A „korai költségvetés” bukása

2012.10.01. | budgetmaker | 12 komment

 

A kormány nagy elánnal vágott bele az unortodoxia újabb tündérmeséjébe, a „korai költségvetésbe”. Ez azonban csak mintegy három hónapot élt, hiszen a múlt héten bejelentették, a költségvetési módosító javaslatok és így az egész törvény elfogadását bizonytalan ideig elhalasztják. Az alábbiakban röviden áttekintjük a folyamatot, a kockázatokat, valamint, hogy mi várható.

 

A szabályok

 


A tavalyi év végén, tehát már a jelen kormány által beterjesztett és jelen Országgyűlés által elfogadott államháztartási törvény (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény - Áht.) értelmében az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a kormány március 31-éig határozza meg a következő évi költségvetéshez szükséges alapvető gazdaságpolitikai irányokat, valamint az elérni kívánt költségvetési egyenleget. Ennek keretében az államháztartásért felelős minisztérium megállapítja az egyes szakminisztériumok és más kiemelt költségvetési szervek által elkölthető kiadási és beszedendő bevételi főösszegeket, amelyeket május 31-éig kell lebontaniuk előirányzatokra. Ezután elkezdődik az egyezkedés a számokról, lehetőségekről, illetve az elérésükhöz szükséges jogszabály módosítási tervekről, amivel július 31-éig kell végezni, hogy a kormány – szükség esetén – többször is megtárgyalva a költségvetési és ennek megalapozásához szükséges jogszabály módosítási (úgynevezett költségvetési saláta) törvényt szeptember 30-áig be tudja nyújtani az Országgyűlésnek. Az Országgyűlésben ezután elkezdődik a tárgyalás, a kijelölt bizottságok (költségvetés esetében az összes) döntenek az általános vitára alkalmasságról, megtárgyalják a plenáris ülésen, módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat nyújtanak be a képviselők és a bizottságok, majd november 30-áig a Parlament úgynevezett egyedi határozatban meghatározza az úgynevezett főszámokat és az egyenleg összegét. Ezután költségvetési egyenleget módosító javaslat már nem nyújtható be, csak az egyes fejezeteken belüli átcsoportosítás lehetséges. A vitát újra nyitják, a már említett módosítók benyújtásra kerülnek, végül – alapesetben – december 31-éig megszületik az ország költségvetése.

 

Az idei próbálkozás és kudarca

 

Bár az időzítésben voltak a korábbi szabályokhoz képest eltérések, az alapvető folyamat az évek során nem változott. Voltak speciális esetek, mint a 2001-2002-es kétéves költségvetés, vagy például legutóbb a 2010-es, amelyet a szokásokkal szemben már november 30-án elfogadott az Országgyűlés. Idén újabb speciális esettel találkoztunk, amikor a kormányzat úgy döntött, júliusig el kívánja az Országgyűléssel fogadtatni a 2013-as költségvetést.

 

Ahogy említettük, különleges esetek voltak, azonban olyan kiszámíthatatlan gazdasági környezetben, amelyben sajnos a világ, Európa, Közép-Kelet-Európa és különösen Magyarország van mostanság, nemcsak a szakértők, hanem általában mindenki komoly érdeklődéssel várta az újítást. Eleve nem volt teljesen világos a gyorsaság célja. Lehetett hallani, hogy a Valutaalap és az Európai Bizottság küldöttségét próbálják kész helyzet elé állítani, voltak olyan információk is, hogy a kormánypártoknál attól tartanak, hogy egy normál menetbeli tárgyalás esetén, november-decemberre elfogyna a frakcióban a kellő támogatottsága a költségvetésnek. Azt nem lehet tudni mennyi ezekből az igazság, azt viszont már pontosan lehet tudni, ahogyan az unortodox gazdaságpolitika legtöbb eszköze és célja, úgy a „korai költségvetés” is elbukott.

végh1.jpg

 

Ugyan a kormány benyújtotta a javaslatot június 15-én, az Országgyűlés megtárgyalta első körben, határozott az átcsoportosításokról, a fejezeti főszámokról és a hiányról, sőt megtárgyalta második körben is, tehát már csak a fejezeteken belüli módosítókról kellett volna dönteni, ezt bizonytalan időre elhalasztották. Olyannyira, hogy a Parlament honlapján lévő ütemezésben még tervezett dátuma sincs a tárgyalás folytatásának. Persze idő még van bőven és bár a halasztás hivatalos indoka az EU-IMF tárgyalás, azonban, ha megpróbálunk mélyebbre nézni (nem is kell nagyon leásni) láthatjuk, a költségvetés nem állt össze.

 

Szintén az Áht. értelmében a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék (ÁSz) és a Költségvetési Tanács (KT) véleményével együtt tárgyalja meg, azaz ezek a szervek még a tárgyalás előtt véleményt mondanak. Először a KT véleményét ismertük meg, ahol már figyelmeztették a kormányt, nemcsak a 2013-as költségvetés makropályája, de a 2012-esé, azaz a bázisévé is túlzottan optimista. Bár a KT kifogást nem emelt a költségvetési javaslat ellen, két, elemzési stábbal is rendelkező tagjának intézménye, az MNB és az ÁSz nem sokkal ezután részletes elemzést tett közzé.

 

Az MNB által készített Elemzés az államháztartásról a bevételi oldalon 239 milliárd, a kiadási oldalon 65 milliárd Ft, azaz összesen közel 300 milliárd Ft (a GPD 1%-a) kockázatot látott. Az ÁSz 2013-as költségvetési törvényről készített véleménye ugyan ilyen jellegű becslést nem tartalmazott, de megpróbáltunk mi magunk itt a blogon számolni, amiből a bevételi oldalon 280 milliárd, a kiadási oldalon 130 milliárd Ft, azaz összesen 410 milliárd Ft (a GDP 1,6%) adódott. És ekkor még nem ismertük a munkahelyvédelmi akciótervet, illetve a 300 milliárd Ft-os program – finoman szólva is – igencsak hiányos fedezetét (MNB-től valószínűleg nem szedhető tranzakciós illeték, a Kincstártól származó az eredeti tervnek maximum a tizede, az adószedés hatékonyságából származó bevételben pedig egyedül a kormány hisz).

 

Összességében tehát mire a költségvetésről szavazni kellett volna a múlt héten, körülbelül 600 milliárd Ft-nyi (a GPD 2%-a) lyuk tátongott a kormány terveiben és a költségvetési javaslatban szereplő 2,2%-os hiány, valamint a költségvetés számaiból várható érték között. Az MNB a múlt heti inflációs jelentésében egyébként 440 milliárd Ft-nyi (a GDP 1,4%-a) elcsúszást látott, folyosói információk alapján pedig tudható, hogy az EU-IMF páros masszívan 4% fölötti deficitet várt. Ilyen körülmények között a halasztás mindenképpen racionális döntésnek tűnik. Nem valószínű, hogy egy, már az elfogadása pillanatában megbukott költségvetéssel a kormány önmagán kívül bárkire is nyomást tudott volna gyakorolni.

 

Kockázatok

 

A kockázatok azonban sajnos egyelőre nem csökkennek. A magyar gazdaság recesszióban van, a belső fogyasztás nemhogy nem járul hozzá a növekedéshez, hanem éppen lehúzza azt. A lakosság reáljövedelme növekvő infláció mellett jelentősen (2-3%-kal) csökken, az állami szféra további nadrágszíjhúzásra kényszerül, a beruházások pedig zuhannak. Az MNB hitelezési felmérései alapján a bankok továbbra is szigorítják a hitelezési feltételeket, azaz a bankadó és a tranzakciós illeték mellett nem várható a hitelezés felfutása. Így viszont eljutottunk odáig, hogy a beinduló Mercedes gyár, az Audi és Opel mellett sem látható az ipari termelés hozzájárulása a növekedéshez, sőt még a feldolgozóipari beruházások is csökkennek, azaz túl sok jóra a következő időszakban sem számíthatunk. Riasztó megnézni, hogy 2008-hoz, azaz az utolsó válságmentes évhez képest reálértelemben a GDP még 2012 végén is várhatóan 5%-kal, a beruházások pedig közel 30%-kal(!) lesznek alacsonyabb szinten. Azaz a következő években nem a növekedésért, hanem 2008 eléréséért fogunk küzdeni. Még riasztóbb a beruházási ráta alakulása.

végh5.jpg

Forrás: KSH 

Bár az export valamennyire húzza a növekedést, a bizonytalan európai konjunktúra itt is meglátszik. Ugyan a belső fogyasztás zuhanása az importot is visszaveti, ami kicsit javít a mérlegen. Persze, ha Varga Mihály javaslatára elkezdünk tartós fogyasztási (többnyire import) cikkeket vásárolni, akkor ez a húzóerő is visszaeshet. A mezőgazdaság az aszály miatt szenved, így a magam részéről azt gondolom, itt volt az idő, hogy – Pleschinger Gyula bejelentése alapján – a kormány felülvizsgálja az idei növekedésbe (sic!) vetett hitét. Ami a foglalkoztatási oldalt illeti, ott sem igazán szívderítő a helyzet. Még az MNB monetáris tanácsának kormánypárti többsége is elismerte a múlt heti inflációs jelentéshez adott kommentárjában a munkanélküliség emelkedését, a munkapiac strukturális problémáit, valamint, hogy a foglalkoztatás bővüléséhez kizárólag a közmunka tudott hozzájárulni. Kiindulva a bejelentésből, hogy jövőre újabb közel 100 ezer közmunkást szeretne a kormány, felsejlik, hogy talán így szeretnék a 2014-ig általuk vállalt 400 ezer új munkahelyet megteremteni. Ugyan nincs erre vonatkozóan egyelőre kutatás, de érdekes lenne megnézni, a közmunkások hány százaléka tudott véglegesen visszailleszkedni a munka világába.

 

A fenti folyamatokból jól látszanak a 2013-as költségvetés legfőbb kockázatai. Ami a bevételeket illeti, részben a 2012-es tervezettnél alacsonyabb bázis, részben a 2013-as tervezettnél alacsonyabb növekedés miatt várhatóan a bevételek jelentősen elmaradnak mind idén, mind jövőre a kormány terveitől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a közelmúltban tette közzé a 2011-es társasági és személyi jövedelemadó bevallások statisztikáit. Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy  a jelentős adóbevétel csökkenést nem elsősorban a szabályok változása, hanem a cégeknél az adózás előtt eredmény meredek csökkenése okozta. Különösen súlyos ez a helyzet az alapvetően a belső piacra termelő kisebb vállalatok esetében. Látható, hogy a hazai gazdaság gyengélkedése gyakorlatilag kivérezteti a kisvállalkozásokat, a nagyobbak pedig kizárólag az exportpiacok miatt tudnak elfogadható eredményt elérni.

 

Ehhez járulnak még olyan kockázatok, mint például azok a hírek, hogy az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának 5%-ra csökkentését a miniszterelnök is támogatja, bár azt nem tudni, hogy erre honnan lenne  fedezet.

 

Ezzel szemben a kiadási oldalon is elfutás látható. Bár a kormányzat próbálja a költségvetési szervek kiadásait és más tételeket (pl.: gyógyszerkassza) kézben tartani, az adósságállomány növekedése megállíthatatlan. Bár az év elején az önkormányzati intézmények átvételével természetes módon ugrott meg a statisztika, az emelkedés azóta is folyamatos, ami strukturális problémákra utal. Ehhez jön a költségvetési intézmények mintegy 800-900 milliárd Ft-os maradványa, amit lényegében szabadon költhetnek el, ha úgy akarják.

 

Nem számszerűsíthető addicionális kockázatok a kiadási oldalon is vannak, hiszen ez a kormány előszeretettel vásárol meg vállalatokat (MOL, Takarékbank stb.), üzletágakat (E-ON gázüzletág), indít el a piac által is működtetett funkciókat (agrár/zöld bank) stb.

 

Mi várható?

 

Általában is nehéz felmérni, mit hozhat a jövő, azonban a mostani kormány cikk-cakkozása, pávatánca és egyéb mozgásai igencsak megnehezítik a dolgunkat. A legtöbb elemzővel egyetértve valószínűleg EU-IMF megállapodásra akkor kerül majd csak sor, ha ezt a gazdasági helyzet kikényszeríti. Nemcsak azért, mert – igazából nem létező – fájdalmas reformintézkedéseket akarnak ránk kényszeríteni, hanem azért is, mert a saját magunk által kitalált programot is következetesen és szigorúan kérnék számon rajtunk. Aki már végigélt egy negyedévenként ismétlődő IMF-felülvizsgálatot, az sosem felejti el, ahogy a megelőző negyedévben vállaltakat szigorú következetességgel kérdezik végig és várják az esetleges eltérések kimerítő magyarázatát. Véleményem szerint jelenlegi gazdaságpolitika, amely kevésbé unortodox, mint inkább kiszámíthatatlan és opportunista, nem alkalmas ezen felülvizsgálatokra. Ugyanis nemhogy a negyedévvel korábbi terveinek, de még a néhány héttel ezelőtti kijelentéseinek sem képes megfelelni, gondoljunk csak arra, amikor tavaly év végén egyik héten még a „hárombetűs intézmény” ellen hangolta Matolcsy a gazdaságpolitikát, majd két héttel később bejelentette, hogy meg akar velük állapodni.

 végh3.jpg

Így persze a sokat hangoztatott 100-150 milliárd Ft-os megtakarítás a kamatkiadásokon finoman szólva is bizonytalan. Bár a papír mindent elbír, aztán jövőre, az MNB teljes átvétele után ki lehet találni, hogyan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez a jegybank.

 

Figyelemre méltó ugyanakkor azon jogszabályi újítás, amely a stabilitási törvény módosításával lehetővé teszi a kormány számára, hogy gyakorlatilag saját maga írja meg a költségvetést. Bár minden államháztartási közgazdasági és jogi szakkönyv kiemeli, az országok, önkormányzatok stb. költségvetésének meghatározása a népképviseleti szervek (parlament, közgyűlés stb.) egyik legfontosabb joga, a kormányzat egy huszárvágással a demokrácia ezen vívmányát is eltörli lehetővé téve, hogy az IMF-EU megállapodásra (vagy szerintem akár annak hiányára is) hivatkozva zárószavazás előtt teljesen átírja a számokat. Így a költségvetésről lényegében csak dönt a Parlament, azt megvitatni nem lesz módja, módosító javaslatokat nem tehet. Érdekes belegondolni, miért is tartjuk akkor a képviselőinket sőt az egész Országgyűlés minek kell, ha az ország egyik legfontosabb törvényének kialakításában a szerepük a gombnyomogatásra redukálódik.

 

A legújabb hírek alapján továbbá a kormány valószínűleg nem fog ragaszkodni a 2,2%-os hiánycéljához, mindössze 3% alatt akarja a deficitet tartani. Ettől függetlenül is mintegy 400 milliárd Ft-nyi (a GDP 1,3%-a) megtakarítást, bevétel növekedést kellene elérni a benyújtott költségvetéshez képest. Valószínűleg erre nincsenek tervek. Az egyelőre a sajtónak kiszivárogtatott intézkedések, mint az  állami létszámleépítés, a szociális támogatások csökkentése, az utazási kedvezmények megnyirbálása, nem vehetők komolyan. Tekintettel arra, hogy Magyarországon már közel 7 éve kell megszorítani, ezeket az ötleteket már az utcán véletlenszerűen megállított emberek is el tudnák mondani. Ráadásul az utazási kedvezményeket már 2010-ben is átnézte ez a kormány és arra jutott, hogy mivel a fiatalok és a nyugdíjasok érinthetetlenek, így nincs mozgástér. Kíváncsian várjuk, most mi lesz a megoldás.

 

Tekintettel arra, hogy ez a kormányzat nem kap hideglelést, ha költségvetési törvényt kell módosítani (az ideit is több mint ötször módosították eddig), így leginkább arra számíthatunk, pávatáncolnak még kicsit az IMF-fel, majd összeraknak valamit (megállapodás nélkül), amiről nem látszik azonnal, hogy megvalósíthatatlan. Meghatároznak mondjuk egy 2,94%-os hiánycélt, ami még kerekítve is 3% alatti, majd, várják, hogy kikerüljünk jövőre a túlzott deficit eljárás (EDP) alól. Ha ez megvan, akkor jövőre akár el is szállhat egy kicsit a hiány, majd hivatkoznak a válságra, aztán ha újra is indul az EDP, akkor is újonnan kerülünk vissza, nem a korábbit folytatjuk. Addig ráadásul még a császár lova is megtanulhat beszélni, de legalábbis az MNB einstandján túlleszünk. Bár véleményem szerint ez utóbbitól nagyobb hozadékot vár a kormányzat, mint amit végül kapni fog, legalább még egy zavaró tényező kikerül mind az intézmény éléről, mind a Költségvetési Tanácsból.

 

Közben pedig az unortodox gazdaságpolitika vívmányaként recesszió mellett is kilőtt az infláció, ami azértritka jelenség mostanában. Már 1998 és 2002 között is megtanulta a kormányzat, hogy az infláció sokat segít, növeli a bevételeket, a kiadásokban – a nyugdíjat kivéve – nem kell elismerni, ráadásul reálértelemben segíti az államháztartás finanszírozását is. Az infláció nagy előnye, hogy szétterül a lakosságon, nem kell bevezetni, megemelni, mint a többi adót, ráadásul a kormány társadalompolitikájának megfelelően nem a vagyonosabbakat, hanem a szegényeket (akik jövedelmük nagyobb részét fogyasztják el) terheli jobban. Összefoglalva, a gazdaságpolitika kitartóan menetel a rossz irányba.

· 2 trackback

Címkék: költségvetés gazdaságpolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr824811950

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Matolcsy György életrajza 2012.10.01. 10:23:52

Unortodox gazdaságpolitikusunk soha nem dolgozott a versenyszférában, ám rengeteget igazgatott, elnökölt, kurátorkodott. Hogyan irányíthatja egy ország gazdaságát az, akinek egyetlen nap munkatapasztalata sincs a versenyszférában? Céget nem vezetett, p...

Trackback: Kikapcsoltatja a fényt az alagút végén a kormány 2012.10.01. 09:58:05

A közvilágítás költségeinek csökkentéséről szóló döntésről postai úton tájékoztatja a kancellária a választópolgárokat. Az A/5-ös méretű papírra fekete festékkel nyomott üzenet puritán dizájnja is azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány nem csak a sza...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rendkívüli kormányülést hívott össze a gonosz törpe!
A Dunaföldvári vereség miatt hívta össze, mert képtelen elfogadni, hogy legyőzték a jelöltjét, így most módosítanak várhatóan a választási törvényen. Teljes elemző stábot hív össze, mert most esett le, hogy bizony elfogyott a 2/3-ad, valamint, hogy hogyan kommunikálják a vereséget a sajtóban.

Készülj a kormányváltásra!
az orbán kormány el fogja engedni az inflációt. bajnaiék minden bizonnyal az ortodox liberális megoldással állnak majd elő: megállapodnak a valutalappal, a feltőkésítik a bankokat, konszolidálják a költségvetést, újraindítják a privatizációt. ha nem lesz külső konjunktúra, akkor ez a lépéssor biztosan nem eredményez tömeges felzárkózást. épp ellenkezőleg: társadalmi csoportok újabb leszakadása várható.

újabb válságra gondolni sem érdemes. mert abban az esetben a forintgazdaság összecsuklana, mint egy zollstock. 10-20-30-50%-os gdp csökkenéssel, román-bolgár-szerb életszínvonallal kellene számolni. ebben az esetben a szélsőbal vagyonelkobzást, a szélsőjobb nyilvános akasztásokat követelne.
"Összefoglalva, a gazdaságpolitika kitartóan menetel a rossz irányba."

A spanyolviasz feltalálásának minősitett esete, már bocs.

A sok rizsa helyett arra lennék végre kiváncsi, hogy:
- mikor lesz a krizis
- mire készüljek, hogyan éljem túl odáig
- hogyan éljem túl utána

+1.: elszánja-e már végre magát Bajnai, vagy Orbánék (netán Mesterházy: egykutya) kapnak még egy kört.

Ez az, ami érdekelne, nem a sok süketelés arról, hogy sz@r, ami van. Azt érzi mindenki a saját bőrén.
" Összefoglalva, a gazdaságpolitika kitartóan menetel a rossz irányba."

Meddig....?
Közép-Kelet Európa, az Moszkva.

Szerintem nem valós az a feltételezés, hogy az EU kiengedne minket az EDP alól.

Szerintem az Orbán kormány vagy megállapodik az EU/IMF-fel és rájuk foghatja a megszorítást, vagy nem állapodik meg és magára vállalja minden ódiumát a kicsivel kisebb megszorításoknak.
Ha nem lesz megszorítás így vagy úgy, a piac kihúzza Magyarország lába alól a talajt...
@subtotal: ...és az MNB-tartalékok felélésének. Mert EU/IMF híján az a kézenfekvő lehetőség.
Eloszor is jovore tovabbi massziv recesszio lesz az idei utan.

Nem ertem, hogy alapbol miert mindenki novekedesbol indul ki? Miert ez a termeszetes? A MOL vezeto kozgadasza mar tavaly nyar vegen is 0%-ot vart idenre, amikor mindenki meg 1-2%-os novekedsesben hitt (komolyan hitt). Iden ev elejen nyilvanvalo volt minden epeszu elemzo szamara, hogy recesszio lesz, de kb. fel ev kellett, mire a kormanyon kivul erre a tobbseg rajott.

Most Orbanek kapnak megint egy jo feleves laufot, mert megint mindenki elhiszi, hogy jovore novekedessel lehet tervezni a koltsegvetest, mikozben a postban minden, de minden tenyezo afele mutat, hogy a recesszionak folytatodnia kell.

Beruhazasok talan, talan az amartozaciora elegek, de nyilvanvaloan nem lehetnek a novekedes alapjai, megszoritasok kellenek, fogyasztas nem tud nem csokkeni, a kulfoldi piacok amugy is recesszioba kerulnek (max. stagnalnak), nem akarom ismetelni.

A jovo evkozben (Simor tavozasa utan) ket dolog fog tortenni es ennek a napnal vilagosabbnak kell lenni mindeki szamara:

(i) egyreszt az MNB elkezdni hitelezni a magyar vallalatokat (Torocskei bankjank keresztul vagy a Takarekbankon keresztul); es

(ii) a devizatartalek egy jelentos reszet a kormany elkolti nyugdijra es egyeb folyo kiadasokra.

Eppen ezert (meg amiatt amit a szerzo ir, ti. nem akarjak bevallalni, hogy barmit is szamon kerjenek mikozben hetente valtozik minden) nem, ismeteljuk meg, nem lesz nem lehet IMF megallapodas.

Persze a magyar vallalkozasok hitelezese sehova nem vezet, ha nem tudjak eladni a termekeiket (kulfoldon nem kell senkinek, itthon nincs kereslet), de a penzt ki lehet szivattyzni vegso soron a koltsegvetesbol a haveroknak, erre eleg nagy az igeny (pl. vallakozo hazat jo lenne megmeneteni, nehogy a CIB elvegye). A devizatartalek elkoltese (olyan 2-4 Mrd euro ertekben, az idei nyugdijalapmaradek penz utan) meg ki tudja mit hoz magaval, de a piac lehet, hogy ezt is siman beszopja. Szerintem a Pleschineger es tarsai csak elkepedve nezik, hogy a piac mennyire hulye es mindent, de mindent meg lehet veluk etetni.

Kar Magyarorszagert, a helyzet elkepsztoen sulyos, ehhez kepest a post nagyon laza hangvetelu.

Nekem egyre inkabb ugy tunik, hogy mint a Kengyelfuto Gyalogkakukkban (Wily Coyote) hogy a kibiztositott granattal dobaloznak a szereplok es siman lehet, hogy a kovetkezo kormany kezeben robban fel. Ami nyilvan celja Orbannak. Mi lesz pl. az MSZP-bol ha megint raeg egy ujabb Bokros csomag (ami 17 evvvel a bevezetus utan is fogalom es a negativitast sajnos tovabbra is hihetetlen modon asszocialja)? Vagy az LMP megcsinalja-e amit kell?

Egy 2/3-ot nem elereo kormany aki nem tudja megvaltoztatni a valasztasi rendszert az egy uj Bokros csomag utani kieroszakolt elorhozott valasztason (ne feledjuk AB es az elnok, meg az ugyeszseg es a birosagok Orban-hivok kezeben lesznek) orokre eltunik. Es ez a vegcel: hozza meg a negativ lepeseket egy uj kormany, majd miutan a piszkos munkat elvegztek mondjuk 1.5 ev mulva el lehet oket takaraitani a first past the posttal. Nem fognak tobb eselyt kapni.

Huu gyerekek, a penzt Ausztriaba es Nemetorszagba (annak a nehany orultnek aki meg itthon tartja a penzt), mert itt keszulodik az unortodoxia lenyege.

A Rogoff konyvben elokelo helyen vagyunk az europai defaultok teren, es ezuttal sem fogjuk meghazutolni magunkat.
köszönjük a helyzet átfogó összefoglalását!

sajnálom, hogy a blog-bejegyzés nem töltött több időt az index címlapján... talán túl tényszerű...:)))
@Zebuzebuzebu:
igazán senki sem akar kormányozni. mindenki a külső konjunktúrát várja.
-- a szocik csak azért támogatják bajnait, hogy egy esetleges megszorító csomagot ő dugja le a nép torkán.
-- a zöldek úgy gondolják, hogy a jobb után a bal is bukjon egy nagyot. és akkor centrumpártként többségük lehet.
-- a szélsőjobb külső támogató akar lenni.
-- a kormánypárt képviselőinek többsége szavazógépként működik. őket a milliós fizetésen kívül túl sok minden nem érdekli.
-- bajnai a belépését szintén lebegteti. egy megoldhatatlannak tűnő feladatba nem akar belefogni.

eközben a városi és a vidéki önkormányzatiság teljesen megszűnt. van egy szűk elit, amelyik a saját érdekében cselekszik. és ennek megfelelően időnként egymásra tüzelnek. és egy idő után már senki sem tudja, hogy ki kivel van. itt nem az a kérdés, hogy ki fog kormányozni. hanem az, hogy fog-e valaki egyáltalán. jelen állás szerint a patthelyzet borítékolható.
Tekintettel arra, hogy ez a kormányzat nem kap hideglelést, "

Mondjuk, elég ha a társadalom egy hatalmas csoportja "hideglelést" kap.
Mely csoport lassan, de biztosan halad az elszegényedés felé. S azok, kik nagyot "estek" , s talán soha sem tudnak újra talpra állni, kik már esetleges meglévő tartalékaikat élik fel. Hogy csak ennyit emlitsek.
Hála az új tipusu gazdaságpolitikának, s az újszerű költségvetésnek. (is). Mindez itt, Európa közepén.
Szerintem.
hm?
Számomra egyelőre az a kérdés, hogy az EU/IMF tárgyaló delegáció elfogadhatónak ítéli-e meg a mostani Matolcsy-csomagot, ami megintcsak rövidtávú kényszermegoldásokat tartalmaz. Hosszabb távon nem jelent megoldást az ország finanszírozhatósága szempontjából, azaz a kölcsön visszafizetése szempontjából. Ahhoz egy nagyot kellene harapni(pl.többkulcsos SZJA), nem olyan aprócska, de csípős falatkákkal kellene operálni, mint az ilyen-olyan illetékek, kisadók, amelyek számfejtése és beszedése önmagában is költséges. Ráadásul még jön a közigazgatási reform, amiről vajon tud-e az EU/IMF tárgyalódelegáció? merthogy komoly költségvetési kihatása lesz, az fix. Vajon kiszámolta-e valaki, mibe fog az fájni nekünk? Fogadom, hogy senki.
Az előzetes feliratkozásról
A készülő új választási törvényről vitatkozók leginkább a törvény értelméről és nem a választásról vitatkoznak. Először arról kell beszélni, ami a választás lényegéhez tartozik. Szerintem először is a mindenkori hatalom gyakorlónak kell megadni azt a lehetőséget, hogy elmondja azt, hogy amit tett miért tette és amit nem tett, azt miért nem tette. Másodszor, a hatalomra aspirálóknak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy elmondják azt, hogy mit és miért akar megtenni és mit és miért nem akar megtenni. A választási törvény többi eleméről csak az előbbiek után szabad beszélni. Tehát akár a választást akár az előzetes feliratkozást meg kell hogy előzze a hatalmat gyakorló és a hatalomra törő vezetők vitája. E nélkül a vita nélkül, választásról érdemben nem beszélhetünk. Miután a választás értelméről és lényegéről megállapodunk, rátérhetünk a választási törvény egyéb szempontjaira is. Mivel a FIDESZ hatalomra kerülését ilyen vita nem előzte meg, ezért én a jelenlegi hatalomgyakorlást nem is tekintem demokratikusnak. Az ellenzék egy dologban egységes –nevezetesen a jelenlegi hatalomgyakorlás megszüntetésében-, az önálló arculatok megőrzése érdekében egy átmeneti időszak közbeiktatását látom célszerűnek, Ebben az átmeneti időszakban lehetne helyreállítani a megsérült demokratikus elemeket, és ezek alapján megtartani azt a választást, ahol az egyes pártok már megmutathatnák az önálló arculatukat. Ebben a választásban valamennyi párt (köztük a FIDESZ is) lehetne az első is. Azt azonban minden pártnak tudnia kell, hogy a múltunk, akár tetszik nekünk akár nem, a miénk – magyaroké. Ez azt jelenti, hogy akár a Horthy, Szálasi vagy a Rákosi, Kádár korszakot - mint a magyar történelem részeit- tudomásul vesszük és állami szinten nem tehetünk úgy, hogy ezekről értékítéletet mondunk. Természetes, hogy a pártok mondhatnak értékítéletet. Ha egy párt a választásokon lehetőséget kap arra, hogy az államot irányítsa, akkor a pártirányításról át kell térnie az állami irányításra, vagyis amit megtehet a párt irányítás során azt nem minden esetben teheti meg az állam irányításában.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) európai bizottság (1) Európai Bizottság (2) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) Messziről nézve (1) messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása