Kísért a román kétharmad esélye: szétzilált ellenzék, mindenre elszánt, de nehéz helyzetben lévő kormány készül választásra a hétvégén Romániában. A rendszerváltás óta először oszlik parlamenti választáson a magyar szavazótábor is: két romániai magyar szervezet verseng az eddig fegyelmezetten szavazó magyarok voksaiért.  Sok múlik azon kik kapnak mandátumot december elején: övék lehet az alkotmányreform, a regionális átalakítás esélye. Most dől el az is, hogy Románia, ha lassú ütemben is, de kilábal a válságból, vagy visszaesik a gazdaság.

Nem nyerő nyerők

Elmúlt „nyolc év” után készül megerősíteni pozícióját a román szociáldemokrata párt, amely két ellenzéki ciklus után májusban kapta vissza a kormányzás lehetőségét. Most decemberben számukra arról szól a választás, hogy most már tényleg ők váltják a román jobboldalt, és van felállás a legnehezebb politikai válságból is.

Az előrejelzések szerint akár 60 százalékot is elérhet a baloldali-liberális pártszövetség, amely a szociáldemokrata, a nemzeti-liberális és a konzervatív pártokat tömöríti. A jelenlegi kormánykoalíció nagyobbik pártja, a szociáldemokraták (PSD) úgy tudhatják magukénak a választók többségének támogatását, hogy a szervezet évek óta képtelen kilábalni a válságból.  

Korábbi miniszterelnöke, Adrian Nastase ellen több ügyben is bűnvádi eljárás indult, jelenleg kétéves, korrupciós ügyei miatt kirótt, börtönbüntetését tölti. Jelenlegi miniszterelnökét, Victor Pontát, a párt májusi kormányra lépése után plagizálással gyanúsították. A politikus annak ellenére ragaszkodott tisztségéhez, hogy a Bukaresti Egyetem etikai bizottságának állásfoglalása szerint is plágium 2003-as doktori disszertációja. Szociáldemokrata politikusok tucatjai ellen indult különböző eljárás az elmúlt években, a Traian Băsescu által vezetett jobboldal nyolc éven át tartotta össztűz alatt őket.  A botrányok ellenére ők a „kisebbik rossz” ma a román politikai életben a választók többsége szerint, most azoknak a szavazataira számítanak, akiket az elmúlt időszakban mellőztek: a kisjövedelműekre és a vidéken élőkre.

Veszélyes árnyéka van a liberálisoknak

A nemzeti-liberális párt (PNL) úgy csatlakozott a szociáldemokratákhoz, hogy a szervezet (a Romániában is ismert szalámi technikák következtében) korábban kettészakadt: a tagság jelentős része átpártolt a korábban kormányzó jobboldali demokrata párthoz. A csonka párt elnöke, Crin Antonescu az idén „keményvonalas” politikát folytatott: ő volt az egyik mozgatója a Traian Băsescu menesztését célzó nyári sikertelen kampánynak, az eredeti tervek szerint ő váltotta volna az államfőt. Míg a szociáldemokraták a párt belső konfliktusaival, instabilitásával és hitelvesztésével küzdenek, az összezsugorodott liberális párt igyekszik megőrizni pozícióit, és a következő kormánykoalíciót előkészíteni. Mindenkivel szövetkeznek és mindenkivel szembe mennek: ha kell magyarellenesek, ha kell populisták, és mindezeknek az ellentéte is.

A szociáldemokraták és liberálisok esélyét növeli, hogy a korábbi kormánypárt, a jobboldali demokrata-liberális párt szintén hitelvesztéssel küzd, szavazóinak jelentős részét elveszítette az elmúlt években végrehajtott megszorító intézkedések (bércsökkentések, elbocsátások, adóemelések) miatt.

A Ponta-kabinetet megelőző Boc-kormány elemzők szerint túl sokáig hatalmon maradt annak ellenére, hogy az idei év első felében utcai demonstrációk sorozatával követelték a tüntetők a távozását, alig maradt „menthető arca” a választási kampányra, a párttagság jelentős része – a román politikai hagyományoknak megfelelően – egyszerűen átigazolt a kormányváltó pártokhoz. Emil Bocot néhány hónap erejéig (a jó magyar kapcsolatokat ápoló) Mihai Razvan Ungureanu váltotta a miniszterelnöki hivatalban, a Victor Ponta generációjához tartozó fiatal politikus népszerűsége azonban nem volt elég ahhoz, hogy a valódi kormányváltást el lehessen odázni.

A jobboldal májusban elköszönt, a  demokrata-liberálisok esélyei olyan jelentős mértékben megromlottak, hogy a novemberi kampányban új névvel szálltak versenybe: az Igaz Romániáért Szövetség névvel kerül a régi-új szervezet a választási ívekre. A szövetség tagja a demokrata-liberális párt, a nemzeti parasztpárt, és az Mihai Răzvan Ungureanu körül néhány hónap alatt gründolt „Polgári Erő”.

Futottak még kategóriában önállóan részt vesz a választásokon egy gyanús vállalkozásairól és média-befektetéseiről ismert üzletember, Dan Diaconescu zsebpártja, amely önmagát néppártként határozza meg

Magyar szavazatok: Fidesz kontra Fidesz

Az erdélyi magyarok képviseletére két szervezet jelentkezett az idei választási kampányban: az RMDSZ és a  Fidesz stratégiai partnereként meghatározott Erdélyi Magyar Néppárt is. Az eredeti elképzelés szerint a Kövér László által pártfogolt Szász Jenő pártja, a Magyar Polgári Párt is indította volna jelöltjeit a választásokon. Ám a pártelnök a választási kampány előtt lemondott (a Fidesz a talányos címet viselő Nemzetstratégiai Intézet élére menekítette ki Szász Jenőt a bukásból, aki körül másfél évtized aktív politizálás után elfogyott a levegő) és miután sem az RMDSZ-el sem az EMNP-vel nem tudtak az MPP új vezetői megállapodni a jelöltállítástól, lemondtak az idei választáson való részvételről.

Az egymással egyre élesebb konfliktusban álló Tőkés László és Szász Jenő körül szerveződő pártok egyaránt az Orbán-kormány támogatását élvezték, de már az idei önkormányzati választásokon egyértelművé vált, hiába a közös háttér, a támogatottak képtelenek lesznek az együttműködésre. A két Fidesz-klón idén együtt sem ért el annyi szavazatot az önkormányzati választásokon, mint négy évvel korábban a Magyar Polgári Párt önmagában.

Pedig két oldalról is segítséget kaptak a szervezetek: a Jobbikkal tárgyalóasztalhoz ültek az EMNP képviselői, és megállapodást kötöttek az MPP vezetői is. A kampányból kivonuló MPP olyan éles konfliktusba került a Néppárttal, hogy a december 9-i választás előtti napokban egyre több olyan nyilatkozat lát napvilágot, mely szerint inkább a korábban élesen torpedózott RMDSZ-t támogatják. Szász Jenő úgy fogalmazott, azért van erre szükség, mert Tőkés László pártjának semmi esélye sincs a bejutásra. Bár a kijelentést valószínűleg a Szász Tőkés elleni antipátiája, és a két ismert politikus között évek óta húzódó személyes konfliktus is magyarázza, az idei önkormányzati választások eredményei szerint nem minden megalapozás nélküli ez a feltételezés.

Néppárt ugyanis majdnem ugyanazzal a csapattal verseng a szavazatokért, amellyel a júniusi választásokat elvesztette: a jelöltállítás egyértelművé tette, a Fidesz stratégiai partnere a magyarországi segítség ellenére sem tudott valódi országos szervezetté válni, nem tudott teljes pártlistát állítani, és egyetlen olyan húzóneve sincs, akinek komoly esélye lenne mandátumhoz jutni.

Koalíció: nem ússzák meg

A jelöltállítás az RMDSZ számára sem volt zökkenőmentes, bár a Markó Bélát váltó Kelemen Hunor vezetése alatt végbement egy visszafogott generációváltás a két évtizede majdnem ugyanolyan felállásban működő szervezetnél, a szervezeti reform azonban nem teljes, a legfontosabb körzetekben (mint például az erdélyi magyar politikát lényegében meghatározó Maros megyei körzetben) nem sikerült újítani.

Elvileg az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ is – tanulva az önkormányzati választás kudarcából, amelyen a két egymással versengő szervezet fontos mandátumoktól esett el a magyar-magyar rivalizálás miatt - törekedett az együttműködésre, a megállapodásra komoly esély azonban nem volt. A parlamenti választások alatt hol élesebben, hol visszafogottabban kiütköztek a magyar-magyar konfliktusok: a legkeményebb harc a többségében magyarok lakta Székelyföldön zajlott.

A december 9-i választás tétje, hogy akkora többséget tud-e szerezni a szociálliberális pártszövetség, hogy ne kelljen koalícióra lépnie más párttal. A nyáron, sőt még az ősz elején is arra készültek, hogy megszerzik a román kétharmadot, és a Fideszhez hasonlóan egyedül hajtják végre a Romániában elodázhatatlan alkotmányos reformot. A választási kampány végére azonban már úgy tűnik, van esély arra, hogy újra koalíciós kormánya legyen Romániának.

Nagyon sok múlik azon is, hogy a magyar-magyar konfliktusok ellenére hány magyar megy el szavazni, és a bejutó (ha lesz ilyen) magyar szervezet (szervezetek) megint sikeresen betölthetik-e a több mandátum óta neki(k) járó „mérleg nyelve” szerepet. A felmérések szerint az RMDSZ éppen csak eléri az öt százalékos parlamenti küszöböt, arról pedig hogy a kisebbségi szervezetek számára előírt „alternatív küszöböt” az EMNP teljesíti-e megoszlanak a vélemények.

A magyarokra hajtanak

 Az idei kampány különlegessége, hogy a volt és a jelenlegi román kormánypárt is több magyar jelöltet is indított, és a korábbiaknál sokkal fontosabbá váltak a magyar szavazatok. A magyar szervezetek tehát nem csak egymással, hanem az etnikai alapú szavazást váltani kívánó román pártokkal is versenyeznek, akik magyar nyelvű szóróanyagokkal, kampányfilmekkel kedveskednek a szavazóknak. Az idei választás tétje, hogy az ország meg tudja-e őrizni, az utóbbi két évben elért viszonylagos stabilitását (a román gazdaság tavaly 1,1 százalékos növekedést ért el, idén az optimista előrejelzések szerint stagnál).  Az előbb már jelzett alkotmányreform mellett perdöntő lehet az is, hogyan megy végbe a regionális átalakítás, az adminisztráció korszerűsítése. A magyar kisebbséget lényegileg érinti az évek óta lebegtetett, de eddig be nem fejezett oktatási reform (ha a magyarok kimaradnak a kormányból, akkor súlyos veszteségek érhetik az erdélyi magyar felsőoktatást, és jelentősen romolhat a kisebbségi közoktatás helyzete), a szintén befejezetlen egészségügyi reform (amely a magyarok lakta megyék ellátását is befolyásolja).

Az RMDSZ, az eddigi nyilatkozatok alapján, nyitott a koalíciós együttműködésekre, sőt Kelemen Hunor arra is tett utalást, hogy a választások után a szervezet nyitna a magyar pártok felé is. E szerint új fejezet kezdődhet a Fidesz (és a Jobbik) stratégiai partnerei és az Orbán kormány által többször nehéz helyzetbe hozott RMDSZ között.

Egyelőre azonban, december 9-ig mindenki kivár: 2013-tól pedig a teljes román politika és az erdélyi magyar politika is kénytelen lesz újra gombolni a kabátot.