A Székelyek Nagy Meneteléséről

2013.10.28. | tordaicsaba | 16 komment

 

Tegnap zajlott Erdélyben a Székelyek Nagy Menetelése. A megmozdulás régen nem látott egységet teremtett a romániai magyar szervezetek között: gyakorlatilag mindegyikük támogatta a demonstrációt. Budapesten, Pozsonyban és több magyarországi városban is voltak szimpátiatüntetések a menet mellett. Az internetes közösségi oldalakon ugyanakkor többen indulatos nemtetszésüknek adtak hangot amiatt, hogy az erdélyi tüntetést és a magyarországi megmozdulásokat az Együtt-PM is támogatta. Az alábbiakban e támogatás bírálóival vitatkozom.

 

A jelenlegi román kormányzat az ország területi közigazgatását úgy kívánja átalakítani, hogy az ott élő tömbmagyarság egy mesterségesen létrehozott, román többségű területi egységhez tartozzon. Ez a terv a magyar vezetésű önkormányzatok számának csökkenésével érdemben veszélybe sodorja azokat az eredményeket is, amelyeket a romániai magyarság - mindenekelőtt az RMDSZ útján, amiben a szövetség első elnökének, Markó Bélának elévülhetetlen érdemei vannak - az elmúlt negyedszázadban a kisebbségi jogok biztosításában elért. Minden bizonnyal erre vezethető vissza az, hogy ilyen széles erdélyi politikai támogatást tudhatott maga mögött a megmozdulás. Egyszerre tudtak ugyanis a demonstrációval azonosulni a területi autonómia harcos követelői és a kisebbségi jogok lépésről-lépésre történő kiterjesztéséért kitartó politikai munkát végző mérsékelt politikusok is - anélkül, hogy a Székely Önkormányzat pontos mibenlétét meg kellett volna fogalmazniuk.

 

A Menet és a szimpátiatüntetések támogatásával szemben több kritika is megfogalmazódott. Volt, aki a román belügyekbe való beavatkozásnak minősítette azt, hogy magyarországi pártok véleményt nyilvánítanak egy Erdélyt érintő ügyben. Mások szerint a székelyföldi önkormányzat támogatása egy nacionalista elhajlás, a Fidesz kottájából való éneklés. Többek szerint a demonstráció támogatását csak napi politikai számításból vállalta fel az Együtt. Végül olyan kritika is elhangzott, hogy maga a cél támogatható, de mivel CÖF-ösök, jobbikosok és Bayer Zsolt is az ügy mellé álltak, ez diszkreditálta az egész rendezvényt.

 

1. A kisebbségi jogok megsértése vagy a jogvédelem már elért szintjének csökkentése nem az adott állam belügye.

Az egyéni és a kollektív kisebbségi jogok éppúgy emberi jogok, mint ahogy a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a vallásszabadság is az. Az emberi jogok pedig az európai alkotmányos hagyományok szerint mindenkit megilletnek, azt nem egy-egy állam osztja kénye-kedve szerint az alattvalóinak. Ezt a tételt az elvek szintjén még a szocialista országok is elfogadták a Helsinki Záróokmány aláírásával. A nemzetközi közösségnek és ennek részeként az anyaországoknak igenis joguk és felelősségük van abban, hogy a kisebbségi jogok betartásáért fellépjenek. Ezt a jogot ugyan például Ceaușescu és Milošević kétségbe vonta, aligha őket kell a magyar progressziónak példaképül választania. Szerte Európában az anyaországok rendre fellépnek a határaikon kívül élő nemzeti kisebbségeik jogainak védelmében, elég például arra gondolnunk, hogy a Dél-Tirol számára biztosított autonómia aligha jöhetett volna létre, ha a helyi osztrák közösség törekvéseit Ausztria nem támogatja minden erejével.

Az általános nemzetközi emberi jogi kötelezettségeken túl konkrét cselekvési alapot teremt az is, hogy Románia Magyarországgal szemben az 1996-os alapszerződésben kötelezettséget vállalt a kisebbségi jogok biztosítására, így a szerződés 15. cikkében külön arra is, hogy a közigazgatási határokat nem módosítja úgy, hogy az etnikai arányokat a kisebbségek számára kedvezőtlenül változtassa meg. Az alapszerződések egyik vívmánya pont az volt, hogy az efféle ügyeket a magyarországi politikai érdeklődés legitim tárgyává tette.

Magyarországnak és ezáltal a magyarországi politikai szervezeteknek tehát a nemzetközi jog által biztosított lehetőségük van arra, hogy Románián a kisebbségi jogok betartását számon kérjék. Ebben pedig nem lehet kettős mércét alkalmazni. Ha elfogadhatatlan az, hogy Orbán Viktor a magyar belügyekbe való beavatkozás elutasításával próbálja meg hárítani a nemzetközi közösségnek a magyarországi emberi jogi helyzetet érintő kritikáját, akkor nem lehet román belügynek minősíteni az erdélyi magyar kisebbség jogainak tervezett korlátozását sem. Az emberi jogok védelmének azonos követelményét jelenítették meg ezért azok a magyar fiatalok is, akik tavasszal a negyedik alkotmánymódosítás ellen éppúgy tüntettek, mint ma a székely önkormányzat mellett.

Természetesen nagy körültekintéssel kell eljárni minden, a szomszédos államokkal szembeni bírálat során, mivel az könnyen visszaüthet: lehet, hogy egy keményebb anyaországi fellépés éppen ellentétes hatást ér el a szomszédos államban élő magyarokra nézve. Magyarország nem játszhat a határon túli magyar közösségek sorsával, ezért támogatását akkor és olyan módon kell megadnia, ahogy azt az ott élő közösségek igénylik. Jelen esetben gyakorlatilag minden romániai magyar szervezet, köztük a kisebbségi jogok érvényesülésében igen komoly eredményeket elérő RMDSZ is támogatta a Székelyek Nagy Menetelését, ezért az anyaországnak (ennek részeként pedig a politikai szervezeteknek) morális kötelessége volt, hogy éljen a nemzetközi jog adta lehetőségeivel, és minden súlyával odaálljon  a kisebbségi jogok megsértésével szembeni tiltakozás mögé.

 

2. A határon túli magyarok önkormányzatának (legyen az kulturális vagy területi autonómia) támogatása nem nacionalista elhajlás, sőt, az sokkal inkább a magyar progresszió eszmei örökségéhez tartozik, amit büszkén vállalhat fel minden baloldali, liberális vagy centrista magyar.

A mai Fidesz szellemi elődei, a hagyományos magyar jobboldal képviselői rendre a történelmi Magyarország egysége mellett álltak ki, 1918 előtt a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak tagadásával, az egységes magyar politikai nemzet konstrukciójával, majd később a trianoni békeszerződés teljes, Nagy-Magyarországot helyreállító revíziójának követelésével. Ezzel a gondolkodással szemben született meg, mindenekelőtt Jászi Oszkár munkásságában a nemzetiségek autonómiájának követelése - legyen szó a Monarchián belüli román, szlovák vagy ruszin, vagy később az utódállamokon belüli magyar önkormányzásról. Éppen ezért a kisebbségek kollektív jogainak védelme, vagyis a kulturális és területi autonómia éles ellentétben áll a "Vesszen Trianon!" jelszavával, még akkor is, ha az ezt skandálók ma is Jászi Oszkár hagyatéka mögé bújva próbálják hirdetni nemzetiségi gyűlöletüket.

Az autonómia követelése tehát Magyarországon a baloldal és centrum találmánya, amelynek semmi köze nincsen a rossz értelemben vett nacionalizmushoz. Az, hogy az utóbbi évtizedben az autonómia gondolatát kisajátíthatta a politikai jobboldal, az a baloldal és a centrum szellemi töketlenkedésének fájó bizonyítéka, de nem ad okot arra, hogy a magyar progresszió ne akarja visszavenni azt, ami az övé. Erre egyébként reményt ad az is, hogy minden demokratikus ellenzéki párt kifejezte egyetértését a határon túli magyarok autonómiájával kapcsolatban. Az Együtt-PM Szövetségen kívül a DK, az MSZP és az LMP is egyértelművé tette: támogatja a székelyföldi autonómiát. A nacionalizmus vádja ezért is nehezen érthető.

Ideáltipikus autonómia persze nincsen. Tértől és időtől függ, hogy adott országban és adott helyzetben, az ottani többségi társadalom aktuális gondolkodása mellett a kisebbségi közösségek jogai miként terjeszthetők ki leginkább. Ebben nem az anyaországnak és nem a magyar pártoknak van teendője, mivel mindenkor és mindenhol az adott határon túli közösség legitimen választott politikai képviseletének kell meghatároznia az elérhető célokat és az azok eléréséhez felhasználandó eszközöket. Nincs két egyforma ország, nincs két egyforma helyzetben levő magyar közösség és nincs két egyforma többségi társadalom. Sőt, még egy-egy ország magyar közösségén belül is lehetnek a különböző részközösségekre eltérő "legjobb" megoldások. Ezek között nem az anyaországnak, még kevésbé az anyaországi magyar pártoknak kell választaniuk. Ha azonban az adott határon túli közösség egyetértésre jut egy kisebbségi jogokat érintő követelését illetően (mint az most Erdélyben a székely önkormányzat elvét tekintve történt), akkor azt mind a magyar kormányzat, mind a magyar politikai pártok jó szívvel, minden nacionalista felhang nélkül is támogathatják.

 

3. A magyar közvéleményt teljességgel félreismeri az, aki azt feltételezi, hogy politikai számítás áll az Együtt támogató nyilatkozata mögött. Egy baloldali-centrista formáció számára elérhető magyarországi szavazóknál a munkahelyteremtés, a gazdaság állapota vagy a fiatalok elvándorlása jellemzően fontosabb kérdés, mint a nemzetpolitika. Sőt, a 2010 előtti baloldali és liberális kánon rendíthetetlen hívei között a határon túli magyarok ügyében megfogalmazott eltérő vélemény szavazatveszteséget is okozhat. A határon túli szavazatok a jelen választási rendszerben egy vagy legfeljebb két mandátumot eredményezhetnek. Mindezekre tekintettel még hideg hatalmi számításból sem lenne érdemes úgymond szélkakasként "álláspontot váltani".

Másról van szó. Az Együtt (és korábban a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány) már korábban is, bár kisebb visszhangot eredményező módon, felvállalta azt, hogy a határon túli magyarok ügyében van adóssága a magyar baloldalnak és centrumnak. A Székelyek Nagy Menetelése mögötti erdélyi politikai egyetértés iránti támogatás logikusan következik mindazokból az írásokból, amelyek Trianonról, a határon túli magyarok választójogáról vagy egy centrista nemzetpolitikáról jelentek meg ezen az oldalon. Mint minden kezdődő intellektuális erőfeszítés, úgy az Együtt-PM környékén megjelenő újfajta nemzetpolitikai megközelítés is nyilván tökéletlen, vitatható és bírálandó. Jobb lenne persze, ha ez a bírálat (a nacionalizmus és sanda szándékok emlegetésén túl) tartalmi lenne, mert a 2010 előtti baloldali és liberális nemzetpolitika csődje sajnos nyilvánvaló. Abból is, hogy az nem elhanyagolható szerepet játszott annak lehetővé tételében, hogy a magyar politikai jobboldal kisajátítsa a nemzet fogalmát.

A Székelyek Nagy Menetelésével való szolidaritás az Együtt számára bár szavazatnyereséget nem hoz, szavazatvesztést eredményezhet. Ha azonban a romániai erdélyi magyar szervezetek egységesen felsorakoznak egy ügy mögé, akkor az anyaország pártjainak morális kötelessége támogatnia azt.

 

4. A támogató nyilatkozattal szembeni legkomolyabb ellenérv az volt, hogy az Együtt-PM egy platformra került olyan jobbszélső és szélsőjobb szervezetekkel, amelyek egyéb tevékenysége nyilvánvalóan vállalhatatlan. Elsősorban nem is tartalmi a kérdés: csak azért nyilvánvalóan nem kell senkinek a legjobb meggyőződése szerinti álláspontot félretennie, mert azt olyanok is osztják, akikkel amúgy más kérdésekben határozottan nem ért egyet. Az azonban valódi és legitim aggály lehet, hogy a tartalmi egyetértés elég alapot ad-e arra, hogy a CÖF-fel közösen támogasson egy demonstrációt az Együtt-PM. Még akkor is, ha a Menet és a szimpátiatüntetés mellett kiálló nyilatkozat elég világosan meghatározta, hogy a támogatás az egységesen fellépő határon túli magyar közösségeknek, mindenekelőtt az RMDSZ-nek, nem pedig a jelenlegi kormány káros és felelőtlen nemzetpolitikájának szól. Hogyan képzelhető el az, hogy miközben a CÖF-fel nap mint nap a legkeményebben az Együtt-PM ütközik meg a belpolitikai vitákban, a szimpátiatüntetésen mindkét szervezet részt vett?

A határon túli magyarok kisebbségi jogai melletti kiállás olyan ügy, amiben a belpolitikai különbségeket egy pillanat erejéig félre kell tudni tenni. A szomszédos államok többségi társadalmainak és kormányainak tudniuk kell, hogy ha a kisebbségi jogokat korlátozzák, akkor ennek elutasításában egy egységes Magyarországgal találják szembe magukat, és nem számíthatnak arra, hogy egy, három vagy öt év múlva egy másik kormányzat már nem fog nagyon határozottan fellépni a kisebbségi jogvédelem elért szintjének csökkentésével szemben. A határon túli magyar közösségeknek ugyancsak érezniük kell, hogy ha kialakítanak egy álláspontot saját jogaik védelmében, akkor ahhoz egységes anyaországi támogatást kapnak. Mert bármennyire is meghatározza a mi magyarországi életünket a hideg politikai polgárháború, ez Bukarestből, Kijevből vagy Pozsonyból nézve az ottani kormány számára csak a magyar gyengeség jele, szinte biztatás arra, hogy a magyar kisebbség jogai különösebb kockázat nélkül korlátozhatóak.

A fenti, pragmatikus-utilitarista érv mellett legalább ennyire fontos, hogy (szemben sok jobboldali politikussal) öntudatos demokrataként egyik polgártársunk esetében sem vonjuk kétségbe a magyarságát, a nemzethez tartozását, így azt sem, hogy ezekből fakadóan a határon túli magyar közösségek jogainak korlátozása miatt őszintén aggódik. A politikai nézetkülönbségektől független kiállás a határon túli magyarok jogaiért egyébként a demokratikus Magyarország egyik legszebb hagyománya: az 1988-as, erdélyi falurombolás elleni összellenzéki demonstráció erkölcsi értékéből semmit nem von le az, hogy Csurka István beszéde volt a tüntetés középpontjában. Mert a közös nyelv és a közös történelem összeköti a határon túliakkal a baloldali, a centrista, a jobboldali, sőt, a szélsőjobboldali magyarokat egyaránt. Minden vitánk, minden felénk áradó gyűlölet és kirekesztési szándék ellenére is, mi tisztában vagyunk azzal, hogy még a szélsőjobboldali polgártársaikkal is egy politikai közösséget alkotunk, aminek pártszimpátiától függetlenül mindannyian tagjai vagyunk. Ha pedig ez így van, akkor nemzetpolitikai ügyekben együtt is kiállhatunk olyan célokért, amelyekben egyébként tartalmilag egyetértünk.

 

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr225601870

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A Székelyek Nagy Meneteléséről 2013.10.28. 10:52:01

A kisebbségi jogok megsértése vagy a jogvédelem már elért szintjének csökkentése nem az adott állam belügye.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kérdésem van. Tordaicsaba miért hagyta ki a kettős állampolgárság sokféle vonatkozását? Milyen felelősséget visel(het(ne)) Magyarország mondjuk egy területi autonómiában élő, alkalmasint javarészt kettős állampolgárságú magyar nemzetiségű romániában élő honpolgárainkért?
"Az emberi jogok (...), azt nem egy-egy állam osztja kénye-kedve szerint az alattvalóinak."

Meg tudnád jelölni, hol van ez a Helsinki Záróokmányban? Köszönöm, és bocs az offért.
A székely az magyar? Kezdek zavarba jönni...
Egyetértek. De mi lesz a többi romániai-magyarral? Költözzenek össze? Néha az az érzésem, hogy a székely és a magyar nem ugyanaz... De lehet, hogy tévedek. Segítsetek!
magyarnarancs.hu/diplomaciai_jegyzet/tunteto-szekelyek-87170

"A Székely Nemzeti Tanács autonómiaelképzeléséről gyakorlatilag nem tudni semmit azon túl, hogy életüket románok nélkül akarnák irányítani és leélni. Ezzel szemben az RMDSZ, mely az elmúlt 23 év többé-kevésbé demokratikus fejlődése során tizennégy éven keresztül, különböző koalíciókban a román kormányok partnere volt, számos nagyon fontos autonóm vívmányt elért. Elég a közoktatási, a nyelvhasználati vagy az önkormányzati törvényre utalnunk. Hogy nincs minden rendben velük? Hogy a hatóságok ott szabotálják őket, ahol tudják? Persze. De az elmúlt nyolcvan év viszonyaihoz képes az erdélyi magyarság, s benne a székelység ilyen perspektívákkal még sohasem rendelkezett.

Ha ez így van, akkor persze okkal kérdezhető: mi is volt valójában az indítéka a hétvégi tüntetésnek?

Hogy erre válaszolni tudjunk, tisztázni kell, mi is valójában az azt meghirdető szervezet, a Székely Nemzeti Tanács? Mit és kiket képvisel, milyen legitimitással? Nos, annyit mindenképp érdemes róla tudni, hogy elsősorban budapesti kormányforrások biztosítják számára az anyagi hátteret, és – amint erre erdélyi magyar sajtónyilatkozatok utalnak – a tüntetés büdzséjét is. Ideológiáját pedig a Jobbik. (Elég rápillantani honlapjukra.) (...) A Székely Nemzeti Tanácsnak megvannak a maga politikai céljai, s ezek között a legfontosabb, hogy az RMDSZ-től elkülönülő, radikális és kifejezetten etnicista politikai képviseletté váljon, olyanná, mint a hasonlóképpen nacionalista, xenofób román pártok. Magyarországi partnere és gazdasági kitartója ezt el is várja tőle, hisz mind a Fidesz, mind pedig a Jobbik érdekelt abban, hogy megossza az erdélyi magyarságot, s így megszabadítva őket az RMDSZ-képviselettől, maga manipulálja politikai vágyaikat és sorsuk alakulását."
Mi lesz a Romániában élő többi magyarral?
@hebab: "The participating States will respect human rights and fundamental freedoms, including the freedom of thought, conscience, religion or belief, for all without distinction as to race, sex, language or religion. (...) The participating States recognize the universal significance of human rights and fundamental freedoms, respect for which is an essential factor for the peace, justice and well-being necessary to ensure the development of friendly relations and co-operation among themselves as among all States. They will constantly respect these rights and freedoms in their mutual relations and will endeavour jointly and separately, including in co-operation with the United Nations, to promote universal and effective respect for them."

www.osce.org/mc/39501?download=true
@Kowalski, helyzetjelentést!: "Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenete a Székelyek Nagy Menetelésének résztvevői számára
Október 27-e fontos nap mindannyiunk számára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezőként is jelen lesz a Székelyek Nagy Menetelésén."

szekelymenet.info/index.php/kelemen-hunor-uzenete/
Ott szavazz ahol adózol. Akkor tessék ezt Magyarországgal szemben is betartani és jövő áprilisban otthon maradni. Mert akkor ha nem, akkor ne tessék panaszkodni, ha Románia rendet szeretne a SAJÁT területén.
Az első két kérdésről senki nem vitázott, ezek nem kérdések.

A harmadik kérdéshez: a cikk a "haszonszerzés" vádját nem cáfolja: aki haszonszerzést feltételez, az nyilván arra gondol, hogy az E14-PM állásfoglalásával a hazai jobboldal szimpatizánsait igyekszik megtalálni. Ők pedig nem két képviselőt fognak delegálni.

A negyedik kérdésre pedig - és ez a lényeg - ismét nincs meggyőző válasz. Miért nem lehetett a székelyek ügyét leválasztani a CÖF-ről? Miért nem talált módot arra az E14-PM, hogy a mondanivalóját szalonképes környezetben tálalja? Miért kellett színpadhoz segíteni Bayer Zsoltot? Miért kell lehetőséget adni pl. a román sajtónak, hogy az autonómiatörekvésekről a magyar nácik képeit mutogatva számolhasson be, demokrata ellenpont nélkül? Miért kellene demokrata szavazókat olyan helyzetbe hozni, hogy Bayernak kelljen tapsolniuk?

És legfőképpen: ha ebben a kérdésben "félre lehet tenni" a belpolitikai egyet nem értést, miért nem tudott a PM hasonló módon, szervezetileg csatlakozni a Bayer Zsolt elleni megmozduláshoz ("cigányok = állatok"). Az, hogy az egy szem Szigetvári Viktor némán ott volt a tömegben, nem elég.
úgy tesz mindenki, mintha tényleg komolyan venné ezt az autonómia-ökörködést. pedig világos, hogy amióta a csüngő hasú diktátor az ellenzék gyáva asszisztálásával megteremtette a kettős állampolgárságot, az erdélyi autonómia-igény hangoztatása merő röhej. a dolog elvesztette minden létjogosultságát. nincs olyan többségi nemzet, amely területi autonómiát adna egy olyan kisebbségnek, amelyik egy másik ország polgára. ti ostobának gondoljátok a románokat, pedig ti vagytok ostobák, hogy ilyennel előálltok.

ugyhogy kedves csüngő hasú diktátor és seregnyi seggnyalód_ legyetek szívesek, hagyjátok abba ezt a hülyéskedést az autonómiával.ennek egyszer s mindenkorra befellegzett miattatok.
@tordaicsaba:

Nehéz elhinni, hogy nem olvasta az idézett cikk további, erre vontkozó részét is.

"Az RMDSZ csatlakozása a tiltakozásokhoz szánalmas, de érthető. Kelemen Hunor, a párt elnöke szeptemberben még azt nyilatkozta, hogy a kérdés nincs napirenden, ugyanakkor helyi népszavazásokat kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a régiós térkép ilyetén átrajzolását. Való igaz, jövő év végéig Romániában nem lesz alkotmánymódosítás, ami egyben azt is jelenti, hogy addig semmilyen adminisztratív változás nem fog bekövetkezni. Akkor meg mire ez az egész cirkusz, hisztéria, handabandázás? Az RMDSZ rá van utalva arra a pár százezer szavazatra, amit a Székelyföld jelent, s e szavazatokért ma olyan árat fizet, ami – nem kétséges – holnap megpecsételi majd sorsát.

És ugyanez mondható el az Együtt–PM szövetségről is, mert hamis ügy mellé csak gyáva vagy számító emberek állhatnak. Arra, hogy a Jobbikkal és a Fidesz szélsőjobbosaival vonultak fel vasárnap, nincs mentség. Lehet, hogy tényleg aggódtak az erdélyiekért, lehet, hogy tényleg felháborodtak a manipulált hírek hallatán, ám nincs mentség. Az erdélyi magyarság érdekeit épp úgy elárulták, mint Magyarország polgáraiét – politikai, emberi gyarlóságból. Több bűnhődést nem kívánok nekik, mint azt, hogy vasárnap ott tapsolhattak Bayer Zsoltnak."
@vasmargitt: Kezdheted összeszámolni, hogy Dél-Tirolban, Feröer-szigeteken, stb. (bármely autonóm területen)hány kettős állampolgár van! Ha nem találsz egyet sem, akkor igazad van!
@Kandabula:

A többi magyar szórványban él, ezért nincs lehetőségük az autonómiára.
ennyi, ne értetlenkedj már.

"Mi lesz a Romániában élő többi magyarral? "

elviszi őket a rézfaszúbagoly, meg az irigy kutyádat..
@GERI87: hát nem úgy van, közvetlen rokonaim élnek arrafelé, ismerem a véleményüket. Lassan már arról van szó, hogy a székelyek az igazi magyarok...

Mit látok? "Két komment elküldése között várnod kell!"
nos, nézzük csak: GERIB 87 hozzászólása 18:51:41-kor volt. az enyém 23:56-kor. az 5 óra! Ennyit kéne várakozni? (Egyébként az én első hozzászólásom még tegnap történt.) Kissé szánalmas a dolog...
"közvetlen rokonaim élnek arrafelé....Lassan már arról van szó, hogy a székelyek az igazi magyarok..."

nem kell mindent kézpénznek venni, arrafelé is vannak hülyék és ott is mondanak baromságokat...legalábbis nem fejtetted ki hogy mi is akar ez az "székely a igaz magyar" lenni, de így elsőre hülyeségnek hangzik...olyasféle fárasztó mantra mint az "elmúlt 8 év" stb.

Egyszerűen arról van szó hogy a székelyek élnek egy tömbben és ezért ott van realitása az autonómiának.
Persze azt senki nem meri kimondani hogy a szórványmagyarság valószínűleg el fog idővel tűnni, vagy marginális lesz...így a székelyek helyzete fontosabb, mert ott van reális esély bármiféle megmaradásra.
Nemcsoda hogy a "határontúli magyarok" alatt már ma sem a burgenlandi, Muravidéki magyarság jut elsősorban eszünkbe, mert nekik kb kampec...jelentéktelenek, kegyetlen de ez van.

Az meg hogy azért ne legyen autonómia mert a szórványnak ez nem tetszik...vagy az ő kárukra fog megvalósulni "bosszúból" az autonómiáért....hát nonszensz.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása