Privát sarok: A számok csodálatos élete

2012.05.30. | Tunyogi László | 31 komment

 

tunyogi.jpgÁlmélkodva szemlélődhet, aki csak kicsit is érdeklődik a közbeszerzési piac eseményei iránt, ki, mekkorát szakít, hirtelen semmiből kinőtt cégek mennyire sikeresek, hajdan tündöklő hazai nagyvállalatok pedig hogyan sorvadnak el. Nyílt, tehát mindenki számára látható feltételekkel kiírt pályázatokon sorra lépnek vissza, vagy már el sem indulnak a régi nagyok, ha pedig elindulnak, veszítenek, hiába a régi tapasztalat, referenciák, képzett munkaerő. A nyílt eljárások 47%- ára ma már csupán egyetlen ajánlat érkezik. Tárgyalásos eljárások kétharmadát verseny nélkül, a kiszemelt, kellően bátor pályázóval folytatják le. Verseny híján a pályázó diktál. Árat, minőséget, határidőt. Tunyogi László újabb gondolatai a jelenlegi hazai közbeszerzési gyakorlatról.

 

Nincs miért meglepődni, ha az ilyen eljárások nyomán megszületett szerződések tartalmát, az ellenszolgáltatás összegét sokszor csak szívós nyomozás után, vagy akkor sem ismerhetjük meg. 1998. óta próbálok rögzíteni minden egyes, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredményt. Adatbázisunk a beszerzés tárgyát, az ajánlatkérő és a nyertes nevét, címét, az eljárás fajtáját és az ellenszolgáltatás összegét tárolja. Kezdetben egyszerűnek tűnt a feladat, majd az évek során egyre nehezebb lett a dolga annak, aki a nyilvános számok tengerében a valóságra halászik. Ma már a Közbeszerzési Hatóság jogelődjétől, a Közbeszerzések Tanácsától örökölt nyilvántartásból közzétett adatokból szinte lehetetlen megtudni, ki, mennyiért, kivel szerződött, és mire. (Tapasztalataimat a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia és Társadalompolitikai Intézet Korupció-kutató központ 2012. márciusában megjelent, „Hibák, javítások és előzetes eredmények – magyarországi közbeszerzések 2010-2011” című tanulmány megállapításai is igazolják. Példáim döntően ebből a tanulmányból származnak.) Nyomozni kell, mert a közbeszerzések forgalmi adatait mindenki számára hozzáférhető helyen, a Közbeszerzési Hatóság honlapján, napra pontosan meg kellene ugyan találnunk, ámde nem találjuk. Semmiféle nyilvánosan elérhető és elemzésre alkalmas adatbázist nem találunk. Adatokat rendszerint kérésre sem kapunk, noha a Közbeszerzések Tanácsa – vagy újabban a Hatóság – éves parlamenti beszámolója közöl ilyen összesített adatokat.

 

 

Az egyik hetilap idén januárban mégis tételes táblázatot közölt a Közgép Zrt. elmúlt években megkötött szerződéseiről, ebben mintegy 200 milliárd forintra taksálta a kormányváltás óta általuk elnyert összeget. Azóta irigykedem, hogyan tudták mindezt ilyen pontosan megmondani.  Nem kétlem, hogy ez szigorúan ellenőrzött szám, mára a nép ajkán él, faktummá csontosodott. Az említett vállalat sem cáfolta, márpedig a mostani időkben ekkora pénzt kiharapni az építőipar egyre kisebb tortájából közvélemény-lázító magabiztosságra vall. Hónapokkal később – talán cáfolat helyett – a cég mérlegadataira hivatkozva, az jelent meg a sajtóban, hogy a cég 2009. évi árbevétele csak 43 milliárd, 2010-ben 48 milliárd, 2011-ben pedig 56,6 milliárd forint volt. Akárhogy nézem, ebből nem jön ki a 200 milliárd. Egy, a közelmúltban publikált, a Közgép 2010-2012-es forgalmi adatairól megjelent, 33 tételből álló kimutatás szerint viszont a cég a kormányváltás óta pontosan 275,3 milliárd forint építőipari közmegrendelést kapott, miközben az állami építőipari beruházások összértéke tavaly alig haladta meg a 680 milliárdot.

 

Régi adatbányász vagyok, minden tiszteletem azoké, akik kinyomozták ezeket az adatokat. Jobb híján egyenként, az eredményekről szóló hirdetményekből próbálom kivadászni, amire kíváncsiak lennénk. És csuda dolgokat tapasztalok!

 

Építési beruházások esetén gyakori, hogy a nyertes több cégből álló konzorcium, kitalált névvel. Nem ritka, hogy a hirdetményben nem jelölik meg, a konzorciumnak kik a tagjai. Azt pedig végképp nem tudjuk meg, hogy a konzorciumon belül milyen a feladatok megosztása, és melyik tag, hogyan részesül a bevételből. Az alvállalkozókról ezekből a hirdetményekből végképp semmit nem tudhatunk, noha a piacon terjednek olyan hírek is, hogy a beépített, kormány-közeli alvállalkozók viszik el a haszon legjavát.

 

Meglepő, és csöppet sem mulatságos, hogy sok esetben az eljárás nyertese nem is szerepel az ajánlattevők között. Az ajánlattevő cégek azonosítását az sem segíti, hogy különböző címekkel, feltehetően telephelyeik címeivel szerepelnek a kiírásokban. A Swietelsky Magyarország Kft 2010-ben például fővárosi címe mellett további 6 vidéki címről adott be pályázatokat.

 

A pótmunka az építtető megfejésének másik, nem ritka technikája. Emlékezetes, hogy a Margit híd felújítására kiírt tender értékének csaknem másfélszeresét fizette ki a főváros pótmunkaként. Márpedig, ha a pótmunka összege meghaladja az eredeti szerződésben foglalt – opcionális tételekkel növelt – ellenszolgáltatás összegét, új, adott esetben hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Azt, hogy lefolytatták-e ezeket az eljárásokat, kihirdették-e az eredményét, csak belső vizsgálatok tudják kideríteni. Az egymáshoz kapcsolódó eljárásoknak nincs azonosító kódjuk, keresőszavakkal sem tudjuk őket egybevetni.

 

közbeszerzés1.jpg

 

Az eljárások több mint egytizedénél ugyanannak az eljárásnak az eredményét kétszer is leközlik, más-más nyilvántartási számmal. A korábbi években ez rendszerhiba volt, jogszabály írta elő ugyanis, hogy a Közbeszerzési Értesítőben, az oda beküldött híranyagon túl azt a hirdetményt is meg kellett jelentetni, ami az Európai Unió honlapján megjelent. Ma nem jogszabály, csupán szerkesztési figyelmetlenség okozza a zavart.

 

És az egyik leggyakoribb rejtély: a közölt ár tartalmazza-e az ÁFA-t? A jogszabályok szerint a nettó összeget kell közölni, de az ajánlatkérők, akik nem igényelhetik vissza az ÁFA-t, szeretik azt az összeget beírni, amibe nekik kerül a vásárlás. Ha a Hatóság szerkesztő bizottsága átengedi a hirdetményt, az ellenértékként feltüntetett összeg a bruttó ár marad. További gond, hogy árubeszerzés esetén, határozott idejű szerződéseknél nem tisztázható, hogy a szerződéses összeg havi, illetve az éves költséget mutatja, vagy a teljes szerződéses összeget.

 

Számos esetben már nem létező, vagy soha nem is létezett valutákban adták meg a szerződés értékét. Például HUIF rövidítésű valuta nem létezik. De kötöttek szerződést egy már nem létező pénznemben (IEP: ír font) is. Az is nehezen értelmezhető, miként köthetett szerződést Budaörs Város Önkormányzata IDR-ben szerződést a budapesti illetőségű Get_Energy Magyarország Kft.-vel, amikor az IDR az Indonéziai Rúpiah valuta rövidítése.

 

Hihető-e, hogy Jászberény város Kincstára 21 ezer milliárdos szerződést kötött, Alsómocsolád 23 forintért építette fel az új Integrált Közösségi Szolgáltató Terét, Szigetszentmiklóson 100 milliárdot fizettek önkormányzati lakások részleges felújításáért? Hogyan kell beárazni azt a banki hitelszerződést, ahol a szerződéses összeg legtöbbször százalékban van megadva, vagy az áramvásárlási szerződéseket, ahol tipikusan KWh-ban adottak az árak? Mit kell kezdeni azzal a hirdetménnyel, amelyben a nyertes ár alacsonyabb, mint a minimális ajánlati ár? Nálunk ez sem egyedi eset.

 

Nem állítom, hogy minden hirdetmény a sanda ármány műve. Azt sem, hogy a hirdetmény feladásáért felelős közalkalmazott, vagy köztisztviselő szándékosan torzítja a számokat. Azok felelőssége azonban nem kérdőjelezhető, akik szerkesztik, 80 ezer forintért lektorálnak egy hirdetményt. Akiknek az a dolguk, hogy a közbeszerzések átláthatóak, szabályosak legyenek. Ma Hatóságnak hívják őket. Ők a közbeszerzés őrei. Úgy tűnik, azon őrködnek leginkább, minél nagyobb legyen a homály.

 

Ma így tájékozódunk, mint a régi viccben, amikor a kapitány leszól a gépházba:

-                     Mennyi?

-                     28.

-                     Mi 28?

-                     Mi mennyi?

 

Közgép ügyben már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódik. Ha elég szívós lesz, reméljük, többre jut, mint a nyilvánosságnak szánt adatokból mi megtudhatunk.

 

· 5 trackback

Címkék: közbeszerzés Közgép

A bejegyzés trackback címe:

https://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr204554437

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az érett narancs 2012.06.01. 15:26:52

Beérett a Fidesz tízéves munkájának gyümölcse. Gyönyörű, érett narancsként mosolyog ránk mindannak az eredménye, ahogyan ez a párt az elmúlt tíz évben működött. Ültettek egy fát, és most zavartan mustrálják a hatalmas gyümölcsöt. Az első lépés - a nar...

Trackback: Magyar faroknak magyar csalán való 2012.05.30. 21:14:18

Két éve van kormányon a FIDESZ-KDNP. Két év telt el, amiről azt halljuk, hogy nagy és csodás dolgok történtek, még akkor is, ha ebből egyelőre nem látunk semmit sem. Két olyan év, ami után még mindig csak addig jutottunk, hogy a FIDESZ minden őt érő tö...

Trackback: Az MTI hétvégén szeret helyreigazítani, főként, ha Ángyán Józsefről van szó 2012.05.30. 20:27:25

Már két helyreigazítást is közzétett az MTI amiért május másodikán az egyposztos Napraforgóblogot idézve megsértette Ángyán József volt földművelési államtitkár jó hírnévhez való jogát. Az elsőt május 19-én, szombaton 21:08-kor, a másodikat pünkösd vas...

Trackback: Negyvenhat érv: miért volt jobb magyarnak lenni huszonöt éve, mint mostanában? 2012.05.30. 20:25:33

  “25 éve miénk volt Magyarország, a gyárak, az üzemek, a bankok és minden-minden magyar volt, kórházakat, iskolákat építettek, hogy az egészségügy és az oktatás mindenki számára elérhető legyen. A magyar gyárakat mostanra bezárták vagy priv...

Trackback: The Public Machine 2012.05.30. 20:21:32

Nagyjából a parlamenti ciklus fele telt el, ilyenkor érdemes félidős számvetést tartani. A napi történésektől, aktuális vitáktól hátrébb lépve összerakni egy képet: merre is tartunk. Megkísérlek én is felállítani egy ilyen képet, amelynek egyetlen ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tunyogi László kiváló közbeszerzési szaktekintély, remélem még sok tanulmányt olvashatunk Tőle.
hirtelen semmiből kinőtt cégek mennyire sikeresek,"

A mostani gazdasági helyzetben elég érdekes (is lehetne). Csak az a baj, hogy kis- és középvállalkozások tömegével mennek tönkre, a kényszervállalkozásokról már nem is beszélve.
Említett vállalkozások nem számíthatnak állami megrendelésre, építőipari, egyéb szakipari)az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt lakossági" megrendelésre sem számíthatnak.
A kiskereskedelmi egységek, üzletek, - lehet az élelmiszer- ruházat- bármi más - halálra vannak ítélve.
a közpénznek elvben a
-> unió -> régió -> város -> állam -> unió ->
körben kellene áramolnia.

itt van egy hiányzó közjogi elem. ez a régió. infrastrukturális fejlesztéseket el kellene venni a központi kormányzattól. és azt térségi hatáskörbe kellene adni. ez az, amire bajnai gordon sem volt képes. sem miniszterként, sem miniszterelnökként nem tette ezt meg. ezért van egyébként, hogy track recordja messze a legrosszabb a térségben. több ezer milliárd euróból hibahatáron belüli növekedést sikerült produkálnia.

az egyik opció az, hogy mivel ő hibázta el, ezért neki kell kijavítani. vagy neki, vagy valaki másnak kell a RÉGIÓS önkormányzatiságot meghirdetni. a pólusvárosok lehetnének a régióközpontok. demokratikusan választott régiótanácsok dönthetnének a fejlesztések irányairól. ezekhez VÁROSI közbeszerzéseket lehetne rendelni.

tehát a közhatalmi formációk közül az államot ebből az egészből kihagyni. az unió osztja a pénzt a régiónak. a régió osztja a pénzt a városnak. a város fizeti az adót az államnak. az állam fizeti a tagdíjat az unióba. és így tovább. ha nincs régió, akkor az unió közvetlen finanszírozza az államkincstárt, akkor azzal közvetve a maffiát pénzeli.
Hát! Ja! Némelyeknek totálisan jól megy, némelyek totálisan csődbe mennek. Vagy éppen csak vegetálnak.
Pontosítva) Vonatkozik ez a vállalkozások többségére, s a társadalom egy hatalmas csoportjára (is).szerintem.
Egy közbeszerzési eljárás koogenciája okán nem pályázat(!),ez alól csak a tervpályázati eljárás a kivétel. Tehát egy szaktekintély törekedjék a megfelelő terminológiák alkalmazására ,mert ilyen csak jogász hivatalos közbeszerzési tanácsadóknak és ujságíróknak nézhető el. Egy szakember tud különbséget tenni a pályázat és az ajánlat tartalmi elemei között.
A közzé teszik, közlik ,helyett a leközlik fogalma pedig csak szerencsétlen modorosság ,de nekem egy szaktekintélytől fáj .
-Sajnálom mert ezek a hitelesség rovására is kiható nyelvi és szakmai bárdolatlanságra utalhatnak :(
Ez nagyon derék, hogy a tisztelt kutató úr foglalkozik a témával, és külön megemlíti a kormányváltás utáni arányokat, de valahogy a körítés nem tűnik objektívnek, mert mit is olvasunk abban tanulmányban, amit lényegében összefoglal a szerző:

"14. A kormányváltást követően az egy pályázat mellett megvalósult pályázatok aránya 7
százalékponttal, 53,4%-ról 46,2%-ra csökkent és némileg nőtt a közbeszerzési eljárásoknál a
beadott pályázatok átlagos száma is. Ez az eredmény a kormányváltást követően a megfigyelt
közbeszerzési eljárások esetében a korrupciós kockázatok némi csökkenésére utal."

Ez vajon miért nem szerepel ebben a kis reviewban? Van egy tippem...

Vagy miért teszünk úgy, mintha a konzorcium, vagy az, hogy alvállalkozók vannak az építőiparban, valami marha nagy újítás lenne?

Továbbá az is elég nagy csúsztatás, hogy az OLAF "Közgép ügyben" vizsgálódik, valójában egy pályázat ügyében vizsgálódik.
Az árbevételi adat is téves,
2009:36 milliárd
2010:44,7 milliárd
2011 nincs közzé téve
A szerződéses összegek nem az adott év árbevételeit jelentik hanem lehet abból még 2012-es 2013-as árbevétel is, ez nem cáfolható az elmúlt évek árbevételi adataival.
@Blogger Géza:
Nem pályázat (!) Ajánlat !
De most komolyan...ne tegyünk már úgy, mintha Magyarországon eddig minden jól ment volna. Értem én, hogy a Fidesz pofátlan és elveszített minden önkontrollt, de emlékeim szerint Magyarországon mióta van pályázati rendszer, azóta a mutyi, csalás, korrupció melegágya volt, úgyhogy nem kell hüledezni, el kell fogadni, hogy Magyarország ilyen és kész, ennyire futja a kultúrából. Pötty. Az részletkérdés, hogy most izomból ki a mindenkit felfaló Nagykutya...
@Blogger Géza:
Az OLAF valóban pályázat és a hozzátartozó ajánlat kapcsán vizsgálódik
a legkeményebb, hogy korrupcióban 25 év alatt elértük egy átlag fekete-afrikai ország szintjét, minden döntéshozó meg van kenve, vastagon - sok szerencsétlen pedig még mindig beszopja a politikai maszlagokat, amiket ezektől az eltaposnivaló csótányoktól kap. Egyre nyíltabb a lenyúlás, már a látszatra sem nagyon ügyelnek, és miért is ne szarnák le, ha egyszer senki sincs, aki az orrukra koppintana.

A munkahelyeken is nyílt kizsákmányolás megy, mindenki meg van zsarolva, be van fenyítve, ki van szipolyozva, szakszervezetek gyakorlatilag nem léteznek. Minden fronton, minden téren rohamos a pusztulás.

Töketlen, gyáva népnek ez jár.
@Blogger Géza: Azt kérdezed, hogy miért nem szerepel ebben a kis rewiewban az a tény, hogy a megvalósult pályázatok aránya 7 százalékponttal csökkent és ez a korrupciós kockázatok némi csökkenésére utal? És mi a tipped? Nyilván nem az, ami egyértelmű ebben az esetben. Mivel a kevesebb megvalósult pályázathoz, kevesebb kenőpénz is kell. Vagy nem erre gondoltál? Esetleg arra, hogy a pályázatok 47 százalékában csak egy pályázó van és talán itt sem kell megkenni senkit azért, hogy az az egyetlen pályázó elnyerje a kiírást? Mit kell itt magyarázkodni? Szégyellni való, hogy a Fidesz mégis csak olyan mint az MSZP? Ciki mi? Nyomorult, hazug, tolvaj banda ez is.
Ugye Tunyogi úr, még egyetlen közbeszerzésen sem vett részt vállalkozóként?

Ezt a szánalmas okoskodást.....
@Blogger Géza:

Ja és még valami. Nem az az újítás, hogy konzorcium van, meg alvállalkozók, hanem az, hogy ezek pontos adatai nincsenek feltüntetve ott, ahol kellene. Erre van valami tipped?

Mi a csúsztatás? Nem azt írták, hogy Közgép ügyekben, hanem azt, hogy Közgép ügyben.
Egyetlen dolog téves a cikkben. A mennyi az 30 és nem 28. :)
@nahát-nahát:

Mi a szánalmas? Az hogy leírja, hogy nem találja az adatokat ott ahol lenniük kellene? Nem az a szánalmas, hogy nincsenek ott? Nem az a szánalmas, ahogy a közpénzhez szorosan köthető adatokat elhallgatják az emberek elől? Nem az a szánalmas, hogy nem létező valutákban adnak meg adatokat? Úgy látszik, hogy Nálad ezek a vérlázító hazugságok, nyilvánvaló csalások csak annyit érnek, ami a nickneved is. Nahát-nahát.
pedig viktorka átlátható közbeszerzéseket, pokorni meg kézlevágást ígért...

csalódtam? csak azokban akik hittek nekik...
A 200 mrd nyerés lehetséges ha az éves bevétel mondjuk 50 mrd. Egyszerű, a projektek több éves lefutásúak, most szaladt meg a szekér, ill. konzorciumi tagként nyert projektek esetén nem feltétlenül tudjuk belső felosztási arányokat.

A 47%-os egy pályázós arány azért is probléma, mert tudjátok meg, csak kényelmi kérdés.

Ne kelljen vállalkozói csoportnak két érvényes ajánlatot beadni, a látszat miatt se kelljen többletmunkát végezni (meghát aki un "támogató ajánlatot ad", legközelebb kér).

Ennyit erről. zsákmányoló, romboló, felelőtlen tolvaj banda, amelyik még arrogáns is.
@Blogger Géza: Azért nő a beadott pályázatok átlagos száma, mert a kis mérnökcégek már nem csak városukba, hanem megyébe vagy országosan pályáznak, hogy ne dögöljenek be, ezért a korrupciós szempontból jelentéktelen, 10-30 mFt-os beszerzési értékeknél a korábbi 4-5 pályázó helyett 20-30 van.
Sajnos ez sem egészséges verseny.
Összegre nézd meg húgyagyú, mennyi a leosztott aránya (egypályázós), mert amit beidézel annak semmi pozitív jelentése nincs (csökkent a megvalósult? Ebben mi a jó?)

A közbeszerzést meg kell szüntetni, állam szerepét mai 20%ára redukálni, a nagy beszerzések köztévén, szabad bekapcsolodással bizottsági munkába. Inkább Önkori közbesz mint minisztériumi és állami. Minden transzparens, a projektmeghatározás, kiírás, ajánlat, szerződéses tárgyalás (TV), szerződés, teljesítések, számlák.
Sokmindenre - szerencsére - nincs rálátásom a témában, de némi közbeszerzési tapasztalatom azért akad az informatika terén. Állítólag verseny van, ez a közbeszerzés lényege, ezért automatikusan feltételezi a rendszer a kedvezőbb ár, és a magasabb minőség feltűnését. Kár, hogy ez messze nem így van, mára a köztudatban a közbeszerzés egyértelműen a szignifikánsan magasabb ár, és a sokszor a gagyi minőség szinonímájává vált. Arról már nem is beszélve, milyen módon megköti a beszerzők kezét, mennyire lelassítja a beszerzési folyamatot, mennyire rugalmatlan az egész.
állami intézményben is dolgozva: eszméletlen baromság ez a közbeszerzés, mert minden drágább vele - ezt is az EU előírásoknak köszönhetjük (hogy dögölne meg az EU!). sokkal olcsóbb lenne enélkül.
ahol meg nincs vmire központosított és ki kell írni egyet, az maga a horror, két-három kör, mire eredmény van (megtámadják, beleköt vmelyik brüsszelita hivatal stb.). s addig állnak a projektek, csúszás van.

lassan mondom, hogy a DKP is értse: ba-rom-ság az egész közbeszerzés, teljesen felesleges.
Egy pillanatra tegyük félre a korrupciót.
Tfh. egy vállalkozó elnyer egy munkát a legalacsonyabb árral. Ezt az árat úgy számolja ki, hogy a munka első (vagy első két) ütemét piaci áron számolja, a többit pedig piaci ár alatt. Félúton, harmadánál megáll a beruházás, mivel az alvállalkozó alvállalkozójának már nem jut pénz. A kivitelező sem szeretne tovább dolgozni, mert innen már nem keres eleget. Innen két eset lehet:
1: a megrendelő felbontja a szerződést és keres egy másik kivitelezőt. Számolhat rá, hogy más félbehagyott munkáját nem szívesen vállalja el senki, vagy nem lesz olcsó. Aztán a beruházás befejezésének határidejét is be kellene tartani.
2: szerződést módosít a vállalkozóval, aki így -számára- jó áron tudja elvégezni a beruházás többi fázisát is.

Ezen a ponton megjelenik a nyertes pályázó (vele együtt megjelenhet a korrupció is), hogy meggyőzze a beruházót (ált. a polgármestert), hogy a 2. verzió a jó/olcsó/ésszerű stb.
Van egy valag pályázati pénz amit el kell költeni.

Minden egyes forint amit el tudunk költeni kétszeresen térül meg, hisz bekerül a gazdaságba, és minden forint amit nem költünk el, az háromszorosan bosszulja meg magát, hisz se fejlesztés, se munkahely, se pénz.

Ilyenformán mindent meg kell tenni, hogy minnél több pályázó legyen.
Vélhetően azért van kevés pályázó, mert kevesen tudnak önerőt felmutatni, ami a pályázat kritériuma.

De nehogymár azt kevés pályázót okoljuk emiatt, akik tudnak önerőt nyújtani, és tudnak pályázni.
@Peterpapo: Nincsenek alvállalkozók.Alvállalkozók csak a szocik idejében voltak.Mióta fidesznyik van,egy nagy hal viszi a pénzes kosarat,a többi meg szopóágon van és várja a választásokat.
@Peterpapo: Sokkal rosszabb.Míg az mszp lefölözve a hasznot,továbbpatintotta a kis cégeknek (alvállalkozóknak) a melót,addig fidesznél ez nem így van.Egy nyer,fizet majd vihet mindent.
@Blogger Géza: Ha már tippelésről van szó az én tippem az volna, hogy mert a cikknek nem ez a témája. A cikk a pályázatok átláthatóságát kéri számon aminek abszolúte semmi köze ahhoz, amit beidéztél. Elég biztos tipp, nem igaz?
@nahát-nahát: "Ugye Tunyogi úr, még egyetlen közbeszerzésen sem vett részt vállalkozóként?

Ezt a szánalmas okoskodást..."

HA részt is vett volna, vajh milyen szinte mentené ez fel Simicskát és Orbánt a jelenlegi szabadrablás alól?
@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !:

Vagy talán azért, mert úgy van megírva a pályázat, hogy csak egy jelentkezője legyen, vagy még annyi sem. De hát ez az egyszerű, kézenfekvő igazság miért is jutna eszedbe. Te kis túl művelt.
@Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló !:

"Minden egyes forint amit el tudunk költeni kétszeresen térül meg, hisz bekerül a gazdaságba, és minden forint amit nem költünk el, az háromszorosan bosszulja meg magát, hisz se fejlesztés, se munkahely, se pénz."

Hány éves vagy?

És még hiszel a mesékben?
Számos esetben már nem létező, vagy soha nem is létezett valutákban adták meg a szerződés értékét. "

Na.Igen! Minden megváltozott/megváltoztattak ebben az országban, no. de, hogy ennyire?

Mondjuk egy kényszervállalkozónál, (egyszerű polgárnál) ki küzd a mindennapi megélhetési gondokkal, még egy "fránya" számlán (is) megnézik, hova tette a pl.a vesszőt, milyen szépen formálja a számokat. Egyértelmű e minden "rajta".

A közbeszerzéses pályáztatás ilyen formájában teljesen felesleges. Az eredmény ugyanaz lenne, ha csak, úgy odaadnák a munkát, megrendelést, a közel álló cégnek.?! Úgy gondolom.
@Joaquin: Nem, nagyon rossz tipp... Ha az írás erről nem szól, vajon miért van a elején vastag betűvel a következő mondat. "A nyílt eljárások 47%- ára ma már csupán egyetlen ajánlat érkezik."

Külön felhívom a figyelmedet a "ma már" kifejezésre. Ami a plagizált írás alaposabb (és nem tendenciózus) elolvasása után kb. így lenne helyes:

Bár már az esetek 53%-ra nem csak egyetlen ajánlat jut (ami emelkedő tendenciát jelent), mégis...

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) e.on (1) E.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) Egyiptom (1) egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euró (1) euro (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) izrael (1) Izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyarország (7) Magyarország (4) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) MOL (1) mol (2) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) MVM (1) mvm (2) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) olaszország (1) Olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USA (1) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma

süti beállítások módosítása