Messziről nézve: a fukusimai katasztrófa és a német energiapolitika

2011.06.07. | Kozma Levente | 1 komment

 

Németország korábban is megkerülhetetlen szereplője volt az európai energiapolitikának, így a kormány minapi döntése arról, hogy 2022-ig átáll az atomenergiáról más – hagyományos és alternatív – energiaforrásokra, alapvetően új helyzetet teremtett Európában. Angela Merkel kancellár tavaly ősszel még azt ígérte, hogy németoszági atomerőművek működési idejét átlagosan 12 évvel meghosszabbítják, ám a fukusimai tragédia, majd ezt követően az atomenergia-ellenes Zöldek megerősödése a német belpolitikában korábbi politikája felülvizsgálatára késztette a politikust. A németek ezen lépésükkel egyelőre egyedül maradtak a gazdasági nagyhatalmak között, ám a világ vezető országai is a közvélemény egyre erősebb nyomása alá kerültek annak érdekében, hogy lassítsák atomenergia-programjukat. Az Európai Unió 27 tagállama közül 14-ben üzemel jelenleg atomerőmű, de Európa szerte felerősödtek a nukleáris energiát ellenző hangok, egyre nagyobb társadalmi támogatottsággal és politikai befolyással bírnak a tudó zöld mozgalmak és az ezekhez kapcsolódó pártok. Ez olyan atomnagyhatalmakat is energetikai paradigmaváltásra sarkallhatnak mint az áramellátását 80%-ban atomenergiából biztosító Franciaország, vagy a franciák után a legtöbb reaktort - szám szerint 19-et – üzemeltető Nagy-Britannia, melyben az energiaellátás csaknem ötödét biztosítja az atom. Németországban jelenleg az elektromos áram szükségletek 22,3%-át a nukleáris energia fedezi, 42%-át szénhidrogén alapú energiaforrás 13,6%-át földgáz, 16,5%-át alternatív energiaforrások.

 

 

A német sajtó részletesen foglalkozik a témával, minden politikai napilap véleményt alkotott a témáról.

A balközép Süddeutsche Zeitung a nagy ipari konszernek morgolódását kárhoztatja. A nukleáris reaktorok kivezetésében (phase-out) potenciális lehetőséget lát abban, hogy Németország élenjáró nagyhatalom lehessen a fenntartható energiaforrások (pl. napenergia, szélenergia) hasznosításában. Az átállás feleadata óriási, a cikk szerint most már arra kell koncentrálni, hogy ez a folyamat minél zökkenőmentesebben menjen végbe.
 
A Financial Times Deutschland azt boncolgatja, hogy a most bejelentett bezárások mennyiben teremtettek más helyzetet, mint a nyolc évvel ezelőtti Schröder féle pahese-out törvény. A lap úgy látja, Merkel kivezetési tervei után már nincs visszaút, hisz Fukusima árnyékában lehetetlenség lenne még egyszer átnyomni egy atomenergiát favorizáló törvényt Németországban. Az igazi kérdés az lesz, hogy hogyan történik majd az átállás, és főleg, ki fizeti annak költségeit. Mindenesetre a hosszú távra tervező energetikai cégek számára a mostani törvény növeli a jogbiztonságot.
 
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung helyzetelemézése a döntés belpolitikai hatásait vizsgálja, és megállapítja: a japán atomkatasztrófa után Merkel csak veszíthetett. Hiába teljesíti ugyanis a német társadalom nagy többségének akaratát, ez nem hoz majd számára népszerűség emelkedést. A neheze még hátravan, emlékeztet a lap, egyszer ki kell nyitni az átállás költségeit tartalmazó borítékot. A növekvő árak és költségek szintén nem a népszerűségnövekedés irányába fognak mutatni.
 
A baloldali Die Tageszeitung felteszi a kérdést: miért nem hallatszik az örömujjongás a német közvéleményben azok után, hogy Merkel egy 180 fokos kanyart vett a fél évvel ezzelőtti álláspontjához képest? Ez a fordulat – az atomkatasztrófa mellett - azoknak az anti-nukleáris környezetvédőknek is köszönhető, akik folyamatosan napirenden tartották a témát.
 
A konzervatív Die Welt Merkelék pánikszerű döntését kifogásolja és kritizálja, megállapítva, hogy ezzel szembehelyezkedtek a demokrácia talán legfontosabb alapelvével, miszerint mindig van lehetőség a választásra és az alternatívára. A nukleáris erőművek záros határidőn belül történő felszámolása példa nélküli, még az eddig úttörőnek számító svájciakat is túlszárnyalja, akik 2034-től zárná be erőműveiket. A pártok az erőműbezárásokat és a nukleáris energiakorlátozásokat illetően egymást túllicitálva próbáltak népszerűségre szert tenni, bírál a Die Welt, miközben megállapítja, hogy nem volt egy mérsékelt hang sem amely higgadtságra intett volna.
 
Az angolszász sajtó is megkülönböztetett figyelmet szentel a német kormány új energiapolitikájának.
 
Stephen Evans, a BBC publicistája arra hívja fel a figyelmet hogy eddig mindenki az átállás helyességével vagy helytelenségével foglalkozott, de annak költségeivel nem. A szerző úgy látja, hogy ha az eddig az ország főleg déli részében elhelyezkedő atomerőműveket felváltják az Északi tengerhez közeli szélerőművek, az szükségessé teszi majd az energiaátvitel architektúrájának, elosztó hálózatának megváltoztatását is. Eddig az atomerőművekből nem kértek az emberek, most meg egyre erősebbek azok a hangok, amelyek az autópálya-hálózat szerűen keresztül kasul futó villanyoszlopokat utasítják el – vonja le a következtetést a BBC publicistája
 
Judy Dempsey, a New York Times munkatársa az átállás német gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról ír. A német ipar energiaigényének jórészét a nukleáris reaktorok elégítették ki olcsónak számító árammal, mivel a energia előállítás költségei az átállás után valószínűleg nőni fognak, ez érzékenyen érintheti a német gazdsaság húzóágazatának versenyképességét. 
 
Sabine Rennefanz, a Guardian publicistája szerint a Zöldek lehetnek a legerősebb alternatívái az inkább kaméleonra mintsem a Vaslady-re hasonlító Merkelnek. Bár politikailag korrekt volt a kancellár lépése, felteszi a kérdést: gazdaságilag fenntartható, és környezeti szempontból elég bátor volt e Merkel döntése? Nagy ünneplés még nincs, mivel még számos kérdés megválaszolatlan. A kieső energiát a szénhidrogén alapú erőművek építésével és az alternatív energia arányának növelésével kívánják ellátni, ám azon túl, hogy e terv talán túlontúl ambíciózus (35%-ra emelni a „zöld” energia arányát) korántsem biztos, hogy egészségesebb környezetet eredményez majd.
 
A francia jobbközép Le Figaro-ban Pierre Rousselin úgy látja, hogy Merkel minden bizonnyal már a 2013-as választásokra készül. Lépésével nem csak a közvélemény megnyerése a cél, de ezzel próbálja a Zöldeket maga mellé állítani és velük lecserélni a népszerűségét zuhanásszerűen elvesztő liberális koalíciós partnert. ok esetleges lecserélése végett. A németek döntése kockázatokkal járhat egész Európa számára: nőhet az orosz gáztól való függőség, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése sem elsődleges prioritás már a németek számára.
 
Szergej Novikov, az orosz állami cég, a Rosatom vezetője szerint tisztán politikai döntés született, amelynek semmilyen gazdasági megalapozottsága sincs. Emlékeztetett arra, hogy amikor a csernobili katasztrófa után a svédek és az olaszok is hasonló lépéseket terveztek a gazdasági realitás végül felülírta az egyre tompuló nukleáris félelmeket. Szerinte a németeknél sem teljesen lefutott még az ügy, hiszen az utóbbi években már többször megváltoztatták a hivatalos álláspontjukat. 

Címkék: merkel atomenergia energiapolitika fukusima messzirőlnézve

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr722965554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a szokásos probléma. a kormány akar dönteni ott, ahol az önkormányzatoknak kellene. a szubszidiaritás elvét követve a városoknak kellene megmondani: miként kívánják a háztartások és a vállalatok energia igényét kielégíteni.

itt nyilvánvalóan arra van szükség, hogy az európai nagyvárosok fúziós erőművek építésébe invesztáljanak, a kisebb önkormányzatok pedig saját erőműveket építsenek valamilyen társulásban. ezekkel középtávon ki lehetne váltani a nyilvánvalóan korszerűtlen fosszilis és fissziós megoldásokat.

ezzel szemben van egy őrület, amelyik az európai gazdaságot uniós, állami, és regionális keretek közé szervezi. még csak véletlen sem városi keretek közé. ennek megfelelően nem látni épkézláb gazdasági döntést egyet sem.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása