Messziről nézve: a görög válság és az euró

2011.06.22. | Kozma Levente | 2 komment

  
Az elhúzódó görög pénzügyi és gazdasági és most már kormányválság újabb fejezetéhez értünk a múlt héten, ami egyre negatívabb hatással van az euróra, lépéskényszerbe helyezve az euró-zóna vezető politikusait. A válságnak újabb lökést adott múlt hétfőn a Standard & Poor’s, amely egyszerre három fokozattal, „CCC” szintre rontotta Görögország államadós-besorolását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hitelminősítő intézet eltanácsol mindenkit a görög eszközökbe való befektetéstől. A hét folyamán aztán az euro-tagállamok vezetői is akcióba léptek annak érdekében, hogy elkerüljék a válság eszkalálódását. A múlt pénteki Sárközy-Merkel találkozó kijelölte a hétvégi eurózóna pénzügyminiszteri találkozó fő csapásirányát, miszerint a magánbefektetők csakis önkéntes alapon járulhatnak hozzá a görög állam további finanszírozásához. 

Emellett a hétfő hajnalig tartó luxemburgi egyeztetésen az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy július közepéig elhalasztják a 110 milliárd eurós hitelprogramból most esedékes 12 milliárdos hitelrészlet folyósítását. Ezt attól tették függővé, hogy a görög parlament megszavazza e és végre is hajtja a 28 milliárd eurós, több évre szóló újabb megszorító csomagot. Egyértelmű célja az EU-nak, hogy nyomást gyakoroljon a görögökre. A most futó hitelprogramot – annak érdekében, hogy jövőre ne fordulhasson elő egy esetleges fizetőképtelenség - valószínűleg egy újabb, 120 milliárd eurós hitelcsomag váltja fel, amelynek kidolgozása július elejére várható. Közben a Fitch Ratings hitelminősítő bejelentette, hogy a görög állam csődjének fogja értékelni azt is, ha az ország adósságainak magánhitelezői önként tovább folytatják az ország finanszírozását, azaz kényszer nélkül vállalják, hogy lejáró görög kötvényeik helyett újabbakat vásárolnak. A görög adósságok besorolását ennek megfelelően a fizetésképtelenségnek megfelelő szintre fogja rontani. A korábbi megszorítások okozta társadalmi feszültségek azonban kormányválsághoz is vezettek, a pénzügyminiszter lecserélése után kedden az átalakított görög kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt, amit a kormány „túlélt”, így  jó esélye nyílt arra, hogy a jövő héten esedékes reformprogramról szóló szavazás is átmenjen a görög parlamenten. A június 23-24-i brüsszeli EU-csúcs fő témája is a görög válság és annak kezelése lesz minden valószínűség szerint.

 
Közgazdászok, politikusok jelentős számban nyilvánítottak véleményt a görög válsággal kapcsolatban, illetve az euró jövőjét megkérdőjelező vélemények is napvilágot láttak:
  
Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök, a 17 tagú eurózóna pénzügyminisztereinek vezetője a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva megerősítette, hogy addig nem fog az EU kötelezettséget vállalni, amíg a görögök nem teszik meg a maguk részéről a szükséges lépéseket.  Juncker bírálta azt a korábbi német javaslatot, miszerint a magánhitelezőknek is részt kellene vállalniuk a rendezési folyamatban. Szerinte Európa a tűzzel játszik. Ha ugyanis a magánhitelezők is részt vesznek a válság rendezésében, ez ahhoz vezethet, hogy a hitelminősítő intézetek Görögországot fizetésképtelennek minősíthetik. Ez pedig - mint hangoztatta - katasztrofális következményekkel járhat az EU, illetve a valutaunió számára. A csőd átterjedhet Portugáliára és Írországra, továbbá a magas államadósság miatt - még Spanyolország előtt - megfertőzheti Belgiumot és Olaszországot.
 

Az ügy fontosságát jelzi, hogy Barack Obama, amerikai elnök is fontosnak tartotta, hogy nyilvánosan véleményt nyilvánítson. Obama szerint katasztrofális lenne, ha az adósságválság miatt Európa egy lefelé tartó, "ellenőrizhetetlen spirálba" kerülne. Meggyőződése szerint a megoldás érdekében teret kell biztosítani a legjobb elgondolásoknak. "Az a dolgunk, hogy ne essünk pánikba és ne reagáljuk túl a dolgokat és hogy bebiztosítsuk a kivezető utat" - mondta az amerikai elnök. Az Angela Merkellel június 7-én tartott közös sajtóértekezleten elmondta még, hogy Németország kulcsszerepet játszik majd a görög adósságválság megoldásának kidolgozásában, az Egyesült Államok pedig teljes mértékben együttműködik majd ezekben az erőfeszítésekben, mind kétoldalú alapon, mind pedig a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül.

 
A neves közgazdász, Nouriel Roubini szerint szükséges lesz a görög, az ír és a portugál adósság átstrukturálására, de ha túl sokáig várnak a döntéshozók, ellenőrizhetetlenebb lesz a folyamat. Az olasz Il Sole 24 Ore-nek adott interjújában kifejtette, hogy meggyőződése, hogy Görögország és Portugália ki fog lépni az euro-zónából a következő öt évben, ha a gazdasági növekedést nem sikerül beindítani.
 

Daniel Gros, a Center for European Policy  Studies (CEPS) igazgatója a következő megoldási javaslattal állt elő a New York Timesban: kihasználva a görög papírok alacsony árfolyamát, a 2010-ben létrehozott EFSF-nek (European Financial Stability Facility, Európai Pénzügyi Stabilitási Alap) kellene ajánlatot tennie azoknak akik görög papírokkal rendelkeznek, hogy EFSF papírokra cseréljék be a jelenlegi piaci árak mellett. A bankokat „rá lehetne venni” a szabályozók által, hogy fogadják el az ajánlatot. Ezután az EFSF lenne az egyedüli hitelezője Görögországnak és egy olyan ajánlatot tehetne, hogy: „Leírjuk a mondjuk 280 milliárd eurós adósságod névértékét az általunk fizetett 150 milliárdra és meghosszabbítjuk a lejáratot (kamatok változatlanok) öt évvel, ha te Görögország további erőfeszítéseket teszel és eszközöket adsz el. Ezzel az államadósság bőven a GDP 100%- alá szorítható és kezelhetőbb lenne.

 
Wolfgang Münchau a Financial Times-ban arról ír, hogy bár számos elemző a görög fizetőképtelenségről és az euro-zóna felbomlásáról cikkezik már régóta, ez azonban nem fog megtörténni a közeljövőben annak ellenére, hogy mind a görög politikai élet , mind a német parlament reakciói egyenlőre kiszámíthatatlanok. Annak érdekében, hogy Görögországot az EU és az IMF hitelprogramjában tartsák, két dolognak kell történnie: Athénnek teljesítenie kell a feltételeket, a feltételeknek meg teljesíthetőeknek kell lenniük. A program túlságosan a megszorításokra hagyatkozik, viszont megszorításoknak egy idő után a reformoknak kell átadni a helyet, hogy hiteles lehessen a program.
 
Roger Cohen a New York Times-ban arról ír, hogy a görögök nem voltak felkészülve az euro-zónához történő csatlakozásra annak idején, és ez olyan mint egy hólabda, minél tovább gurul annál nagyobbat puffan. Figyelembe véve a görög politikai helyzetet, a németek kifáradását és a korlátait annak, amit a görög társadalom  még elfogadna, a legjobb megoldás az összes közül egy rendezett körülmények között történő fizetésképtelenségi eljárást javasol a neves publicista.
 

A Der Spiegelben David Böcking and Carsten Volkery arról ír, hogy ha Brüsszel engedné, hogy Görögország fizetésképtelenséget jelentsen, úgy a válság akadálytalanul terjedhetne tovább az euróövezet gazdaságilag gyengébben teljesítő országaira. A befektetők attól tartanának, hogy Európa esetleg Írország és Portugália kezét is elengedi, ezért mihamarabb szabadulnának ezen országok kötvényeitől, ami árfolyamzuhanáshoz, magasabb kockázati felárhoz és végső soron magasabb kamatokhoz vezetne. Az ördögi kör folytatódna, költségvetési gondjaik tovább súlyosbodnának, esetleg egyáltalán nem tudnának többé hitelt fölvenni - bekövetkezne az államcsőd. Véleményük szerint, ha Görögország hivatalos pénzneme ma is a drachma volna, akkor a görög államadósság elszigetelt problémát jelentene, amelyet Európa könnyedén rendezhetne. Csakis az euró révén lett a görög adósság az összes partnerállam problémája is - egyúttal pedig veszély a közös pénzre.

Címkék: görögország válság gazdaságpolitika államadósság messzirőlnézve euró zóna

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr933005540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"neves, Nobel-díjas közgazdász, Nouriel Roubini"

Bocs, de mikor is kapott Roubini Nobelt? Nekem vhogy kimaradt.
lenne egy pár ötletem erre. mire költenek sokat a görögök.

www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&ctype=l&met_y=sp_ado_tfrt&hl=en_US&dl=en_US#ctype=l&strail=false&nselm=h&met_y=ms_mil_xpnd_gd_zs&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country&idim=country:GRC:FRA:GBR&tdim=true&hl=en&dl=en_US

az eu részben, vagy egészben vállalja át a görög hadsereg fenntartását. távlatosan formálódhatna ebből egy uniós haderő úgy, hogy azt nem tagállamok, hanem a közösség tartja fenn.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása