleg kétfordulós, vegyes választási rendszerben gondolkodik, amelyet a lecsökkentett létszámú Parlamentre szabna. A jelöltállítás rendszerének átalakításáról nincs ismert koncepció, továbbá egyelőre megoldatlan a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok választójogának kérdése is.
 
Mitől demokratikus egy választási rendszer és annak reformja?
 
A parlamenti választási rendszer reformjának megítélésekor külön kell választani a politikai meggyőződésből fakadó véleményt a választott modellről, a rendszer átláthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint a szervezett politikai akaratok helyénvaló népképviseleti reprezentációjának kérdését.
 
Körültekintő megvalósítás esetén nem befolyásolja egy ország demokráciájának minőségét, hogy milyen modellt használ az országgyűlési választási rendszere. Az ajánlószelvények magyarországi megoldása például országos szintű szervezettséget kíván, míg a regisztrációs–kauciós rendszer nem várja ezt el a jelöltállító szervezetektől — ettől még mindkettő demokratikus. Egy tisztán listás, arányos választási rendszer éppen annyira demokratikus, mint egy tisztán többségi, egyéni választókerületi rendszer. Hiszen előbbi ugyan relatíve pontosan képezi le a szervezett társadalmi akaratokat, de közben a választóktól elzárt politikai alkuk körébe utalja a kormány megalakítását és így a kormányprogram kidolgozását, míg a tisztán többségi rendszer világos és stabil felhatalmazást ad egy politikai erőnek, és közben társadalmi támogatottságánál alacsonyabb mértékű országgyűlési képviselethez juttatja a második, de különösen a harmadik és a továbbiakban soron következő politikai erőket, ugyanakkor a választói ingadozások érzékeny leképezése miatt magában hordozza a nagymértékű politikai fordulat, a kormányváltás esélyét is. Horribile dictu még az is lehetséges volna, hogy egy tisztán többségi, egyéni választókerületi rendszer mellett dönt a magyar kormány — önmagában ez sem volna antidemokratikus. Egy ilyen rendszer egyéni választókerületei azonban nyilvánvalóan nem alapulhatnának a jelenlegi 176 választókerületen, mert azok egy teljesen más logikájú rendszer számára lettek kijelölve. A tisztességes megoldást megtalálni a pártok támogatottsági szerkezetéből fakadóan azonban végtelenül nehéz volna, és a magyar politikai kultúra állapotától jelenleg idegen nagyvonalúságot feltételezne.
 
Önmagában még a legtöbb szavazat sem kell, hogy szükségszerűen választási győzelmet eredményezzen. Kiélezett politikai szituációban, fej-fej melletti küzdelemben a mai magyar rendszerben is lehetséges, hogy a nominálisan legtöbb szavazatot szerző párt csak második lesz az országgyűlési mandátumok tekintetében. E probléma miatt akkor válik egy választási rendszer demokratikussága megkérdőjelezhetővé, ha a jogalkotó tudatosan kiszélesíti az ilyen helyzetek lehetőségét.
 
Összefoglalva: alapvetően akkor tekinthetünk demokratikusnak egy választási rendszert, ha nincsenek olyan szabályozói, amelyek megakadályozzák a választói akaratnyilvánítás lehetőségét, vagy amelyek a többségi akarattal ellentétesen és érdemben torzítják a választói akaratot, illetve ha mentes olyan elemektől, amelyek kizárólag egy párt, pártszövetség érdekeinek megfelelően fordítják le szavazatokat mandátummá.
 
Tilalomfák a választási rendszer átalakítása során
 

 

A választási rendszerek jellegzetességéből fakadóan sosem egy különálló paramétert kell vizsgálni, hanem a rendszer egészének karakterét, működését és hatását. Egy tilalomfa kidöntése önmagában még nem veri szét a demokratikus választások intézményrendszerét, de könnyen elérhető a változtatásoknak egy olyan, kritikus tömege, amely már megteszi ezt.

 

 
  • A bejutási küszöb emelése elfogadhatatlan: a jelenlegi 5 százalékos küszöb, valamint a közösen listát állító jelöltállító szervezetekre vonatkozó küszöbérték emelése a magyar választópolgárok akaratának leképeződését jelentős mértékben korlátozná, és a demokráciát rombolva hozna rosszabb helyzetbe kisebb pártokat, illetve bizonyos pártszövetségeket.

 

  • A jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények számának relatív növelése elfogadhatatlan: a ma széleskörű társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok egyike-másika számára is nehézséget jelentene, ha a jogalkotó megemelné a szükséges ajánlószelvények számát, mivel támogatottságuk ugyan van, de intézményesült helyi szervezetük nincsen mindenütt. Ha az új választási rendszer csökkenti az egyéni választókerületek számát, akkor arányos korrekció elfogadható, de relatív növelés semmiképpen. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján inkább az volna helyénvaló, ha a jogalkotó enyhítene a választási rendszer e szűrőjén, és az új egyéni választókerületek átlagos méretét figyelembe véve inkább kevéssel relatíve csökkentené a szükséges szelvények számát. Ezzel visszafogná a nagy pártok szervezeti előnyét, és korlátozná az ezen a területen sajnálatosan elburjánzott korrupció jelentőségét.

 

  • A jelöltállítási időszak rövidítése elfogadhatatlan: az önkormányzati választásoknál is lehetett tapasztalni, hogy egyes jelöltállító szervezetek esélyét társadalmi támogatottságuktól függetlenül rombolta az új jelöltállítási feltételrendszer. Ugyanez a parlamenti választások esetében végképp elfogadhatatlan volna, mivel létező választói preferenciákat megjelenítő társadalmi szervezetek parlamenti képviseletét lehetetlenítené el intézményes eszközökkel.

 

  • Túl nagy egyéni választókerületek kialakítása elfogadhatatlan: ha a jelenlegi 176-ról 90-100 körülre csökkenti a jogalkotó az egyéni választókerületek számát, akkor Magyarország településszerkezetéből és közigazgatási rendszeréből fakadóan kezelhetetlenül nagy, túlzóan sok települést magukba foglaló választókerületek jönnének létre, ez pedig korlátozná a választói érdekek hatékony képviseletét.

 

  • Az új egyéni választókerületek választókorú lakosságának meghatározásakor törekedni kell a kiegyensúlyozásra: a mai parlamenti választási rendszer egyik legnagyobb (alkotmányos) mulasztása, hogy mit sem törődik az elmúlt 20 év során végbement népmozgalmi fejleményekkel. Az aránytalanul nagy, illetve kicsi választókorú lakosságú egyéni választókerületek rombolják az egyenlő képviselet elvének érvényesülését, így az új egyéni választókerületek kijelölése során törekedni kell az elmúlt időszak urbanizációs fejleményeit figyelembe vevő, relatíve azonos számú választót magukban foglaló választókerületek kialakítására. A rurális választókerületek számának ebből következő csökkenése és a városi, illetve elővárosi választókerületek számának növekedése olyan fejlemény, aminek pártpolitikai következményeire nem szabad figyelemmel lenni az új rendszer kialakítása során.

 

  • Az egyéni választókerületek határainak politikai preferenciákat figyelembe vevő kialakítása elfogadhatatlan: az angolul gerrymandering-nek nevezett jelenség, ha nem is elegáns, de demokráciákban (például az Egyesült Államokban) bevett eszköz a mandátumok sorsának alakítására. A gerrymandering rombolja, de önmagában nem szünteti meg a demokráciát. Egy teljes országra, egységes politikai akarat szerint kiterjedő ilyen manipuláció azonban elfogadhatatlan, hiszen az Egyesült Államokban a sok-sok maga felé hajló politikusi kezet az egyensúlyozza ki, hogy minden szövetségi állam maga alakítja ki a kongresszusi körzetek határait. Így ez bizonyos államokban a republikánusoknak, másutt a demokratáknak kedvez, és végül a sok elkülönülő gerrymandering alapvetően kiegyenlíti egymást. A 2010-es önkormányzati választásokon Magyarországon igazgatási eszközökkel kikényszerített egyéni önkormányzati választókerületi újrarajzolás demokráciaromboló hatásai nyilvánvalóak voltak, ezt mindenképpen el kell kerülni a parlamenti választási rendszer legitimitásának megőrzése érdekében.

 

  • A fizetett-média kampányok szigorú korlátozása elfogadhatatlan: népszerű gondolat volna ugyan, ha minden párt azonos, közszolgálati jellegű felülethez juthatna az állam révén, és így adminisztratív eszközökkel a kampánykiadásokat is korlátozná a törvény. De Magyarország média- és hirdetési piaci viszonyait figyelembe véve ennek nyilvánosság-korlátozó és esélyegyenlőség-romboló hatása volna. Bár egy esetleges leváltó hangulatot a kikényszerített médiacsend sem tudna megakadályozni, de a nyilvánosság szerkezetének és a tulajdonosi viszonyoknak az elmúlt időszakban bekövetkezett átalakulása rombolta a jelenleg nem kormányzó pártok üzenetközvetítésének esélyét. Ezért továbbra is biztosítani kell a fizetett-média használat lehetőségét minden jelöltállító szervezet számára, természetesen átláthatóbb finanszírozási rendszer részeként.

 

  • A kompenzációs mandátumkiosztás aritmetikájának torzítása elfogadhatatlan: amennyiben az új országgyűlési választási rendszer tartalmaz majd kompenzációs elemet, akkor annak matematikai karakterét nem szabad úgy torzítani, hogy az éppen a cél, az egyéni választókerületekben elvesztett szavazatok által támogatott pártok kompenzálása ellen hasson. Hiszen a választási rendszer ezen eleme a mindenkori ellenzéki pártok parlamenti képviseletének megerősítésében játszik szerepet.

 

  • A határainkon túl élő, állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok befolyásoló erejének korlátozottnak kell lennie: erre vonatkozóan egy korábbi blogbejegyzésben Tordai Csabával közösen már kifejtettük álláspontunkat. 

 

  • Egy sokkal arányosabb választási rendszer kombinációja a kétharmados parlamenti szavazattöbbséget igénylő törvények magas számával elfogadhatatlan: a politikai rendszer egészét destabilizálná, ha a sarkalatos törvények széles köre mellett sokkal arányosabb választási rendszer jönne létre, mert szinte kizárná, hogy bármikor is politikai alku nélkül kerüljenek megváltoztatásra ezek a szabályok. A jelenleg kormányzó erők legitim módon szereztek kétharmados parlamenti többséget, jogukban áll megváltoztatni akár a választási rendszert is, de demokratikus felhatalmazásuk politikai értelemben arra nem terjed ki, hogy mindörökre felszámolják annak a matematikai esélyét is, hogy az elkövetkező évtizedekben bármikor egy másik politikai erő hozzájuk hasonló mértékű parlamenti mandátumtöbbséget szerezzen. Az elfogadható, ha csak a megfelelő mértékű társadalmi támogatottság hiánya és nem maga a választási rendszer az oka annak, hogy egy párt és szövetségesei nem érik el a kétharmadnyi parlamenti mandátumot, bár a sarkalatos törvények magas számából fakadó folyamatos alkukényszer akkor is destabilizál, és ebben valójában senki sem érdekelt.
 
A parlamenti választási rendszer és a közérdek
 
A magyar politikai közösség érdeke az, hogy 2011 végén nyílt, parlamenti konszenzusra törekvő választási rendszer-reform menjen végbe Magyarországon. Egy új választási rendszer átalakíthatja a magyar politikai és pártrendszert — ez önmagában nem antidemokratikus. De mivel — szemben a kormány politikai narratívájával — új politikai rendszert alapító társadalmi fordulat az elmúlt években nem ment végbe, a kontinuitás tény, így megőrzendő érték is. A pártok maguk is idomultak az eddigi választási rendszer sajátosságaihoz, ezért az új kialakítása során tekintettel kell lenni a releváns pártok támogatottságának szerkezetére és politikai-szervezeti érdekeire. 
 
A mandátumszám-csökkentés mellett, a szükséges matematikai paraméterezések után legkönnyebben egy, a jelenlegihez is nagyban hasonló, számos érdek és szempont célzott megjelenítésére képes — így persze nyilvánvalóan bonyolult — vegyes választási rendszer volna alkalmas arra, hogy továbbra is a magyar politikai rendszer jellegzetességeit figyelembe vevő, demokratikus országgyűlési választási rendszere legyen Magyarországnak. Ennek paramétereiről és elveiről részletesen írt korábbi tanulmányában Tordai Csaba (lásd: Tordai Csaba: A választási rendszer reformja. FundamentumAz emberi jogok folyóirata, 2010, vol. 13. no. 3., 27-38 p., illetve Tordai Csaba: Többségi, arányos vagy vegyes rendszer? Élet és Irodalom, LIV. évf. 51-52. szám, 2010. december 23.). 
 
A pártpolitikai küzdelmeket nem szabad rendszerszintű változtatásokkal eldönteni, mert az szétveri az egész politikai rendszer legitimációját. Bár az 53 százaléknyi szavazattal megszerzett, kérharmadosnál is nagyobb parlamenti mandátumtöbbség politikai legitimációja számos átalakításra felhatalmazást ad, de úgy semmiképpen nem értelmezhető, hogy az a választói akarat érvényesülését érdemben korlátozó választási rendszer kialakítására is vonatkozna. Egy új választási rendszerrel lehet hatást gyakorolni a pártok stratégiai irányaira, lehet új mozgalmak számára lehetőséget teremteni, lehet legitimen preferálni különböző méretű jelöltállító szervezeteket, lehet erősebb és szélesebb körű társadalmi beágyazottság megteremtésére szorítani a pártokat, de az nem fogadható el, ha az új rendszer rombolja a választói akarat tisztességes leképeződésének esélyét, és csak egyetlen párt hatalmi érdekeit szolgálja. A szervezett és társadalmi támogatottsággal rendelkező, alkotmányos politikai szándékú szervezetek számára biztosítani kell a tisztességes parlamenti képviselet esélyét. A magyar politikai rendszer jelenlegi status quo-ját érdemben figyelmen kívül hagyó, a pártok bármelyikének helyzetét romboló, a többségi akarat érvényre jutását önmagával a választási rendszerrel megakadályozó vagy elnehezítő átalakítás nem volna demokratikusnak tekinthető.
 
Ha mégis ez történik, akkor a jelenlegi kormány korlátozza saját leválthatóságát. Ez még akkor is elfogadhatatlan, ha a politikai szerencse forgandósága közismert. A társadalom és politikai ellenzék alkalmazkodása idővel bekövetkezik, egy elsöprő leváltó hangulatot pedig nem lehet semmilyen választási rendszerrel megakadályozni.

 

· 4 trackback

Címkék: reform választójog választási rendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr213047518

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Választások 2014 2011.07.12. 13:55:51

Először is fontosnak tartanám leszögezni, hogy nem vagyok választási szakértő, bármennyire is devalválódott a fogalom, ehhez elég például bekapcsolni a TV-t. Ám némi újságolvasással szerintem az alapokat el lehet sajátítani, és az új választási rendsze...

Trackback: Mi lesz a politikai kultúrával? 2011.07.09. 23:09:21

 A politikai kultúra fogalmát a politológia szűkebben használja, mint a köznyelv és a sajtó szokta. Míg az első egyének vagy csoportok politikához való viszonyulását (véleményt, beállítódást, értéket) jelenti, az utóbbi gyakran érti alatta a polit...

Trackback: Kiéheztetés 2011.07.08. 15:31:44

Politikai cikkekben és műsorokban rendszeresen dobálóznak azzal, hogy kétharmaddal simán megváltoztatható minden, még akár a választási rendszer is. Azzal kell nyugtatni ilyenkor az ellenzéket és szavazóit, hogy a kormánypártok nemcsak megtehetik, hogy...

Trackback: Választójog a politika szolgálatában 2011.07.08. 14:22:53

Egyes országoknak sok olyan állampolgára van, akik a határain túl élnek. Ezen országok különböző megoldásokat dolgoztak ki arra, hogy a ezek a polgárok is részt vehessene…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ami nincs, az nem szűnhet meg. Magyarországon nincs demokratikus választási rendszer, mert a nyílt szavazás (kopogtatócédulák) nem demokratikus.

www.kibulizottorszag.net
"az 53 százaléknyi szavazattal megszerzett, kérharmadosnál is nagyobb parlamenti mandátumtöbbség"

Már ebből látszik hogy a magyar rendszer sem nem arányos, sem nem demokratikus.

A "küszöb alatti" pártokra adott szavazatok szétosztásáról nem is beszélve, hiszen ez homlokegyenest ellentmond a választói akarat kifejezésének.
Ami nincs, az nem szűnhet meg. Magyarországon nincs demokratikus választási rendszer, mert számtalan példa mutatja, hogy egy 5%-ot elérni nem képes pártnak még jelentős támogatottsága lehet, amit nem tud meglépni.
Kedves Szerző

"Magyarország településszerkezetéből és közigazgatási rendszeréből fakadóan kezelhetetlenül nagy, túlzóan sok települést magukba foglaló választókerületek jönnének létre, ez pedig korlátozná a választói érdekek hatékony képviseletét."

ennek semmi értelme. a képviselők nem körzetüket, hanem pártjukat szolgálják a parlamentben.
mármint mást még nem láttam tőlük.
UK-ban nincs demokrácia?
Ha ugyanaz a rendszer lenne Mo-n, akkor mindössze 3 nem fideszes képviselő lenne a parlamentben. És akkor mi lenne?
Mindegyik választási rendszernek van előnye-hátránya.
Azt felejti el mindenki, hogy a mostani helyzet demokratikus választás eredményeként jött létre.
Tegyük hozzá azt is, hogy egy önmagában mérhetetlen (1% alatti) támogatottságú párt (KDNP) egy másik párttal közös jelöltjeiek alapján frakciót alakíthat, kormánytagokat adhat ...
Milyen szép, szakszerű lista. A Fidesz örülni fog, pont egy ilyenre volt szükségük :D
Uraim, ez a poszt meglepően korrektre sikeredett, a felvetéseik legtöbbjével jobboldaliként is egyet tudok érteni. A legtöbbjével, de nem minddel.

Ugyanakkor számos esetben (remélhetőleg) nyitott kapukat döngetnek, az egyéni körzetek száma a hírek szerint aligha süllyed 100 alá, sőt, nagyon helyesen.

A gerrymanderinggel kapcsolatban úgy gondolom, h bárhogy is rajzolják a körzeteket, a mindenkori ellenzék vádaskodása elkerülhetetlen.

A küszöb levitelével is egyetértenék (3%-ra), megjegyzem, az új szereplők belépése a Fidesznek is elemi érdeke volna, meggyengíteni a jelen ellenzéki pártokat és akár potenciális szövetségeseket találhatna az újakban.
Ugyanakkor a politikai piac kinyitása (a bejutási küszöb levitele révén) kétségtelenül demokratizálást jelentene, nagyon jó visszhangra találna a közvélemény és a külföld szemében is.

Hillary Clinton megjegyzése csattanós üzenet azoknak, akik a demokrácia megszüntéről beszélnek napjainkban.

Látom, Önök nem is foglalkoztak az (leginkább az ellenérdekelt LMP által vitatott) egyfordulós rendszerrel, gondolom azért, mert ezt Önök sem tartják eleve elfogadhatatlannak (lévén az önkormányzati választás is egyfordulós, sőt, az még Hornék alatt lett az), és elég nehéz lenne azzal érvelni az egyfordulós választási rendszerrel bíró angolszász országokban, hogy az milyen antidemokratikus...

Szóval, elismerésem az uraknak!
„A jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények számának relatív növelése elfogadhatatlan”

Igen, de nem csak az. Mint már utaltam rá, több mint kérdés az is, milyen alapon szabja meg bárki azt, hogy ne indulhasson aki akar? Ilyen máshol – demokráciákban – nem létezik. Abszurd dolog, hogy nálunk magát az indulást „jelölés” néven (álnéven) beépítették a választási folymatba. Ez tűrhetetlen mer gyakorlatilag nyílt szavazést jelent és amíg megmarad, nem lesz demokrácia Magyarországon, legföljebb a demokrácia tettetése, mint már huszongegy éven át.
szkeptikus vagyok
2014-ben ugyanazok a funkcionális analfabéták fognak választani mint 2010-ben, 2006-ban ...

nem mindegy milyen a rendszer ... ?
A mostani rendszer az MSZMP érdekeinek megfelelően alakult nagyjából, és a választókerületek is nekik (vagyis az őket támogató társadalmi csoportoknak) segítenek. Azt, hogy mire mentek vele lehet látni.

Mindenki leírja, hogy 53%-kal szereztek 67-et, 1994-ban a szocialisták 29%-kal 54-et, szóval van itt minden.

A rendszer szerintem is nagyjából demokratikus, de azért két pont szerintem nagyon tévedésbe visz:

1. "A fizetett-média kampányok szigorú korlátozása elfogadhatatlan."
Persze! Ha van pénz, akkor lehet segíteni magunkon, akinek meg nincs, de sokan van, az mehet a... Szóval itt jön a kérdés, hogy kinek elfogadhatatlan? Eddig is lejtettek a médiaviszonyok, csak éppen a másik irányba. Azokat az állapotokat szerintem a net terjedése számolta fel. Most sem lehet már szerintem (pont a net miatt) olyat kialakítani. (Szerintem amikor OV azt mondta, hogy a Facebook-on nyerték meg a választásokat, akkor erre gondolt, csak a közismert hozzáértése vezetett a nyelvbotláshoz.)

2. "új politikai rendszert alapító társadalmi fordulat az elmúlt években nem ment végbe"
Szerintem ez az állítás is vitatható. Az persze kérdés, hogy milyen szinten lehet új a politikai rendszer a társadalmi mozgások alapján, de ott, ahol a bebetonozottnak hitt parlamenti viszonyok ekkorát borulnak, mindig van valami komoly a társadalmi háttérben. Egyébként gyengébbek kedvéért a fordulat 2006-tól 2009-ig terjedő időszakban ment végbe 2006-os súlyponttal.

@jet set:
Ott egyfordulós a rendszer, szóval az ottani rendszer szerint 1 db nem Fideszes képviselő lenne: Dr. Tóth József a XIII. kerület polgármestere. :)
@Diocles: a bejegyzésben is hivatkozott fundamentumos tanulmány foglalkozik vele. persze, demokratikus az egyfordulós rendszer is, éppen ezért a "tilalomfák" közé nem is indokolt felvenni.
a kérdés az, hogy célszerű-e az egy forduló. én inkább hajlok arra, hogy nem. egy vegyes (egyéni+listás) választási rendszerben nagyon mély igazsága van annak, ha (jó eséllyel) az kormányoz, aki a legtöbb egyéni választókerületben többséget tud állítani maga mögé, ehhez viszont két forduló kell. pillanatnyi politikai erőtől és pártszerkezettől függetlenül ez mindenki számára elfogadható kell hogy legyen.
az egyfordulós választás legnagyobb baja talán az, hogy előzetes, a választások előtt kötött szövetségre szorítja rá a kormány hatalmon maradásában vagy leváltásában érdekelt politikai erőket, így a politikai oldalakon belüli mandátumarányt nem a választók határozzák meg, hanem a pártvezetők megegyezése. és ez nem biztos, hogy jó. de még egyszer, ez célszerűségi kérdés, nem a demokratikus jelleg próbája.
Ajj, de jó cikk megint. Jó erre a blogra feljönni.

> Ha mégis ez történik, akkor a jelenlegi kormány korlátozza saját leválthatóságát.

Nem tudom ki hogy van vele, de 2010 április óta ezen dolgozik a Fidesz. Orbán az elkövetkezendő 40 évre tervez. Ezt ő maga mondta.
az europai demokraciak nem vedettek a diktatorokkal szemben.
hitler is demokratikus valasztason nyerte el a hatalmat.

amerikaban sokkal elosztottabb a hatalom, szerintem emiatt voltak kepesek 200+ evig demokraciaban elni.

jelen pillanatban, hogy orban lukasenko fele diktator legyen azt csak az o dontesen mulik. senki sem tudna tenni semmit.

nyugodtsan hozhatnanak torvenyt az mszp (mint mszmp utodpart) betiltasarol, es a tagjainak bortonbe csukasarol.
Az internetes szavazás lehetőségét érdemes lett volna belevenni! Vagy az senkinek sem áll érdekében, hogy egy kicsit növekedjen a részvételi arány? Esetleg korai még erről beszélni a XXI. században?
Minden rendszer demokratikus, amíg nem írják elő, mit kell ikszelni a szavazófülkében.
Csak én érzem úgy, hogy az itt leírt "tilalomfák" a Fidesz számára inkább útjelzőül fognak szolgálni, hogyan is betonozzák be magukat? Ha esetleg eddig nem szerepelt volna a terveikben, akkor majd a homlokukra csapnak, hogy "Hmm, milyen jó ötlet; hogy erre eddig nem is gondoltunk..."
Istenem, felüdülés néha ilyen korrekt posztokat is olvasni.
Pláne, hogy a többi blogon jórészt csak a fröcsögés, meg az ellen-fröcsögés megy.
Köszi, hogy tippeket adtál nekik!! :-( !!
@jet set:
"UK-ban nincs demokrácia?
Ha ugyanaz a rendszer lenne Mo-n, akkor mindössze 3 nem fideszes képviselő lenne a parlamentben. "

Ha ugyanaz a rendszer lenne itt is, akkor itt is rögzült volna a rendszerváltozáskor meglévő két nagy párt váltógazdasága, azaz a két parlamenti párt az MDF és az SZDSZ lenne. Nulla darab fideszes képviselő lenne.

Ha beszámítjuk a 94-es nagy átrendeződést, akkor meg az SZDSZ-MSZP váltógazdaság rögzült volna. És semmilyen más párt nem lenne sehol, ugyanis parlamenten kívülről nagyon nehéz bejutni az angol/amerikai rendszerben, max. egy harmadik pártnak lehet némi esélye pár képviselőre.

Persze ha tavaly tavasszal indult volna a történelem, angol választási rendszer szerint, akkor valóban csak fideszes lenne... de érdemes alaposan időintervallumokhoz kötni az ilyen kijelentéseket... megjegyzem, fog még jól jönni a Fidesznek, hogy nem angol rendszer van, mint ahogy minden pártnak vannak jobb és rosszabb korszakai.
@sárkányfő:

pontosan ezért írtam úgy, hogy akár lehetne is többségi rendszert csinálni (technikailag nyilván nem kell sok ész hozzá) és demokratikus volna meg minden, de rendszerváltoztatás és teljesen új establishment, illetve pártok nélkül azért végtelenül nehéz volna kijelölni az egyéni választókerületeket korrekt módon. hiszen az Egyesült Királyság rendszere is arra épül, hogy a hagyomány alapján vannak stabilan ilyen meg olyan konstituenciák, és van középen az a 120 körüli marginal. Nna most ezt a semmiből elosztani a jobbik-fidesz-lmp-mszp tengelyen nem volna könnyű.
@Szigetvári Viktor:

Konstituenciák? Azt hittem, választókerületek, ahogy máshol mondod is. Úgy tűnik egész más értelmet tuladonítsz a constituency szónak is, meg a marginal-nak is, mint amit tényleg jelentenek. Az előbbit már mondtam, az utóbbi meg olyan választókerület, ahol gyönge akármelyik párt fölénye. Igazán gyökeresen félreérted, bocs.
@Link Elek: Amerika,mint a demokrácia etalonja! Hát igen.Ott a
titkos háttérhatalom megmondja,hogy ki legyen az elnök,a birkák meg demokratikusan megszavazzák.Aztán,ha mellényúltak,mert az elnök tényleg elnökként kezd intézkedni,nyílt színen lelövetik,mint egy kutyát.Demokratikusan kivizsgálják az esetet,
majd 80 évre titkosítják,hogyan lőhetett a hátul álló magányos gyilkos szemből az elnökre.Azért ilyen a mi kis demokráciánk,mert
a szavazók óriási többsége ezt a maszlagot is megeszi.
@Szigetvári Viktor:

Egyébiránt meg időröl időre rendszeresen átszabdalják a brit választókerületek határait. Nem párt érdekekből, hanem mert változik a népsűrűség. Az egyik túl népes lesz, a másik kiürül.
@Szigetvári Viktor:
egy fifti-fifti küzdelemben nagyon nem mindegy, hogy hol vannak a körzethatárok. de jelen állás szerint nincs olyan rendszer, amiben egy szocialista jelöltnek esélye lenne egyéniben nyerésre. ha régi arc, akkor azért. ha új, akkor azért. this is the situation.
@tordaicsaba:
oké. és ki akadályozza meg az ellenzéket például abban, hogy előválasztásokat tartson. ha van egy nulladik, akkor mindegy, hogy egyforduló, vagy kétforduló. érted, ugye.

egy dolgot fel kellene ismerni. a jelenlegi ellenzék csak független jelöltekkel tudja leváltani a kormányt. szerintem nincs olyan eset, hogy a köznép azt mondja: kapjon újra egyedül többséget az mszp. ha államcsőd közeli helyzet alakulna ki, még akkor sem. mindegy, hogy a körzethatárokat hol húzzák meg, és az is lényegtelen hogy hányfordulós lesz a választás.

ha bajnai gordon egy kicsit is értelmes, akkor úgy képzeli, hogy egy független frakció élén fog kormányozni, amit adott esetben támogat az mszp, lmp, és a charta (gyurcsány). így akár kétharmados többségbe is kerülhet. ehhez persze kell egy óriás független frakció. illetve előválasztások kellenek.

az emberek többsége utálja a pártokat. az összeset. és kérdés, hogy ebből a közegből valaki eljut-e arra a felismerésre, hogy a demokrácia lényege mégis csak az, hogy közhatalom megoszlik a pártlisták és a független képviselet között. ezt akárki mondja ki, azt az emberek többsége meg fogja tapsolni. mert így megújulhat a magyar közélet anélkül, hogy a jelenlegi közjogi rendszer bebetonozódna, vagy épp ellenkezőleg összeomlana.

ha bajnai azt mondja, hogy ő független frakcióval nem tud kormányozni, akkor ez pontosan azt jelenti, hogy ő jelen helyzetben nem kormányképes. de meg lehet azt is magyarázni, hogy egy független frakció miért lenne rossz. csakhogy nagyon úgy néz ki, hogy ezt a kormányt csak egy ilyen csoportosulás tudja leváltani mégpedig úgy, hogy a jelöltjeik előválasztásokon méretődnek meg.

mindegy, hogy milyen rendszert csinál a fidesz. ha csak listák lesznek, akkor egy függetlenekből álló listát kell csinálni. ahhoz is előválasztások kellenek. ha csak egyéni körzetek lesznek, akkor megint csak ugyanezt kell csinálni. ha vegyes rendszer lesz, akkor értelemszerűen ugyanezt.
@Szigetvári Viktor:

Éshát az egyéni választókerüetek így is léteznek nálunk is, nem? Szóval nem volt nagy gond kijelölni őket. Az, hogy mellettük van listás bejutás is, egészen más természetű probléma. Szerintem sem a legnagyobb. A legnagyobb a nyíét szavazás, aminek az általam följebb fölvetett kérdésre gondolom azért nem reagál senki, mert nem épült be a rutin diskurzusba, és átgondolni nehéz. Pedig ezen áll, vagy bukik nálunk a demokrácia. Mostanáig csak bukott. Elég körülnézni. Fából nincs vaskarika, nyílt szavazásos rendszerből (merthogy három fordulósak a magyar választások, csak az elsőt átnevezték) nincs demokrácia. Csak a napi szinten tapasztalt torzszülemény.
Részletek itt:

www.kibulizottorszag.net

(Elnézést a link ismétléséért, de baromi lényeges.)
@unionist:

És? Ha nem akarnak rá szavazni, nem szavaznak. Miért és milyen alapon és kinek lehet manipulálni az eredményt? Nem ott van probléma, hogy túl nagy a Fidesz fölénye, hanem ott, hogy nem elég demokratikus a szelleme. Mint persze egyetlen magyar párté sem, akik nem is annyira mások, mint beadják nekünk.
@Állnév:

Az Egyesült Államokban a pártok jellemzően csak a regisztrált támogatókkal számolnak, párttagság sem nagyon van az európaihoz hasonlatos formában. A regisztrált választók évtizedekre (apára, nagyapára) visszamenő listáját pénzért bárki megveheti, és meg is szokták venni. A pártpreferencia nyílt felvállalása egy polgári demokráciában nem egyenlő a nyílt szavazással, hiszen akár hazug módon is regisztrálhatja magát, a döntést a szavazatával hozza. Az Egyesült Államok márpedig demokrácia. A magyar ajánlási rendszer nem kötelező, a választások a szavazások során dőlnek el, a helyi szintű ismertség és támogatottság elvárása nem antidemokratikus, aki nem tud ajánlást szerezni, azt meg sem választanák. A kérdés így itt a mérték.

Azt hiszem érvelésed egyetlen pontjában sincs igazad.
@Szigetvári Viktor:

Én meg azt hiszem, hogy messziről sem jutott el hozzád érvelésem értelme. Hagyjuk az amaerikai példádat, mert egszen másról van szó eleve és kár ennek a különbségnek a magyarázására vesztegetni az időt. Beszéljünk a saját dolgunkról. Nekem nem az a problémám, hogy a pártoknak vannak nyilvántartott szavazóik. Ez közömbös. Elvi, méghozzá axiomatikus kérdés, hogy egy demokratikus választás semmi körülmények között sem lehet nyílt szavazás. A magyar választás első fordulója, amit egy közönséges trükkel másnak neveznek, mint választásnak, pedig egyértelműen az, nyílt szavazás. Az nem ellenérv. hogy nem kötelező. Nem is értem miért említed, hiszen a későbbi két titkos fordulón való részvétel sem az. Más értelemben meg már hogyan ne lenne kötelező? Aki azon nem megy át, nem mehet a további, már titkos szavazéásos fordulóra. És kérdezd meg egyszer magadtól, hoyg mi ennek az egslznek az értelme? Mi más tudniillik, mint egy a nyílt szavzással beépített manipulálhatóság? És miért nem ltezik sehol egyetlen demokratkus országban sem? Mégegyszer: az amerikai ügy teljesen más, ehhöz köze sincs.

A probléma az, hyog nem indulhat aki akar, csak akit a választók nyílt szavazással megválasztanak, hogy indulhat. EZ nics sehol. Sem Amerikéban, sem Nyugat-Európában. Kongó lehet, hogy másolta a magyar ötletet, nem tudom. Ez egy mostre szemfényfesztés.
@Szigetvári Viktor:
az amerikai rendszer döntően az előválasztásoktól demokratikus.
@unionist:

Könyörgök. Az előválasztások párton belüli ügyek. Azzal semmi baj, hogy nem demokratikusak, persze, hogy nagyonis azok, csak éppen a világon semmi közük ahhoz ami miatt Sz. V. behozta őket a társalgásba. MÁS.
@unionist: Hát ebben tévedsz. Ha megnézed a zuglói önkormányzati körzeteket, a régi felosztásban lett volna egy MSZP-s befutó. Nem mintha ez bármiben is változtatott volna a képviselő-testület összetételén, de azért mégis. (Csak ízelítő az országgyűlési választásokra.)

Egy nagyon fontos dolgot viszont erősen hiányolok az írásból: azt, hogy egy- vagy kétfordulós-e a választás. Az egy forduló mellett lehet érvelni az olcsósággal (mint ahogy valószínűleg majd fogjuk is hallani Szijjártó szájából), azonban a különböző pártok közötti együttműködést lehetetlenné teszi. Vagy közös jelöltet indítanak saját arculat nélkül, vagy elbuknak az akár csak 35%-ot szerző fideszes ellen. Szintén zuglói példának megnézheted az időközi választások eredményét: az LMP és az MSZP együtt leverte volna a fideszes jelöltet.

Szóval sajnos én borítékolom az egyfordulós választási rendszert.
szerintem az egy- vagy kétfordulós modell tipikusan az, ami még belefér a rendszer legitim átalakításába, mert - ahogyan ez a bejegyzés utolsó szakaszában kifejtésre is került - szerintem egy legitim többséggel rendelkező jogalkotó felhatalmazása formális és politikai értelemben egyaránt kiterjed arra, hogy a pártrendszerre hatást gyakoroljon (lásd arányosabb avagy többségibb karakterisztikájú rendszer, illetve például a választások előtti vagy utáni szövetségek kikényszerítése).

a kérdés az egy- vagy kétfordulós modell ügyében az, hogy jár-e vele együtt más olyan módosítás-csokor, amelyekkel együtt egyik vagy másik párt versenyhelyzetét ez teljesen lerombolja. az nyilván elfogadhatatlan volna. elvi alapon a választások előtti szövetségkötésekre való rászorítás nem elfogadhatatlan, legnagyobb hibája az, amit Tordai kolléga is jelzett, tehát, hogy a pártok zárt egyeztetése körébe utalja a programra vonatkozó alkukat.

a konkrét történelmi helyzetre vonatkozóan: ha valakik (pártok, politikusok) döntéseikben valóban autonómak és ténylegesen a jelenlegi kormányt akarják leváltani, akkor meg fognak egyezni; ha nem, akkor viselik ennek politikai következményeit.
@OkoskaTo:rp:
egyáltalán nem biztos, hogy az lmp átszavazott volna a szocikra. és ezek amúgy is a kakukktojás körzetek. szóval szerintem az szocialistáknak a körzetek négyötödében esélyük nincsen. akárhány forduló van. mert a másodikban a jobbikos simán átszavaz a fideszre, de az lmp-s nem feltétlen szavaz át a szocikra. most arról nem beszélve, hogy az lmp fele akkora párt, mint a jobbik. és egyébként vidéken egyáltalán nincs is lmp. vidéken még az ajánlószelvényeket sem tudják maguk összegyűjteni, nemhogy körzetet nyerni.

az ellenzéki pártoknak paradox módon akkor van esélyük leváltani a kormányt ha egyéniben nem indítanak jelöltet. ebben az esetben egy független megverheti a jobbos párttitkárt. akár a körzetek négyötödében is. ebben az esetben direkt jó, hogy egy forduló van, mert lenne egy széljobbos párttitkár is.

de a függetlent egy nyílt előválasztáson kellene jelölni. induljon az, aki a legtöbb ajánlószelvényt összegyűjtötte. vagy akár regisztrált sms-t. vagy akár facebook ajánlást feltéve, hogy névvel, címmel jelöl valaki. de ettől még az mszp, az lmp, és a charta (gyurcsány) állíthat listát. csak egyéniben nem kéne indulniuk.

debrecen példáját tudom mondani. ott egy könyvesboltos 10 molinóval majdnem annyi szavazatot kapott, mint a helyi szocialista. annyit csinált, hogy kiírta magára, hogy független. a kampány szlogenje ez volt: tegyük fel az i-re a pontot. amit szerintem ő maga sem értett. de nyilván nem volt valami nagyon nagy stáb mögötte. ennyit csinált. 100 debreceniből 1 ha tudta, hogy kicsoda. na most nyilván ha van egy előválasztás, aminek az eredményeit lehet követni a neten, akkor az elég jó. és mondjuk egy ilyen egyetemi városból csak összejön 2-3 ember, aki ambicionálja a politikát. aztán aki a legtöbb szavazatot kapja az induljon kósával szemben. nem azt állítom, hogy nyerni fog, hanem azt, hogy sokkal nagyobb eséllyel nyerhet, mint akármelyik szocialista, vagy lmp-s, vagy chartás (gyurcsányista). nekik szerintem zéró esélyük van. mindegy, hogy hová fog tartozni a tócóskert. és szerintem ez a választókörzetek legalább négyötödére igaz. ha nem az összesre.
@Szigetvári Viktor: Úgy látszik, nem sikerült elég érthetően fogalmaznom. Az ország többsége már most elzavarná a Fideszt. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, egy egyfordulós rendszerben közös jelölteket kell indítaniuk. Ettől igenis sérül a demokrácia, mert
1. a pártok között a valós választói akarattól függetlenül (csak a pártok előzetes megállapodása alapján) osztja el a mandátumokat*,
2. a többpártrendszert kétpártrendszerré degradálja, hiszen az egységfront jelöltjének kb. annyi programja lehet, hogy "ezeket" leváltani, a dolgokat másképp csinálni, mint "ezek". Az egységfrontot alkotó pártok egyéni arculata, egyéni programjai, a kérdésekre adott egyéni megoldásai szóba sem kerülhetnek,
3. ahol mindezek ellenére megtörtént a szövetség (ld. Esztergom), a jelenleg hatalomban levők ott is aknamezőt hagyhatnak maguk után, kormányzásképtelenné tevő szabályokkal gúzsba kötve az utódot. Ilyen pl. a 2/3-ot lehetetlenné tevő választási rendszer, és minden lényeges dolog (pl. adók) sarkalatos törvénybe varrása.

*: Ha úgy nézzük, pontosan ilyen a jelenlegi KDNP "felhatalmazása" is. A választók nem akarják őket a parlamentben (nem mérhető a támogatottságuk), mégis hány mandátumuk, és hány posztjuk van?
@Állnév:
oké, csak szerintem mindenféle szavazási technikának meg kell találni a helyét. szóval a nyílt szavazásnak a párton belül kell folynia. párton belül nehogy már valaki ne vállalja az ellenvéleményét. aztán ha emiatt kizárják, akkor zárják ki.

csak azt mondom, hogy a nyílt választást nem kellene kizárni, hanem épp egy nyílt előválasztást kellene tartani. feltéve, hogy az mszp, az lmp, és a charta nem indítanak jelöltet. ha indítanak, akkor őket is le kell verni a picsába. ha ez nem megy 2014-ben, akkor majd megy 2018-ban. szóval ennek az elitnek menni kelle a levesbe. szerintem nagyjából ez a népakarat. a kérdés csak az, hogy ebben valamelyik párt, vagy pártok vállalnak valamilyen történelminek gondolt szerepet.

szóval ami látványosan hiányzik a magyar közjogi rendszerből az észak, és a nyugat-európai mintákhoz képest az a tartományi parlament. ami egy óriás vidékies (rural) önkormányzat. ami mellett működnek a kisebb, nagyobb városias (urban) önkormányzatok. szóval a nyugat-európai önkormányzati rendszerek duálisak. és mellettük működik az országgyűlés, és az európa parlement. tehát {állam, régió, város, unió} formáció alkotja a demokráciát.

na most itt az egyéni képviseletből régiókat lehetne szervezni. első körben egy felsőházat. nulladik körben pedig valakinek azt kell mondania, hogy ő független lord-okat, és a lady-ket vinne a parlamentbe. ez pont beleillik egy vélt bajnai image-ba. de senki sem tudja, hogy mit akar bajnai gordon. szerintem ő maga sem.

szóval szerintem az emberek döntős többsége azt akarja, hogy az angolszász modell irányába mozduljunk, a majoritarian, és nem a bolshevik irányba. mindkettő többségi. csak az egyik esetben a közhatalom osztott, a másik esetben pedig az összes hatalmi ág a pártközpontban fuzionál. az nem kérdés, hogy a fidesz ez utóbbit akarja. azt, hogy a többi párt mit akar még nem tudjuk.
@unionist: (Ha nincs moderálás, még egyben válaszolhattam volna.) Szóval szó sincs arról, hogy az LMP szavazott volna át a szocikra. Mivel az LMP jelöltje volt a második, a szokásjog alapján az MSZP jelöltjének kellett volna visszalépnie. Ahogy a legutóbbi közvélemény-kutatások tendenciáját nézem, országos szinten is meg fog történni, hogy az MSZP lesz a harmadik-negyedik, így nekik kell majd alkudozniuk.

Az, hogy vidéken szinte nincs LMP, még változhat. Tény, hogy a nagyvárosokban erősek. Ugyanakkor a demográfiai változások miatti körzet-átszabások épp a városokban hoznak létre majd több körzetet. A jelenlegi képviselők számából kiindulva Zuglóban (libsibolsi fellegvár) pl. a mostani 2 helyett 3-4 körzet lenne.

Az előválasztást mégis hogyan (és miből?...) képzeled el kivitelezni? A sok ajánlószelvény a sok aktivistával rendelkező szociknak jó. Az sms/Facebook a fiatalos pártoknak (megjegyzem, én ezért sem lennék hajlandó regisztrálni a FB-re), ráadásul kemény adatvédelmi aggályokat vet fel.
@Állnév:
oké, csak szerintem mindenféle szavazási technikának meg kell találni a helyét. szóval a nyílt szavazásnak a párton belül kell folynia. párton belül nehogy már valaki ne vállalja az ellenvéleményét. aztán ha emiatt kizárják, akkor zárják ki.

csak azt mondom, hogy a nyílt választást nem kellene kizárni, hanem épp egy nyílt előválasztást kellene tartani. feltéve, hogy az mszp, az lmp, és a charta nem indítanak jelöltet. ha indítanak, akkor őket is le kell verni a picsába. ha ez nem megy 2014-ben, akkor majd megy 2018-ban. szóval ennek az elitnek menni kelle a levesbe. szerintem nagyjából ez a népakarat. a kérdés csak az, hogy ebben valamelyik párt, vagy pártok vállalnak valamilyen történelminek gondolt szerepet.

szóval ami látványosan hiányzik a magyar közjogi rendszerből az észak, és a nyugat-európai mintákhoz képest az a tartományi parlament. ami egy óriás vidékies (rural) önkormányzat. ami mellett működnek a kisebb, nagyobb városias (urban) önkormányzatok. szóval a nyugat-európai önkormányzati rendszerek duálisak. és mellettük működik az országgyűlés, és az európa parlement. tehát {állam, régió, város, unió} formáció alkotja a demokráciát.

na most itt az egyéni képviseletből régiókat lehetne szervezni. első körben egy felsőházat. nulladik körben pedig valakinek azt kell mondania, hogy ő független lord-okat, és a lady-ket vinne a parlamentbe. ez pont beleillik egy vélt bajnai image-ba. de senki sem tudja, hogy mit akar bajnai gordon. szerintem ő maga sem.

szóval szerintem az emberek döntős többsége azt akarja, hogy az angolszász modell irányába mozduljunk, a majoritarian, és nem a bolshevik irányba. mindkettő többségi. csak az egyik esetben a közhatalom osztott, a másik esetben pedig az összes hatalmi ág a pártközpontban fuzionál. az nem kérdés, hogy a fidesz ez utóbbit akarja. azt, hogy a többi párt mit akar még nem tudjuk.
@OkoskaTo:rp:
az mszp sem szavaz át automatikusan az lmp-re. egy kutató egy adatából messzemenő következtetést nem nagyon levonni.

itt van a kutatások átlaga:

spreadsheets.google.com/spreadsheet/oimg?key=0AhE0nri-LcSSdF9jc2FpY3M0aFo1YTF4YkhtWVhsekE&oid=7&zx=nhqggla3a0rb

ez pedig az fidesz/jobbik és az mszp/lmp szavazótábor nagyságának aránya.

spreadsheets.google.com/spreadsheet/oimg?key=0AhE0nri-LcSSdF9jc2FpY3M0aFo1YTF4YkhtWVhsekE&oid=15&zx=gdw8u7i0itvg

nekem nem tűni ki ebből semmiféle lmp dominancia. sokkal inkább 2-3 szoros mszp fölény. lehet hinni abban, hogy az lmp majd nagyon sok szavazatot kap mondjuk debrecenben. csak ahhoz először is kellene lmp.
@unionist:

Az föl sem merül, hogy pártokon belül hogyan szavazzanak. Ez kívül van azon az összefüggésen amiről beszéltem. Úgy oldják meg, ahogy akarják. Parlamenti választás nem történhet nyílt szavazással. Hogy úgy van, égbekiáltó.

A többi amit mondsz az én megközelítésemben mellékes. A probléma, mert az nagyon van, máshol van. Ezeket nem bánom, nem rajtuk múlik.
@unionist: 1. Több közvélemény-kutató adatait átlagolni csak akkor van értelme, ha pusztán véletlenszerű bizonytalanságok fordulnak elő. Mivel azonban bizonyos cégek szisztematikusan eltérnek az egyik irányba (és a narancsos és szegfűs cégek száma nem egyezik, zöld és barna pedig egyáltalán nincsen) a valós adatoktól, torzított átlagot fogsz kapni, ami nem igazán visz közelebb az igazsághoz. Van viszont néhány közvélemény-kutató, aki komolyan veszi a szakmáját, és elég jól megbecsüli a választás eredményét.
2. Láttad már a legfrissebb (júliusi) felméréseket? Az MSZP keményen visszaesett, és a választások óta most először az LMP valamennyit magához vonzott a bizonytalanok népes táborából. Még az LMP-snek legkevésbé sem mondható Századvégnél is. A két-háromszoros MSZP fölény már a múlté.

Különben pedig nekem kb. mindegy, hogy ki söpri ki a Fideszt. Felőlem lehet Tétényi Éva mozgalma, lehet a sajtószabadságos Facebook-szerveződés, vagy egy akár később megjelenő formáció.

Az eredeti írással ezen a ponton is vitába szállnék. Már a jelenlegi 5%-os bejutási küszöb is túl magas nagyszámú új szerveződés létrejöttéhez. Ez eddig sikerült egy na-honnan-is-pénzelt demagóg szélsőjobbos pártnak, és egy naív zöld rétegpártnak (amiből szerintem sosem lesz a legerősebb párt). Még a komoly szervezettel/erőforrásokkal/ismert politikusokkal rendelkező MIÉP-nek, MDNP-nek és Centrumnak sem.
@OkoskaTo:rp:
a másik kérdés, hogy az előválasztásra hogy lenne pénz. gondolom úgy, mint bármilyen választásra. azt nem látom be, hogy legalább az egyetemi városokban, vagy ahol van legalább egy főiskola ne kerülne ki egy-egy olyan arc, aki azt mondaná, hogy az összes párt kapja be. és a helyzet az, hogy ezt az atomjaira esett ellenzéknek érdekében állna támogatnia. és egy ilyen független frakció beleillenne a bajnai image-be. tehát ez az érdekeknek egy különös találkozása. a lehetőségek közül ez áll a legközelebb a népakarathoz.

szóval ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mi a népakarat. akkor szerintem a válasz erre most az, hogy a közhatalmat osszuk meg a független (egyéni) képviselet, és a politikai pártok között. a következő választáson csináljunk egy óriás független frakciót.

erről lehetne meggyőzni a választók döntő többségét. és ennek az átmeneti felállásnak látok egy középtávon is értelmes kifutását. azt, hogy az egyéni képviseletre építve tartományi parlamenteket lehetne létrehozni. észak, és nyugat-európa szinte minden országában van regionális önkormányzat. persze ez az egész a konziknak kedvezne. mert a régió egy vidékies (rural) dolog. és ebbe egyébként pont beleillik az ökopolitika is. meg a független intézmények. képzeljük már el, hogy van egy médiatanács, ahová nem a pártok, hanem a régiók delegálnak tagokat. és a tartományi tanácsban mindenki egy választókörzetét képviseli, és nem a pártját. és ez az egész egy kult formáció. kulturális önkormányzat. szerintem ez nagyon közel áll a népakarathoz. ennek az elutasítottsága szerintem rendkívül alacsony. ez persze a konzervatív fazonoknak áll jól. de az igazi liberóknak meg ott lenne a city council. ami meg ugye városias (urban) dolog. szóval ebből létrejönne egy konzervatív-liberális értelmiségi kiegyezés. mert mindkét eszmerendszerhez kapcsolódna egy közjogi formáció, ahol a közhatalmat lehetne gyakorolni. tehát ehhez egy hosszú távú elképzelés is tartozik szerintem. míg mondjuk az mszp-lmp együttműködésnek középtávon sincs értelme.

tegyük fel, hogy mesterházy, schiffer, és gyurcsány megegyeznek, hogy melyik körzetben ki hol indít jelöltet. már ennek az esélye is zéró. lehet mondani, hogy ne legyen ott gyurcsány. oké. de neki egymagának annyi a támogatója, mint az egész lmp-nek együttvéve. oké, hogy még egyszer annyian gyűlölik, de abból az lmp nem képes profitálni. de tegyük fel, hogy ezek mind kiegyeznek. tegyük fel, hogy működik az átszavazás. és többségbe kerülnek. és akkor mit csinálnak. hogyan fognak négy éven át kormányozni egy brutálisan destruktív ellenzék mellett. kényelmes többségük biztos nem lesz. az lmp eljátsza megint a zsaroló szerepét. szerintem most nem az mszp-lmp koalíció a népakarat. hanem sokkal inkább egy óriás független frakció. de lehet, hogy rosszul látom.
@OkoskaTo:rp:
az lmp felmérések:
spreadsheets.google.com/spreadsheet/oimg?key=0AhE0nri-LcSSdF9jc2FpY3M0aFo1YTF4YkhtWVhsekE&oid=19&zx=vuluklj7be3j

a tárki egy lmp esést mért, a századvég meg emelkedést. de az elmúlt hónapban a tárki mérte a legnagyobb támogatottságot. ezek hibahatáron belüli változások.

szóval az lmp nem nagyon vehető komolyan. az utolsó javaslatuk az volt, hogy vidéken ne épülhessen 400 nm-nél nagyobb üzlet. tehát egy 20m x 20m-nél nagyobb új üzlet ne lehessen. na most sólyom lászló a kedvenc elnökük pont egy ekkora villát kapott élete végéig. na most egy vidéki vállalkozó annál nagyobb üzletet ne építhessen, mint amekkora villát az lmp első számú kedvence az államtól ajándékba. ki fog szerinted egy ilyen lmp-re szavazni. inkább lehúznák őket a klotyón. nem véletlen nem tudnak jelen lenni sehol sem. ők egy belvárosi entellektüel értelmiség, akik az orruknál nem látnak tovább. az emberjogi liberális vonallal elvben nincs probléma, de ez kormányzáshoz kevés. és ezt nagyjából így gondolja az egész ország.
Engem főleg az egyforduló kérdése izgatott, és örömmel látom, h ezt egyik posztoló szakembert sem tartja elfogadhatatlannak, így ebben remélhetőleg konszenzus lehetséges.

További érveim az egyfordulós rendszer mellett:

1. Magyarországon eddig az első fordulóban mindig többen vettek részt, mint a másodikban, leszámítva két rendkívül kiélezett választást.
Miért a "kisebbség" döntsön a második fordulóban?

2. A pártok kénytelenek volnának teríteni a lapjaikat az ügyben, h kivel szeretnének kormányozni, így a jövőben megspórolhatóak volnának az olyasfajta "átverések", mint az 1994-es és 1998-as koalíció, mert ezek alaposan rombolják a demokráciába vetett bizalmat. Tiszta helyzet volna a választók számára, ki, kivel, nagyjából mit.

3. A jövendő kormányzást is nagyban megkönnyítené, ha a leendő koalíciós partnerek már valamennyire összecsiszolódnának a választások előtt.

4. Ha az önkormányzati választás egyfordulós, akkor a parlamenti miért legyen kettő? Elég logikátlan, akkor vagy-vagy.

5. Sok pénz, idő, fáradság megspórolható volna, ha el lehetne hagyni azt a két hét plusz kampányt.
Persze ezzel "nem illik" érvelni egy demokráciában, de szerintem ez a legkevésbé sem elhanyagolható szempont.

Akkor az elmélet után nézzük a kérdés gyakorlati jelentősségét:

Az két "nagy" pártnak, vagyis az MSZP-nek és a Fidesznek érdeke az egyfordulós rendszer, gyakorlatilag megerősítené a hegemóniájukat a "saját" oldalukon.

A Jobbiknak tulajdonképpen közömbös, egyedül az LMP kerülhet(ne) kínos helyzetbe. De ez a "kínos helyzet" előállhat az első forduló után is, úgyhogy Schiffer András kényelmi szempontja nem elég érv a kettő forduló mellett. Ha valaha is le akarja győzni a Fideszt, akkor előbb-utóbb úgy is le kell ülnie az MSZP-vel, akár egyforduló van, akár kettő.
Na, hát a sok filózgatás alatt időközben eldöntötték felettünk. hirszerzo.hu/belfold/20110709_fidesz_valasztas_egyfordulos

@Diocles:
1. Többek között azért mentek el kevesebben, mert akkor már a) csak olyan jelöltek voltak, akire egy csomóan nem akartak szavazni, b) lefutott mérkőzés volt, borítékolni lehetett a végeredményt. Szó sincs kisebbségről.

2. Leírtam az egységfrontos közös jelöltekkel kapcsolatos aggályaimat. Ezekre a felvetésekre nem igazán hallottam választ.

3. Szó sincs róla. 2002-ben is megvolt a választások előtt a szövetség, aztán mi lett belőle? 2004-ben a koalíciós társ segítségével megbuktatták a miniszterelnököt, aztán meg szép lassan elfogyott a koalíciós társ. De hasonló volt a kisgazdák önjárása, majd széthullása. A koalíció célja egyedül a hatalom megszerzése.

4. Egy (vitatható, és akkor társadalmi vita nélküli) döntéssel indokolsz egy másikat. Miért lett egyfordulós az önkormányzati? Logikusan legyen mindkettő kétfordulós!

5. Akkor majd nem a második kampányra költenek az illegálisan feltöltött pártkasszából, hanem a káderek javadalmazására. Nem hiszem, hogy ettől csökkenne az illegális pártfinanszírozás. Legfeljebb a kis pártoknak lesz kevésbé megterhelő a rövidebb kampány.

Mint már írtam, az egyfordulós választás a kétpártrendszernek kedvez. Márpedig abból szerintem sokan nem kérnek. Az ország nagyobbik része a Fideszből nem kér, és még nagyobb része az MSZP-ből.

A kopogtatócédulás rendszer a jelek szerint megmarad - Kubatovék úgy látszik, szeretnék frissíteni a listájukat. 750 helyett 1500 kellene, azaz arányaiban az eddigi, de három hét alatt.
Kedves Viktor,
az egyik tilalomfa már le is dőlt: a hírek szerint 21 nap lesz ajánlószelvények gyűjtésére, és a megkövetelt szám is növekszik valamennyit relatív értelemben.
Üdv,
Miklósi Zoltán
szia Zoli,

örülök, hogy olvasol minket. igazad van. készül is a poszt.

szv
@unionist:
Az mszp, lmp és a gyurcsányisták együttműködése illúzió. Ha sikerülne is a választások előtt öszefogniuk és előválasztáson jelöltet állítaniuk, egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéki választók többsége arra (át)szavazna. Az pedig nagyon nehezen képzelhető el, hogy ezek a szervezetek felsorakozzanak egy koherens kormányprogram mögé. Ismerve a szervezeti struktúrákat, a vezető személyeket és a szavazóbázist ebből csak egy a fideszével azonos mértékű, legfeljebb ellenkező előjelű populimus jönne ki.
A megoldást inkább egy új demokrata párt jelentheti. Kérdés, hogy az egyes választókörzetekben van-e elegendő számú aktív választó, akik egyaránt fontosnak tartják, hogy Magyarország visszatérjen az európai mainsteambe és beinduljon egy masszív gazdasági növekedés. Felsorakoztatható-e egy program mögött választópolgárok széles koalíciója, akik sikerre vihetnek egy ellenzéki jelöltet. Ha igen akkor van ételme előválasztást tartani...
@quendelapo:
egy új párt belépésével az ellenzék még inkább megosztottá válna. oké, lehet azt gondolni, hogy egy új ellenzéki párt lenyomja az mszp-t, az lmp-t, és a chartá-t is. de erre megint csak kicsi az esély.

a szocialisták legalább 1 millió embert tudnak mozgósítani. az lmp legalább 500 ezret. a charta legalább 250 ezret. tehát ahhoz, hogy valaki egy új középpártot hozzon létre, még ezen felül még egy közel 3 milliós pártot kellene gründolnia. mivel a fidesznek is lesz 2-2,5 millió szavazója. és a jobbiknak is minimum 500 ezer.

ez teljes részvétel mellett is legfeljebb a határon kívüliek bevonásával jönne ki, de ők meg mindenre szavaznának csak a megújuló magyar közéletre nem. a székelyek momentán egy évszázaddal akarnak visszalépni az időben. érthető okokból. a határon kívüliek szavazójoga szerintem nem annyira a fideszt, hanem belföldön az mszp-t, külhonban pedig leginkább a jobbikot fogja erősíteni. a fidesz a jobbik ellen brutális ellenkampányt indíthat. mert könnyen lehet patthelyzet is. a fidesz csak a jobbikkal tud kormányozni. ami nyilvánvaló, hogy a következő ciklusban a jobboldal bukását eredményezné. mert ezt biztosan nem fogadná el a külföld. tehát a fidesz elemi érdeke, hogy a jobboldalon egyedül ő maradjon. ezért a nemzeti populizmus teljes eszköztárát be fogják vetni. ez megint csak nem abba az irányba hat, hogy egy itt lesz egy új óriás középpárt.

de mindez nem zárja ki, hogy az egyéni választókörzetekben egy ellenzéki független jelöltek sorba megverje a fidesz párttitkárt. tehát a független akár a jobbikos egyéni szavazatát is begyűjtse. mert azt mondja: oké, a radikális véleményt is meg kell jeleníteni a parlamentben. csak legfeljebb nem párt formájában, mert arra azonnal rásütik, hogy fasiszta, szalonnáci felső vezetéssel. az egyéni képviselet éppen arra való, hogy a választókörzet olykor sokféle véleménye megjelenjen a parlamentben, persze csak a civilizált kereteken belül.

és szerintem a független képviselet megjelenésére most jó esély van. azért, mert az emberek döntő többsége azt mondja. a magyar közélet problémája, hogy túlságosan pártos. a rendszerváltáskor ezt nem gondolta senki, vagy alig valaki. mindenki azt mondta, hogy az egy párt kevés. legyen sok párt. plurális a rendszer. de most nem ez a helyzet. hanem valami olyasmit akar az emberek döntő többsége, hogy a közhatalmat osszuk meg a politikai pártok, és a független képviselők között.
@unionist:
Számoljunk másképp! Jelenleg közel 40 százalék azaz közel 3 millió ember nem tud vagy akar pártot választani. Ha az mszp mozgósít 1 millió embert, az lmp 500 ezret és a gyurcsányisták is vannak ennyien, az 5 millió választó. Tehát kétszer annyi mint amennyi a győzelemhez kell. Azt gondolom, hogy az általad említett három formáció hívei hamarabb szavaznának egy új pártra, mint a másik jelöltjére. Ezt valószínűleg Te is így gondolod, azért javaslod a három párt által támogatott független jelöltet. Csakhogy a három párt által támogatott független jelölt mögött nem lesz program, illetve az OVi leváltására korlátozódik.
A kérdés, az hogy van-e választókörzetenként 2-3 ezer aktív ellenzéki választó - ez országos szinten 50-60 ezer embert jelent - aki felsorakozik egy program mögé és gyözelemhez segít egy jelöltet.
@quendelapo:
azt a 3 millió bizonytalant majd mindet el kellene vinni szavazni. és három ellenzéki párttal kellene versengeni (az mszp, lmp, charta). ebből legjobb esetben is egy új lmp jönne ki.

programot írjon az, aki kormányozni akar. ehhez nem politikai párt kell, hanem egy shadow cabinet. a haza és haladás valami ilyesmi akar lenni. ahogy látni lehet, van egy külügyi jelöltjük, egy belügyes, egy pénzügyes. ez még elég keskeny. egészségügy, oktatásügy, védelmi ügyek terén nincs senki. gründoljanak embereket ha komolyan gondolják a kormányzást. egy évvel a választások előtt össze kell állni a kabinetnek, és a programnak. onnantól kezdve a kampányra kell koncentrálni. arra, hogy elmagyarázzák, mit, hogyan és miért akarnak csinálni.

ezzel nem lehet megnyerni az emberek döntő többségét. tehát mondjuk oszkó péter hiába teszi le a legjobb pénzügyi programot az asztalra. a legjobbat. amiért nobel-díjat kellene osztani. akkor is azt fogják mondani: hja, ez az offshore adóoptimalizáló fazon. balogh andrás hiába teszi le a legjobb külügyi programot az asztalra. a legjobbat. azt fogják mondani: ez az ember egy volt kommunista. hiába teszi le tordai (nem tudom mi a keresztneve) a legjobb belügyi (önkormányzati) programot. az emberek azt fogják kérdezni: ez kicsoda.

a közéletben az emberek döntő többségét lehet úgy meggyőzni, hogy nekem vannak ötleteim. és ezeket képes vagyok összerendezni egy koherens egésszé. mert erre az emberek úgy reagálnak: "igen, de". ez majdnem fordítva működik. nem azt kell mondani, hogy nekem van egy jó ötletem, és azt fogadd el. hanem azt, ha neked van ölteted, meg a többieknek, és ezt képviselni kellene. szóval ehhez kell egy csomó jó arc. akire egy lány azt mondja: ez milyen jó pasi. egy férfi meg azt: ez a nő kell nekem. 100 modern lord, és lady. de nem kell országos elnökség, és országos lista. mert akkor ezek az emberek rögtön össze fognak veszni. lásd mszp, lmp, charta. vagy a másik véglet a fidesz, ahol van egy despota. aki nem is a középkorba vágyik vissza, hanem az ókorba. orbán viktor valami fáraó akar lenni, akitől majd ki lehet kölcsönözni a kényszerközmunkásokat, és munkafelügyelőket. építsünk egy orbán-piramist. és majd fellendül a gazdaság.

az emberek többsége szerintem most egyikből sem kér. nem pártot akar. hanem értelmes beszédet. és ehhez az kell, hogy egyéni képviselők ne a pártjukat, hanem a választókörzetüket képviseljék. és ezt el kell fogadni a miniszterelnök jelöltnek is.
@unionist:
Az amerikai demokrata párt hogyan működik?

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma