Erkölcsi kötelesség és felvilágosult önérdek – Bajnai Gordon előadása

2012.04.10. | Bajnai G | 53 komment

 

Észak-, vagy Dél-Korea? Kelet- vagy Nyugat-Németország? Ha közelebb jövünk időben és térben: Görögország, vagy Írország? A jó- és rossz kormányzás közötti különbség eredménye már néhány évtized távlatában is ég és föld, menny és pokol, vagy visszafogottabban: kudarc és siker. Vajon ha húsz év múlva visszanézünk Magyarországnak erre a néhány évtizedére, akkor egy ilyen hasonló, siker és kudarc ellentétpárjában Magyarország melyik oldalon fog állni? S melyik oldalon lesznek azok, akik velük együtt indultak: Szlovákia, Csehország, Lengyelország, vagy éppen Románia? Mi kell ahhoz, hogy Magyarország néhány évtized alatt az Európai Unió sikeres, gyarapodó és elismert nemzetei közé emelkedjen? Mi kell az erős Magyarországhoz? Milyen társadalompolitikára alapozható az erős Magyarország?
 
Egy ország akkor erős, ha a polgárai erősek. Mert csak erős polgárok képesek erős államot fenntartani. Márpedig egy polgár akkor erős, ha van megélhetése, ha érti, hogy mi és miért történik vele. Ha képes érzelmileg és értelmileg alkalmazkodni az életében bekövetkező változásokhoz. Ha van lehetősége, hogy képességeit kibontakoztassa és éljen a jogaival. Ebből következik az is, s ennek ma talán különös aktualitása van, hogy szerintünk az államnak nem a polgáraival szemben kell erősnek lenni, hanem a polgárok közös érdekeinek az érvényesítésében. A polgárok közössége pedig akkor stabil, ha tagjait közös identitás, közös célok kötik össze. Ha vannak közösen megfogalmazott értékeik, és ha vannak közösen kinyilvánított érdekeik is. Ha van bizalmuk egymásban, s a közös intézményeikben. Ezen bizalom alapja a társadalompolitikában a szolidaritás, a méltányosság, az átláthatóság és a hatékonyság lehet.
 
A szolidaritás ez esetben azt jelenti, hogy a közösség gondoskodik azokról, akik ezt saját magukkal kapcsolatban objektív okból, vagy méltányolható szubjektív okból, nem tudják megtenni. A méltányosság alatt pedig azt értjük, hogy együttérző módon figyelembe kell venni mások szempontjait, jogait, igényeit. Az átláthatóság itt azt jelenti, hogy a polgárok pénzét és adóját arra kell költeni, amire azt eredetileg szánták. A hatékonyság pedig arról szól, hogy a szolidaritásra fordított összegeket a lehető legjobb társadalmi eredményekkel kell hasznosítani. Ez a négy elem a közbizalom alapja a társadalompolitikával szemben.
 
Ma Magyarországon mind a négy tartóoszlop kidőlni látszik. Nem most kezdődött ez a folyamat. Az elmúlt húsz évben szinte mindvégig hiányzott az átláthatóság és hibádzott a hatékonyság. Az elmúlt két évben pedig – részben a válság hatására, de nemcsak amiatt – megkérdőjeleződött a szolidaritás erkölcse és értelme és megroppant a méltányosság. Ez a folyamat beláthatatlan veszélyekkel jár mindannyiunkra.
 
A szegénység és a munkanélküliség húsz éve megoldatlan, egymást erősítő ördögi köreit a válság felgyorsította. A válság első hulláma az elmúlt évtizedekben megkapaszkodó alsó-középosztályokat ütötte meg. Hiszen ők voltak azok, akik az olcsó hitelek, a fokozatosan javuló munkafeltételek kapcsán felemelkedtek és megkapaszkodtak az alsó-középosztályba, s most pontosan ezek az elemek: az olcsó hitelek, a javuló munkafeltételek tűntek, tűnnek el napjainkban lecsúszással fenyegetve százezreket. De a 2006 óta tartó a megszorítás egymást követő hullámai már rögtön a második hullámban megütötték a magyar társadalom legszegényebb rétegeiben élőket is. Ebben csak részben hibás a válság. Ugyanennyire hibásak a múlt és a jelen - válság által ki nem kényszerített - hibái, tévedései, vagy sokszor a tudatos társadalom átalakító értékválasztások. Ezek mind sok és elkerülhető fölösleges szenvedést okoznak családok százezreinek és ha nem történik fordulat a mai trendekben és törekvésekben, akkor ez a szám a következő időszakban jelentősen növekedhet.
 
Hiszen vesztésre állnak a kisvállalkozó, aki ma hitelek híján, új hitel híján, vagy a meglévő hitel elvesztése miatt be kell, hogy zárja a vállalkozását. Mit gondol ő? Vajon nem vesztese annak, ami történik az alacsony képzettségű munkavállaló, aki mondjuk a ésszerűtlenül megemelt minimálbér bér költsége miatt veszíti el állását napjainkban? Vagy mit szól az a munkanélküli, aki most az elmaradó, vagy elmenekült beruházások miatt nem jut újra munkához, miközben a munkanélküli segély időtartalma Európa egyik legalacsonyabb szintjére csökkent? Mit szól a lakáshiteles, aki egy hitelét vesztett gazdaságpolitika miatt négy-öt százalékkal magasabb hiteltörlesztést kell, hogy fizessen, egyre rosszabb forintárfolyamon? Mit szól az a diák, aki jönne be a munkapiacra, csak éppen bezárul előtte a mobilitás, a képzés csatornája? Rengeteg potenciális vesztese van a mai társadalmi folyamatoknak és társadalmunk stabilitását ma mindennél jobban veszélyezteti a tömeges lecsúszás. Egy híres történészt idézve nem azok csinálják a forradalmakat, akik szegények, hanem akik csalódtak.
 
A társadalompolitika és ezen belül a szűken vett szociálpolitika egyszerre két célt kell, hogy egyidejűleg szolgáljon: a stabilitást és a mobilitást. A stabilitást - ami jelenti a szegénység még elviselhető szinten tartását, és az alsó-középosztályok lecsúszásának a megakadályozását - a társadalmi béke záloga. Másrészt ma különösen aktuális hangsúlyozni, hogy a társadalmi mobilitás csatornáinak fenntartása, kinyitása nélkül minden társadalom gyorsan megmerevedik, szellemileg elöregszik, hatékonysága és versenyképessége csökken, amely előbb-utóbb vagy hanyatláshoz, vagy robbanáshoz vezet. Stabilizálni kell tehát a veszélyben lévőket, s megnyitni a feljutás lehetőségét a lent lévők számára. Ez most a közérdek, ez a jó kormányzás egyik kulcsfeladata.
 
Ezzel szemben ma a politikai cselekvés legfőbb akadálya az a leginkább talán éppen az elmúlt évtizedben a politika által gerjesztett közvélekedés, amely a szegénységgel kapcsolatban két pólusra húzódott ki. Az egyiken azt mondják, hogy a szegények pusztán csak áldozatok. Ez a vélemény ma éppen kisebbségben van, volt idő, amikor többségben volt. Ez a vélemény úgy látja, hogy a szegénységben élők a társadalmi folyamatok ártatlan, s bizonyos értelemben magatehetetlen vesztesei, akik felé az egyetlen felelős viselkedés a segélyezésen keresztül az élet elviselhető szinten tartása, akár jelentős társadalmi jövedelem-átcsoportosítás révén, akár a társadalom növekedési képességének a feláldozása árán is. Hallottuk sokszor ezt a példát emlegetni, mint az egyik markáns véleményt. Benne van a tanulmányban is. A másik póluson a szegényeket érdemtelennek tartják. Ők a hibásak, hiszen nem hajlandók küzdeni a kilábalásért. Ők azok, akiket anyagi, jogi, vagy helyenként ennél is durvább eszközökkel kényszeríteni kell a munkára, bármilyen munkára akár. Nem tudom, hogy fizikailag létezik-e olyan, hogy póluson túli, a póluson túl is létezik-e még valami? Azt hiszem, hogy nem. De ez a fizikai csoda mégis előállt Magyarországon az elmúlt időszakban. Ehhez a régóta kristályosodó pólushoz képest megjelent egy ezen messze túlmutató vélemény az elmúlt időben. Megjelentek azok a politikai hullarablók, akik az érdemtelenség stigmáját messze tovább fokozva a bűnnel azonosítják, és a rasszizmusba csomagolják – fogyaszthatóság végett – a szegénységet. Ezért mielőtt megpróbálnánk a két pólus részigazsága között hidat verni legelőször ezzel a hazug és cinikus nézettel kell mindannyiunknak, a pólus bármelyik oldalán, vagy közötte elhatárolódni. Mert amíg ezt nem szigeteljük el magunktól, addig egymással sem tudunk értelmes párbeszédet folytatni.
 
Ha visszatérünk a két póluson lévő állításokra: áldozatokra és érdemtelenekre, azt kérem, hogy egy pillanatra gondoljanak bele, hogy hol húzódnak a határok a két kategória között? Érdemtelen-e már az a három éves gyermek, akit a nyomorból nem adnak óvodába? Vagy ugyanő, akit aztán majd mondjuk nyolc évesen kisegítő osztályba – gyermekkorban így mondták – tesznek a hazulról hozott lemaradása miatt? Vagy ugyanő egy kicsivel később már érdemtelennek számít-e, ha eddig nem tartottuk volna annak, amikor úgy lép ki tizenöt évesen az iskolából, hogy nem tanult meg használható módon olvasni. Tudjuk Kertesi Gáborék tanulmányából, hogy a magyar diákság húsz-huszonöt százaléka így hagyja el az iskolát. Ők már érdemtelenek, vagy áldozatok? Áldozat-e ugyanez a fiatalember, aki tizennyolc évesen képzettség nélkül lép ki a közoktatásból, aki húsz évesen a segélyt választja munkakeresés helyett, ha teheti? Áldozat-e, ha huszonöt évesen majd nem adja a gyermekét óvodába? Neki sem volt rá szüksége, ezt látta. Vagy ő már inkább érdemtelen? Hol van a határ, az élet mely pontján válik az áldozatból érdemtelenné valaki? Meddig ad felmentést a determináció, a hazulról hozott örökség? Meddig tart a szülők felelőssége? Hol kezdődik az állam jelenlétének a hiánya, vagy rosszul elvégzett dolga? Honnantól mondhatjuk rá azt, hogy ez bizony már az egyén felelőssége?
 
Azért mondtam el ezt a hosszú gondolatsort, mert azt szerettem volna, ha megértik, hogy a két részigazság, áldozatok és érdemtelenek részigazsága valójában nem tesz mást, mint a felelősség helyét keresi a kialakult helyzetért. Valójában mind a két részigazság a múltról szól: ki a felelős azért, hogy ez így alakult? De éppen ezért ez a megközelítés nem hoz semmilyen megoldást a jövőre. Nem oldja meg a problémát. Pedig nekünk most itt igazán a jövő az érdekes. Éppen ezért mi azt gondoljuk, erről szólt a tanulmány, erről szólt a mai konferencia és talán ez derülhetett ki ebből a politikai vitából is: a probléma megoldását csakis a két részigazság intelligens összeillesztése jelentheti, az ezen alapuló megoldások. Ezért ki kell mondanunk, akkor is, ha a politikában most szembe fúj a szél, hogy egy jóravaló társadalomnak erkölcsi kötelessége és egyben felvilágosult önérdeke is, hogy szolidaritásban részesítse azokat, akik valamilyen objektív okból vagy méltányolható szubjektív okból, nem képesek magukról gondoskodni. Kutyakötelessége.
 
De arról is beszélnünk kell, hogy ezért a szolidaritásért cserébe két dolog mindenképpen elvárható a támogatást elfogadóktól. Az első, hogy a segélyben részesülő, a szolidaritás kedvezményezettje éljen a neki felkínált lehetőséggel – ha van ilyen -, és tegyen meg mindent, hogy ő még a saját életében próbáljon meg kitörni a reménytelenségből. Az is elhangzott ma, hogy vannak olyan esetek, amikor ez már lehetetlen. De akkor pedig legalább azt kell elvárni, hogy ha nem sikerül a saját életében kitörni a reménytelenségből, akkor az a legkevesebb, hogy a gyermekeire ne örökítse tovább a nehéz sorsot. Ne engedje, hogy a csapda rájuk is rázáródjon és segítse őket a kitörésben!
 
Ezeken az elvi alapokon köthető újra az egyezség a társadalom többsége és a szolidaritásban részesülők között. Mondhatom máshogy is: csak így, ezt az alkut újrakötve, megbeszélve és mindenkivel megértetve szerezhető vissza a szolidaritásba ma nettó befizető közép- és felső-középosztályok bizalma. Amely pedig – mint ma az többször elhangzott – politikai előfeltétele annak, hogy Magyarországon, a szolidaritás rendszere működhessen.
 
Tudomásul kell vennünk, hogy a lecsúszástól okkal rettegő középosztályok ma konkurenciaként, számukra fenyegető veszélyforrásként tekintenek a szolidaritás rendszerére. Nem mindannyian, de jelentős arányban. Ez a jelentős arány pedig ma jelentősen befolyásolja a politikát, sőt erre a politikai keresletre akadnak, akik lelkesen rá is indulnak, rárabolnak. Ezért nem véletlen, ahogy ma is szóba került, hogy a tanulmány készítésekor nagy gondot fektettünk a közvélemény alapos, több szempontból való vizsgálatára. A javaslatainkban kerestük azokat a határokat, amelyek az általunk készített reformokat elfogadhatónak tartják, hiszen csak olyan reformnak van értelme hosszú távú kérdésekben, amely túlél ciklusokat, amely fenn tud maradni. Amelyet nem öl meg a társadalom ellenállása. Ezt olyan sokszor megtapasztaltuk az elmúlt tíz évben.
 
Ami a javaslatainkat illeti, két dolgot mindenképpen szeretnék világossá tenni és leszögezni. Az egyik, nem hiszünk abban, hogy minden egyes szociális juttatást feltételhez lehet kötni. Jó néhány olyan dolog van, amit nem lehet feltételes juttatásokkal megoldani, mégis a társadalomnak kezelni, támogatni kell. A másik, hogy nem gondoljuk, hogy a szociálpolitika oldaláról felgöngyölíthető a magyar társadalom, a szegénység, a kettészakadás problémája. Azt gondoljuk, hogy csak olyan programnak van értelme, amely egyszerre és tudatosan előkészített módon avatkozik be az oktatás, a foglalkoztatás, a szociálpolitika, az egészségügy, és másik oldalról – erről fog szólni a következő tanulmányunk közelítve a gazdaság témájához -, a munkaerőpiac keresleti oldaláról. Mert ez mintha az elmúlt időszakban elfelejtődött volna. Azt is fontos elmondani és leszögezni, hogy bár sok szó esett róla, ez a program, amit készítettünk, amit javasoltunk nem roma program. Nem lehet az, hiszen ahogy a tanulmány is rögzíti, a mélyszegénységben élők fele-harmada, a pontosabb statisztika alapján a harmincöt-negyven százaléka roma. Elképesztően magas arány ez a romák magyarországi összlétszámához képest, az öt-hat százalékhoz képest. Ugyanekkor ez az adat figyelmeztető jel mindazoknak, akik a szegénységet rasszista ideológia alapján gondolják magyarázni, hogy még a saját hazug rendszerükben sem áll meg az érvelésük, hiszen bő hatvan százaléka a mélyszegénységben élőknek nem roma származású.
 
A harmadik dolog, amit fontos elmondani a tanulmány kapcsán, hogy mi azt hisszük, hogy a sikeres programokhoz hosszú idő kell. Messze túl a politikai ciklusokon. A tanulmányban javasolt kísérleti programok között van olyan, amelynél a kísérleti, kipróbálási szakasz, hat kistérségben négy évig tart. Utána lehet országos szinten bevezetni, hogy ne veszítsünk rengeteg pénzt, és ne kísérletezzünk egy egész országon. A korai fejlesztés, vagy a beóovodáztatási támogatás javasolt intézkedései pedig olyan életkorban avatkoznak be, amelynek a társadalmi haszna csak sokára jelenik meg. Gondoljanak bele, két-három éves gyerekekről beszélünk, korai fejlesztésnél, koraszülötteknél talán egy éves gyerekekről, akikből ha jó a program - csak húsz év múlva lesz adófizető polgár, mégis most azonnal el kell kezdeni. Éppen azért, mert ilyen messze van, nincs időnk. Ez átvisz a következő megjegyzésemhez, aki a szívével nem látja be, az lássa be az eszével, vagy a zsebével, hogy ha ezekben a kérdésekben nincs fordulat a magyar társadalomban, akkor középtávon Magyarország működése fenntarthatatlan. Ki fog itt adót, nyugdíjjárulékot fizetni? Az egyébként nemrég huszonöt százalékkal csökkentett nyugdíjvárományt ki fogja fenntartani? Kinek a képzett munkájára fogunk itt alapozni magas hozzáadott értékű termelést és ebből fakadó gazdasági-társadalmi gyarapodást? Ha ezt a kérdést nem tudjuk kezelni, ha nem tudjuk bevonni az egyre növekvő gyermeklétszámot, aki képzetlen, szegény sorsú családokból kerül ki öregedő társadalmunkban. Erről beszéltem, amikor a felvilágosult önérdeket emlegettem. Erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy aki a szívével nem látja be, az értse meg hasznossági oldalról a saját felvilágosult önérdeke és haszna oldaláról. Mert ennek a problémának a kezeletlensége a társadalmi szakadék szerencsésebb oldalán állók számára is emészthetetlen nagy költséggel, élhetetlen élettel járhat már néhány évtizeden belül.
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 
Ezek a programok nem bírják ki a négyévenkénti kézifékes fordulókat. Dél-Korea, Nyugat-Németország, Írország, vagy Finnország - ezek az országok néhány emberöltő alatt, vagy néhány évtized alatt képesek voltak arra, hogy a felzárkózó országok legsikeresebbjei legyenek. De minden országban ott húzódott a társadalmi belátás, hogy az alapvető társadalmi célokban vele közmegegyezés nélkül, a politikai versenynek ezen keretek közé szorítása nélkül nincsen sikeres felzárkózás, nincsen sikeres társadalom, nincsen erős Magyarország. Enélkül nem fog menni.
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 
A Haza és Haladás Alapítványt azért hoztuk létre, hogy Magyarországon a jó kormányzás klasszikus eszményét képviselje. Hogy a demokráciához egyébként nélkülözhetetlen párpolitika kockázataitól és mellékhatásaitól függetlenedve, a rövidlátó politikai ciklusok kényszerein túltekintve alkossunk programot a haza érdekében és a haladás irányába. Az első programunkat bemutattuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak!
 

(Elhangzott a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány március 29-én tartott konferenciájának záróelőadásaként. Szerkesztett és rövidített változat.)

· 9 trackback

Címkék: magyarország szegénység munkanélküliség támogatások munkahelyteremtés szociálpolitika foglalkoztatáspolitika

A bejegyzés trackback címe:

http://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr844368429

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Matolcsy és a forintválság 2012.04.18. 13:27:06

A Kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium végre látványosan, félreértelmezhetetlenül döntött - semmibevéve az Európai Központi Bank által a múlt héten közölt, a jegybanktörvénnyel kapcsolatos aggályokat ugyanazt a javaslatot nyújtották be megtá...

Trackback: Nem vak az a ló, csak bátor ... 2012.04.18. 13:26:33

Most jön az IMF vagy nem? Tárgyalunk vagy nem? Van esélyünk hitelre, vagy úgy teszünk, mintha akarnánk, de valójában nem akarjuk? Fejjel megyünk a falnak vagy csak bátrak vagyunk és irány előre, unorthodoxia? A külföldi elemzők szerint hazánk ...

Trackback: Erkölcsi kötelesség és felvilágosult önérdek – Bajnai Gordon előadása 2012.04.10. 18:56:23

Észak-, vagy Dél-Korea? Kelet- vagy Nyugat-Németország? Ha közelebb jövünk időben és térben: Görögország, vagy Írország? A jó- és rossz kormányzás közötti különbség eredménye már néhány évtized távlatában is ég és föld, menny és pokol, vagy visszafogottab

Trackback: A magyar romastratégiát dicsérte a FAZ 2012.04.10. 12:18:02

A német lap áttekintése szerint Magyarország a hátrányos megkülönböztetés felszámolása és a kisebbségvédelem területén átvette a vezető szerepet Európában.

Trackback: Miniszterelnök Úr, miért csapott be minket? – kérdezi a Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER Akciócsoport Közhasznú Egyesület elnöke 2012.04.10. 11:58:20

“Ki járt jól ezen húsz év alatt? Az éppen “megfelelt” minősítésű politikusok? A hátteret biztosító bankok? Négy évente helyet cserélő vezetők?” - kérdezi Orbán Viktorhoz írt nyílt levelében Menyhárt Tibor elnök. A levél teljes s...

Trackback: Kövér László szerint az ellenzéknek nincs helye a parlamentben 2012.04.10. 11:53:06

Ezt mondta Schmitt lemondása után: “… az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek ebben az országgyűlésben.” Mit lehet erre válaszolni? Talán azt, hogy az MSZMP Központi ...

Trackback: Levélben tiltakozott a családi pótlék és a segélyek utalványban fizetése ellen Réthelyi Miklósnál a Magyar Szegénységellenes Hálózat 2012.04.10. 11:51:21

Miért használ kesztyűbábnak egy 73 éves nyugdíjas orvost a kormány a szociális, családügyi, oktatási, kultúrális és sportügyekért felelős minisztérium élén? Igen, tudom, az egészségügyért is ő felel. De a szociális, családügyi, oktatási, kultúrális és ...

Trackback: Nem Orbán Viktor a hibás 2012.04.10. 11:49:10

Szinte minden közélet iránti érdeklődéssel beoltott, ellenzéki emberek által alkotott fórumon - baráti sörözés, levelező lista, online fórum, stb. - axióma, hogy Orbán Viktor az oka minden bajunknak, ő a főgonosz, aki tönkreteszi Magyarországot, aki le...

Trackback: Nem Orbán Viktor a hibás 2012.04.10. 11:38:19

Szinte minden közélet iránti érdeklődéssel beoltott, ellenzéki emberek által alkotott fórumon - baráti sörözés, levelező lista, online fórum, stb. - axióma, hogy Orbán Viktor az oka minden bajunknak, ő a főgonosz, aki tönkreteszi Magyarországot, aki le...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

"Mi kell ahhoz, hogy Magyarország néhány évtized alatt az Európai Unió sikeres, gyarapodó és elismert nemzetei közé emelkedjen?" Mindenek előtt az, hogy a szerző és elvbarátai ne kerüljenek újra kormányzati pozícióba...
"Egy ország akkor erős, ha a polgárai erősek. Mert csak erős polgárok képesek erős államot fenntartani."

Nem véletlenül szokott le a Fidesz olyan gyorsa a POLGÁR szó használatáról és helyettesítette be a "középosztály" kifejezéssel.

A fideszes világrendben NINCSENEK anyagi biztonságban élő, emberi, erkölcsi tartással rendelkező, öntudatos polgárok.

A fideszes világrendben a hatalomtól függő hivatalnokok és a nagyvállakozók közép- és felsővezetői alkalmazotti rétege alkotja a "középosztályt".

Mindenki más csak "büdösszájú proli" és ezt nyíltan hirdetik is a pártsajtóban.

A Fidesz vállaltan énekel a két világháború közötti Gömbös Gyula kottájából, még az elképzeléseik is egybevágnak Gömbös Nemzeti Munkatervének 95 pontjával - ami viszont szép párhuzamot mutat a Hitler-féle NSDAP 25 pontos programjával.

80 évvel ezelőtt is az volt a módi ebben az országban, hogy csak az uralkodói réteghez hű hivatalnokok és a magas beosztású céges alkalmazottak remélhettek tisztes megélhetést, az "alsóbb néprétegeknek" csak a kuss és a filléres robot jutott.

*

"Márpedig egy polgár akkor erős, ha van megélhetése, ha érti, hogy mi és miért történik vele."

Újra-polgárosodás akkor indul meg majd ebben az országban, ha lesz egy ellenzéki párt, felkészült gazdasági szakemberekkel, akiknek kész programjuk lesz a "matolcsyzmus" alatt elszenvedett károk kijavításához, valamint előállnak egy határozottan, egyértelműen, lényegre törően kommunikáló stábbal, akik világosan elmagyarázzák a "leendő polgároknak", hogy mi történt velük, és mit kell tenniük azért, hogy soha többé ilyen ne történhessen.
Szépek ezek a szavak, csak hát úgy látszik, hogy a társadalom még mindig egy bolsevik típusú, neo-kádárista pártot istenít. Szánalmas.
Apró megfigyelés, de amikor egy politikus éppen nem gyakorolja a hatalmat (mert pl ellenzékben vagy épp máshol van) nagyon szép esszéket tud írni arról, hogy miképp kéne működnie egy országnak, hogyan kell megerősíteni ezt vagy azt, mennyire fontos az egyeztetés....stb. Aztán amikor megválasztják, elkezdi ezek ellenkezőjét +a pártérdekeket megvalósítani, szakszervezetekkel szóba sem áll (azok mellé épp az aktuális ellenzék áll be, akik korábban szintén két lábbal taposták őket)

Ennek az országnak gyakorlatilag befellegzett, éljen a politikustársadalom.
1, Írország annyira nem jó példa, most ők is fuldokolnak az adósságban. (A PIIGS-ben az egyik I az Írország!)

2,
"De arról is beszélnünk kell, hogy ezért a szolidaritásért cserébe két dolog mindenképpen elvárható a támogatást elfogadóktól. Az első, hogy a segélyben részesülő, a szolidaritás kedvezményezettje éljen a neki felkínált lehetőséggel – ha van ilyen -, és tegyen meg mindent, hogy ő még a saját életében próbáljon meg kitörni a reménytelenségből.
[...]
az a legkevesebb, hogy a gyermekeire ne örökítse tovább a nehéz sorsot. "

Mit tett Ön ennek eléréséért gazdasági miniszterként?
Ezt a vonalat eddig a Fidesz/Jobbik követte, legalábbis retorikai szinten.
Milyen javaslat ? Hol van itt javaslat ?

"Az első, hogy a segélyben részesülő, a szolidaritás kedvezményezettje éljen a neki felkínált lehetőséggel"

Ez nem javaslat ez bullshit.

Milyen módon veszed rá, hogy éljen vele ? Hogyan büntetetd ha nem él vele ?

Kifejtenéd Gordon ?
mindenben egyetértek! nem ellenségeskednie kellene a pártoknak az országházban, hanem megtalálni azokat a kompromisszumokat, amelyek mentén a későbbi mindenkori kormány tovább tud haladni...
azonban ehhez szükség volna egy széleskörűen támogatott társadalmi konszenzusra is, amelynek kialakítása nem erőssége a mindenkori "tisztelt háznak". persze könnyebb a "másik oldal" minden lépését kritizálni, mindenben hibát találni, mint elismerni, hogy egy adott elképzelés - ha a "másik oldalról" jön - lehet akár értelmes is...

egyébként ez volt az a program amelyikre lézerjani azt mondta, hogy vannak figyelemreméltó elemei? mert eddigi ténykedése nem arra utalt, hogy a politikai konszenzust, illetve az elesettek védelmét szorgalmazná... sajnos ilyen az átlagos magyar politikus...
"A szolidaritás ez esetben azt jelenti, hogy a közösség gondoskodik azokról, akik ezt saját magukkal kapcsolatban objektív okból, vagy méltányolható szubjektív okból, nem tudják megtenni."

Ez egy nagyon jó leírás.

És hol ér véget a szolidaritás? Talán ott, hogy nem 100-150 ezer rokkanttal kell szolidaritást vállalni, és segíteni (ez simán menne), hanem emellé hozzácsapódott 600-700 ezer álrokkant, akik a pénzt szívják, jogosulatlanul.

Így már nem lehet szolidárisnak lenni sajnos.
@Trompf: Magyar vagy-e? Érted, amit olvasol?
Ez egy előadás kivonata, a javaslatok egy tanulmányban vannak, amiről az előadás szól.
Aki nem tudja, az csinálja.
Aki tudná, az csak szavakban.
A fényes páncélos lovag a kolostor falai közt meditál, míg lángol kint a horizont.
Semmi se lesz itt.
Ha a politikusok és a pártok az adófizetők pénzét nem a baráti köreik zsebébe juttatnák, és EGYSZER az életben a nép érdekét helyeznék előtérbe (a saját pénztárcájuk helyett), akkor ezek a szép gondolatok talán meg is tudnának valósulni.
Bár én személy szerint Bajnai urat nem tisztelem a múltja miatt, de egy valamit el kel ismernem a helyzet elemzése tökéletes.
Ellenben a következtetéseivel nem értek egyet. Egyetlen egyben, igen kel egy hosszú távú erkölcsi alap minimum amit nem változtatgatunk négy évente, de még nyolc évente sem. Legfeljebb 20.-30. évente.
Erre nem láttok esélyt mostanában. Valójában én úgy láttom, hogy a ma elfogadott két demokrácia és társadalom felfogás olyan távol van egymástól mint az amerikai és francia felfogás.

Arról nem is beszélve, hogy a mai fiatal értelmiség túlnyomó része egy teljesen más demokráciát képzel magának. Sokkal inkább egy a király nélküli királyságot, ahol az arisztokráciát a tudósok adják és közülük ki kerülő kormányzó irányítja hosszú ideig az országot. A köznépnek, pedig csak korlátozott beleszólása lenne az országos ügyekbe. Természetesen a helyi ügyekben pont fordított helyzet lenne.
@Kotkodus: "mindenben egyetértek! nem ellenségeskednie kellene a pártoknak az országházban, hanem megtalálni azokat a kompromisszumokat, amelyek mentén a későbbi mindenkori kormány tovább tud haladni...
azonban ehhez szükség volna egy széleskörűen támogatott társadalmi konszenzusra is, amelynek kialakítása nem erőssége a mindenkori "tisztelt háznak". persze könnyebb a "másik oldal" minden lépését kritizálni, mindenben hibát találni, mint elismerni, hogy egy adott elképzelés - ha a "másik oldalról" jön - lehet akár értelmes is..."

Addig amíg a Magyar parlamentben csak és kizárólag a hatalom megszerzése, megtartása és/vagy bebetonozása az egyetlen cél felejtsd el a "konszenzus" szót!

Addig amíg a Magyar politikusok motivációja szintén a hatalom megszerzése, megtartása és/vagy bebetonozása, valamint a másik oldal lejáratása, felejtsd el a kompromisszumok mentén továbbhaladást!

A mi politikusaink elfelejtették a "Közszolga" mit jelent! Ők azt gondolják a "Köz" szolgálja őket, és nem fordítva !! Nálunk felnőttebb demokráciákban is probléma ez, de ami Magyarországon van az siralmas és sötét groteszkje a Demokráciának.
@sourcerror:

"Mit tett Ön ennek eléréséért gazdasági miniszterként?"

Aközmunka-programot még Gyurcsány indította el, és folytatódott is a kormányzati ciklus végéig.

Mondjuk ők odaadták a közmunkásoknak a mindenkori minimálbért, gondolom, ez a mostani kormányzat szemében durva hibának számít.
@Trompf:

Olvastad azt a 68 oldalas, a TÁRKI és a Budapest Intézet felmérésén alapuló tanulmányt, amihez ez a poszt kapcsolódik?

Ha nem olvastad, akkor miért kaffogsz bele olyasmibe, amiről semmit nem tudsz?

Olvasd el:

www.hazaeshaladas.hu/ftp/elso_tanulmany/tanulmany.pdf
Rendkívül jó írás! Ezek az írások utólag is igazolják, hogy jó döntés volt önnek adni a kormányrudat 2009-ben, még ha az nem is választás útján történt.

Annyiban viszont ez pusztába kiáltott szó, hogy a Fidesz most 2/3-dal garázdálkodik. Mindent úgy alakít át, hogy jó ideig senki más ne tudjon itt választásokat nyerni vagy kényszerek nélkül kormányozni.
Bajnai Gordon szerint egy ország akkor erős, ha állampolgárai erősek, tudják, és értik, hogy mi történik velük. Ez a megállapítás igaz! Hozzátenném, hogy az erős állampolgár megjelenése akkor lehetséges, ha tudatában felkészült a jelenségek fogadására. Figyeljük csak meg, hogy ennek a célnak elérésére milyen tapasztalatok tanúi vagyunk a rendszerváltás óta. A mindenkori politikai elit retorikájában az állampolgárok a következő elnevezésükkel találkoznak:"kisember", "utca embere", egyszerű ember"stb.Ezekkel a megnevezésekkel egyrészt a politikai elit személyében mesterségesen olyan magasságokba juttatja magát önelégülten, mely az emberek alattvalói tudatát teremti meg egyidejűleg, elbizonytalanodik, és mint illetéktelen, elfordul a társadalomban való részvételtől.Ennek a jelenségnek a legsúlyosabb következménye a politikai szellemi leépülés, mellyel már tekintélyes külföldi lap meg is vádolta a magyar állampolgárokat választási szándékaik elemzésénél.Nehogy azt higyjük, hogy az általam leírtak jelentéktelenek a társadalom fejlődésének tekintetében. Az emberek politikai szemléletének aktivitását politikai programnak kell tekinteni, mert csakis informálódott, tudatos és értő társadalom lehet a fejlődés feltétele.
Mély tisztelettel megjegyezném, hogy a poszt a problémákhoz rosszul kell hozzá. Az, amit kapargat, az egyrészt a felszín, másrészt szerintem hibás gondolat, de nem gondolom a problémák valódi okának.

Nos a közös értékekig még jó is lehetett volna a gondolat, de ott kimaradt a legfontosabb. Az ugyanis nem mindegy, hogy mik a közös értékek. Ennek a társadalomnak ugyanis közösek az értékei abban, hogy állandóan saját maguk és egymás segítése helyett mástól várják az emberek a segítséget, csak magukkal szolidárisak, az államot pedig nem a közösség intézményi megtestesülésének tekintik, hanem egy szolgáltatóközpontnak, ami az adókért szolgáltat (persze jobb, ha az adót kivesszük a képletből). Nos, ez az elképzelés még erős polgárok esetén sem működik, mert egy idő után a polgárok közösség hiányában maguk gyengülnek el.

"Ezen bizalom alapja a társadalompolitikában a szolidaritás, a méltányosság, az átláthatóság és a hatékonyság lehet."

Szolidaritást és méltányosságot kifejezhetnek a polgárok egymás iránt, és az állam iránt és az állam iránt. Természetesen az állam is működtethet ilyen rendszereket, de amíg az előző kettő nem áll fenn, addig nincs meg fenntartható működéshez a minimum.

Végül de elsősorban az életösztön a legfontosabb. A polgároknak céljuknak kell lenni, hogy túléljenek, és éljenek, társadalmilag fennmaradjanak. Ez is hiányzik.
Pl.: győztesnek, vagy vesztesnek érzi magát az, aki...? Ha élni akar, akkor küzd, és alapvetően nem azt nézi, hogy már megint kissé visszacsúszott, és újra fel kell kapaszkodni, hanem azt, hogy hogyan tovább...

A posztnak a jószándék ellenére pont az a baja, mint az elmúlt 20 évnek, a problémákat nem ismeri fel, és nem foglalkozik velük. Javaslom a minimumfeltételek (előbbiek fényében való) átgondolását, a konstruktivitás fenntartása mellett.
Meilőtt tévednél, kedves Gordon, hadd szabadjon emlékeztetnünk Téged, hogy a pralamentben a polgárok kétharmadát képviselő kormányalakító pártok ülnek. Így a nemzeti konszezus a kritizált pontokra vonatkozóan "csupán" kétharmados.

Tudjuk, hogy Neked, akit választók soha nem választottak meg, csak elvtársaid kineveztek - ők is csak jobbhíján, hiszen hatodik, vagy hetedik jelölt voltál ferencetek lemondása után - szóval Neked, aki legitim az ország élén sosem voltál, furcsa lehet belegondolni, hogy olyan pártok is vannak, akiket a választók kétharmada támogat.

Pedig aki a jelenlegi konszenzuskeresést hiányolja, annak először ezt a tételt kéne jobban megfigyelnie. Mert amiről Te írsz, az a fentiek miatt nem igaz!

Tudod mikor volt legitimitás-deficit és konszenzus-hiány? Akkor, amikor Te voltál hatalmon.

Pedig drága Gordon, Te is megállíthattad volna 2009 tavaszán a devizahitelek kihelyezésének káros folyamatait, ahogyan azt a Fidesz tette egyetlen másodperccel hatalomra jutása után.

Ha csak annyit tettél volna, most többszázezer család nem lenne adósságcsapdában, s több ezer millirád forinttal kisebb lenne a hitzelesek, s általuk az ország deviza-kitettsége.

Hát ekként formáld a szavakat Gordon, érezd, hogy tudjuk a saradat, kár itt okosnak tűnően észt osztani!

Meg volt a lehetőséged, de nem éltél vele! Ráadásul tét nélküli lehetőséged volt, hiszen nem akartál 2010-ben indulni, s az mszp is pontosan tudta, hogy sok játszótere nem lesz a választások után.

Nem hiszünk már Neked Gordon!
@Mária: Az "erős állampolgár" jelenléte csakis úgy érhető el, ha folyamatosan erősítjük benne azt a tudatot, hogy részvétele a társadalomban milyen prioritást jelent. Hosszú évek óta figyelem azt a retorikát, amellyel a politikai elit atyáskodó, lekezelő megnyilvánulásaival alattvalókká degradálják az embereket. A "kisember" "utca embere" "átlagpolgár"stb. elnevezésekkel a politikai elit mesterségesen felülemelteti saját magát, egyidejűleg elbizonytalanító hatása miatt elfordítja az embereket a társadalomba való részvételtől.A politikai elittől elvárható lenne, hogy folyamatában aktivizáljon, akadályozza meg azt a jelenséget, mely a választók politikai szellemi leépülését jelentheti.Amennyiben ezt teszik,ezesetben érheti el az erős állampolgárok tömegeit az így már megerősödött államban.
@Behajtó70: Kedves Behajtó!A kommentedben felsoroltakból kiragadnám a devizakölcsönökkel foglalkozó álláspontodat, egyidejűleg tájékozottságod érdekében és igazságérzetemnek megfelelően szemrehányásaid megfontolására szeretnélek udvariasan kérni.Ez év márciusában fejezte be a Fidesz kormány által megalakított a devizahitelesek helyzetét elemző bizottság a munkáját és kiemelek a megállapításokból egy részletet.Tényként szerepel, hogy a devizahitelesek nem jártak rosszabbul a kamatok terhelésének tekintetében a forint hiteleseknél.Pont! A kialakult helyzetért a bankok, a hitelesek és azok az állami szervezetek a felelősek, melyek ezekben az ügyletekben szereplők voltak.Nem értem a mai napig, hogy az egyén felelőssége miért nem hangsulyos, hiszen saját elhatározás és kényszerítő körülmények nélkül döntöttek,ismétlem, nem jártak rosszabbul egyenlegben a kamatterheléseket illetően. Kezdetben 7%-os kötelezettségük volt a forinthitelesek 23-25%-os terhelésével szemben.Azt csak szerényen jegyzem meg, hogy mekkora lett volna a felháborodás, ha az aktuális kormány leállítja a devizahitelek folyósítását.Távol áll tőlem, hogy megbántsalak, mindössze az ismereteimet tényként közöltem.Üdvözlettel!
Legelébb a józan ész az, amire nagy szükség lenne!!!
"nemrég huszonöt százalékkal csökkentett nyugdíjvárományt ki fogja fenntartani?"
Itt lenne az ideje felébredni, hisz a 3 200 milliárd közeli
"nyugdíjváromány" 5-600 milliárddal is több,beépült államadósság hozadéka, volt!!! És mire, évtizedes távlatban, VALÓBAN 25%-ra
hízott volna, ILLENE megbecsülni, hová NŐTT volna a "váromány" generálta adóssághalmaz??? Változatlan feltételek mellett!!!
E nélkül, belátható, ez a tétel pusztan gyatra vagdalkozás!!!
Mint ahogy a 2009-ben, közel 7%-kal megzuhant gazdaságra szja. csökkentő rezsimet rászabadítva most a szolidaritás hiányán álmélkodni!!! Sőt, pláne, riadót kellene fújni!!! Hisz az ország
a 2008-as gazdasági teljesítményére, jó esetben, valamikor 2015 körül lesz képes VISSZAKAPASZKODNI!!! Legelébb ezzel kellene MINDENKIT szembesíteni!!! Álmodozásra CSAK ehhez képest lesz lehetőség!!!
Kedves Behajtó 70!
Erre a 2/3-ra ne legyél büszke!!!
ELLENŐRIZHETŐ! A számok nem hazudnak!!!
A 2010-es parlamenti választás mindkét fordulója után a "spekulánsok", a soros, 12 hónapos állam papírokat,
rekord alacsony, 4,91, ill. 4,92% átlaghozammal jegyezték le!!!
Ugyanerre a papírra, 2012 első hetében, január 5., átlag 9,96%- nál volt csak vételi HAJLANDÓSÁG!!!
És ez az érték a "dicsőséges szabadságharc" bukását követő fegyverletétel után tudott 8% alá esni!!!
Ugyan erre az eredményre jutunk, ha megvizsgáljuk a NEMZETI valuta, a FORINTUNK pályáját
ugyanebben az időszakban, példáulaz ugyancsak nem menekülő valuta, a CSEH koronával összevetésben!
Kiderül ebben a paritásban, a választásokat megelőző hónapok 10,40 Ft/CZK átlag szintje, Orbánék színrelépését
követően a 12,30-as árfolyamot is megjárva, mára (20:59) a 12 forint körüli értéken látszik BEÁLLNI!!!
BŐ 15%-os ROMLÁSBAN!!!
Ami a svájci frankra vetítve TÖBB, mint 32 Ft "orbán-felárat" jelent!!!
A deviza hitelesek TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉT ez taszítja TOTÁL kilátástalanságba!!!
Ma már a kőrösladány gátőrtől a köztársasági elnökig, minden pozicióba, csak hithű tálibokat találunk,
és pontosan MOST értünk el a tönk szélére!!!
A számok, minden kétséget kizáróan mutatják meg, a másfél éves mélyrepülés elborzasztó eredményét!!!
Tehát ordenáré hazugság, hogy az országot katasztrófa közeli helyzetben kellett volna átvenni!!!
Mostanra viszont sikerült odáig juttatni!
A FORRADALMI 2/3-adból, mindössze ennyire futotta!!!
Kedves Sir Galahad!
Neked is szeretettel a Behajtó 70- nek beírtakat!!!
Sírnod rá kevés!!! A szemed sülhet OKKAK ki!!!
Remélem ezzel a primitív felfogással Bajnai soha többé nem jut hatalomra! Ennyi üres lózung és még alapvető problémák felismeréséig sem jut el.
Tisztelt Bajnai Úr!

Bár nem szokás az Alapítvány alkotói részéről, hogy a pórnép szavára válaszoljanak, talán az olvasás vagy egy-egy linkre való kattintás is túl nehéz az Önök számára, ezért most mellőzöm a hivatkozást, és bemásolom a szöveget, íme:

---

Aki bármilyen pénzrendszer mellett érvel, előbb cáfolnia kell a levezetésem valamelyik pontját, amelyből egyértelmű, hogy amíg létezik a pénz (és vele a gazdaság) jelenlegi definíciója, válságtól válságig sodródunk a természetes motivációink és a matematika törvényei szerint. Ha nem megy, akkor húzni kell egy vonalat: ez a feladat nem megoldható. Mintha ügyes evezési technikával szeretnétek megúszni az egymás után befutó vízeséseket. Lehetne inkább valami értelmes dologról beszélgetni?

Mivel azonban ezzel ébredtem (ismétlem, elég idegesen), adok egy másik fejtörőt, alapja szintén a globális pénz és a jelen infrastruktúra.

1: A "fejlett nyugati országok" munkaereje drága
2: Azért drága, mert az adóikból tartják fenn a nyugati színvonalú ellátórendszert: közoktatás, közegészségügy, közrend, közmédia, kultúra, ...
3: Globális szállítórendszerek esetén a munkát elvégezheti olyan, akinek ez nem áll rendelkezésére, csak szeretné - ezért kevesebb adóteherrel és kisebb megélhetési költségek mellett lehet vele termeltetni. Persze a "fogyasztó" először örül, mert a boltban kevesebbet fizet - aztán viszont szomorú lesz, mert...
4: a kihelyezett termelés miatt a "nyugati országok" munkanélkülisége nő, főleg az "alacsonyabb rétegekben", a bér (és adótömeg) hiányában az ellátórendszer elsorvad, megfizethetetlenné válik, majd összeomlik (Hol van Nicaragua (www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=20043&Itemid=56)? És hol lesz jövőre?)
5: "A nyugati típusú jólléti állam válságba jut" - Jut??? A frászt. A szabályoknak megfelelő módon felzabálja azt az "ember" helyett a "fogyasztóra" figyelmes globális kapitalizmus, mialatt a szállítórendszer elemei persze jól keresnek mindkét oldal ostobaságán.

Ez nem agysebészet, de a MagLev csövek és ásórobotok is csak piszkítanak a levesbe, viszont a lényeget ötezer éve leírták már: ami erős, az gyenge lesz, a gyenge pedig erős. Tao te king (ha itt már csak az idézetek játszanak). Aki ezt nem éri fel ésszel, az ha kinyitja a száját, egyen vagy hányjon, de beszélnie felesleges.

---

Tisztelettel megkérdezném Öntől, hogy az Önök által előállított 68 oldalas tanulmány szolgáltat-e megoldást erre az alap problémára? Mondjuk azon kívül, amivel a Fidesz véleményem szerint kísérletezik:
- "védővám" kialakítása és országos helyi pénz rendszer (vagyis katasztrofális gazdasági manőverek, a forint leértékelése, állami monopóliummal kibocsátott és korlátozottan felhasználható pénzhelyettesítő eszközök);
- felkészülés a lakosság egyre nagyobb hányadának közvetlen kézi vezérlésére (vagyis közmunka program és központosított közigazgatás, törvényhozás és ítélkezés)
- "pénzteremtés" és a "tömeg" egyéni mozgásterének szűkítése (vagyis minden létező bejövő forrás és korábbi magán felhalmozás ööö... "becsatornázása", illetve a reménytelen helyzetbe jutott adósságok törlesztésébe forgattatása)

Ha mégis rákattintana a linkre, Böjte Csaba testvér írása ékesen példázza, hogyan lesz, és milyen is a felsorolt társadalmi kiüresedésből keletkező reménytelen, és minden jó szándék dacára megoldhatatlan lecsúszás; ennek kezelése nélkül viszont az Ön által felsorolt jelenségek bármilyen "megoldása" olyan, mint a cukorbetegség okozta fekély kezelése leukoplaszttal. Már elnézést.

Megtisztelő lenne számomra, ha erre a levezetésre érdemben, mindössze egy-két bekezdésben válaszolna, vagy rámutatva a benne rejlő elvi hibára, vagy utalva az Önök által javasolt, a fentiektől eltérő megoldásra.
Ha nem, akkor kérem nézze el nekem, hogy a saját időmet jobban is el tudom tölteni, minthogy az Önök újabb közhely-gyűjteményében értelem morzsák után kutassak. Ez így lesz akkor is, ha nem válaszol. Önöknek ez nyilván nem jelent semmilyen veszteséget, annyi időt pedig, amit az Ön beharangozójának elolvasásával és e bejegyzés megírásával töltöttem, nekem is megért.

További szép napot.
@sourcerror: ez nem retorika, ez az egyetlen lehetőség. Az egyetlen elvárható, de egyben megkövetelendő elvárás.
Na. Igen! A szegénység hatalmas- kormányokon átívelő- megoldatlan ügy, probléma.
Most az a kérdés, hol kell meghúzni azt a bizonyos vonalat, egyes társadalmi rétegek között.
Ez egy nagyon jó program írás. Csak az a kérdés egyáltalán elkezdődik e valami, megállítható e az újabb társadalmi csoport elszegényedése, mely most, lassan, de biztosan halad a szegénység felé. A szegények száma folyamatosan növekszik. Hála, a mindenkori gazdaságpolitikának is. S ami most van (folyamatban) az már csak hab azon a bizonyos tortán.
Nem csak beszélni kellene az "ügyről" hanem tenni érte, nem keveset, sokat.
Szerintem ez jó.

A politika akkor fogja a népet szolgálni ha kidolgozott és megismerhető/számonkérhető programokra fog épülni.

Nincs szükség kettős beszédre, sikerek hiányában ellenség képre.

"polgár akkor erős, ha van megélhetése, ha érti, hogy mi és miért történik vele." Ma vajon értik az emberek?
@sztd: " a pralamentben a polgárok kétharmadát képviselő kormányalakító pártok ülnek"

Nono. Ezt ugye Ön is tudja, hogy nem igaz?
Persze, ha a polgárok halmazába nem számolja bele a fizikai dolgozókat, közalkalmazottakat, munkanélkülieket, alacsony nyugdíjjal rendelkezőket, kisgazdálkodókat, kisvállalkozókat...
@Sir Galahad:
Én meg arra gondoltam, hogy éppen Ő lenne a méltó a m.elnöki pozícióra!Hallott már valakit ilyen értelmesen, minden oldalról átvilágítva elmondani, hogy mit kellene tenni?Mert szerintem csak az tud jól kormányozni, aki átlátja a dolgokat, a legalsóbb szintről felfelé a legmagasabb csúcsig!És tudja, mikor, mit kell tenni annak érdekében, hogy a dolgok jól menjenek!Nem úgy , ahogy csinálja a kormány, mindent megszorít, és még mindig kevés neki!!!
Ez, ami itt le van irva az mind szép és jó.

De vajon mit is mutat a gyakorlat? Pontosan az ellenkezőjét.
A rendszerváltásnak elnevezett időben-- (lényegében a politikai elit hatalomátmentése volt)-- a fordulat nem fejlődést, megnyugvást, hanem szegénységet, nincstelenséget hozott.

De vajon mi vezetett idáig hogy lesüllyedünk Angola, vagy Kongó szintjére? Hát a politikai elit gátlástalan szabad rablása,és az erőltetett kapitalizmus, mint a várt csoda megteremtése.Bár egyesek jól jártak, de a többség nem.

Mert mit is látott és lát a kisember?
Azt hogy azok, akik valaha, nem olyan régen még a lenini eszméket hirdették , arra esküdtek és részesedtek az "átkos" korszak mind kapcsolati és anyagi előnyeiből, azok ma, mint hit hű keresztények, a templomokban az első sorban ülve, fennhangon éneklik az egyházi énekeket és azt várják, hogy a zemberek higgyenek nekik?!

Mert a rendszerváltás nagy vesztese a kisember.Ő túl messze volt a húsosfazéktól, nem voltak pártkapcsolatai, és nem kapott csak bért, vagy segélyt és nem jutott--mint sokan mások--ingyen tsz-ekhez, állami gazdaságokhoz, bankokhoz, áruházakhoz gyárakhoz és különböző "ingyenhitelekhez", amit az állam, az adózók pénzéből fizetett vissza és nem részesedett az elprivatizált javakból sem.Mert nekik nem járt, ők csak "dolgozók" voltak és szegény polgárok lettek.

És most ezektől az egyszerű, a 22 év alatt tönkrement kisemberektől várják a csodát?
Azt várják, hogy nézzék el, a nagyképű, vagyonhalmozó és álláshalmozó ,képmutató elitnek, hogy ők a volt állami vagyon elkótyavetyéléséből meggazdagodtak?
Azt várják hogy ne firtassák, hogy kinek-miből lett rövid idő alatt, nem munkából 100 milliója vagy milliárdja?
Ezt kéne elfelejteni, mert az ország érdeke ezt kivánja?

Ez igaz. Valóban ezt kívánná az ország érdeke.
Meg azt hogy aki nem tisztességesen jutott vagyonhoz, attól vegyék el!Utána beszélhetünk összefogásról,szolidaritásról és a jövőről. De addig nem!

Vajon a politikai elitnek mikor volt fontos az ország érdeke?
Mert ha nem származott belőle haszna, akkor nem érdekelte őket az ország sorsa, az emberek helyzete és élete.
Őket csak a saját sorsuk, hatalmuk és gazdagságuk érdekelte!
Na ezért tar itt az ország!

Engem már nem hatnak meg a nagyivű politikai szlengek, a biztos és szép jövőt igérgető mondatok sem. Mert ebből is volt már elég a padláson 22 év alatt. Mivel nem fértem el tölük igy lesepertem őket, hogy legyen hely az uj igéreteknek.

Én már--mint a velem egykorú "Ratkós-nemzedék"is--régóta halljuk hogy még egy kicsit húzzuk össze a nadrágszíjat és majd a gyerekeinknek jobb lesz.Összehuztuk. A gyerekeinknek nem hogy jobb lett, hanem még rosszabb! Ellenben az elitnek önmagát nevező pártvezetőknek, pártkatonáknak, hű talpasaiknak és a sleppnek jobb lett! Meggazdagodtak!Tették mindezt az állami vagyonból, amit nagyapáink, anyáink és mi illetve részben gyerekeink hoztak létre!

Most ők is, mint mi--ismét összehúzzuk a nadrágszíjat, hogy az unokáimnak jobb legyen. De nem itt! Ha lehet, akkor menjenek el innen, mert igy talán biztosabb lesz a jövőjük, de ha itt maradnak, akkor ugyanaz a sors vár rájuk, mint szüleikre!
Mindig nadrágszijat kell majd húzni és hallgatni, a kétszinű ,hatalmát féltő , munka nélkül vagyonát gyarapitó politikai elit siránkozását és hazudozását.

Végezetül még egy mondat. A magyaroknak az a baja, hogy olyan vezetöik vannak, akik ostobák, de nagyon okosnak képzelik magukat--mondta egy külföldi cégvezető, 2003-ban. Pedig a magyarok tudnak és akarnak is dolgozni, ha van értelme--tette hozzá .Akkor nem hittem el, ma pedig látom hogy igaza van!
@436873: Félreértettél, Bajnai kiváló beszédíró, szépen fogalmaz, tehetséges, értelmes ember. Csak kormányozni ne akarjon se ő, se az elvbarátai... megpróbálták, az eredményét láttuk. Az, hogy a most kormányzók sem teszik a dolgukat tökéletesen, még nem mentség erre.
@sztd:
Pontosítom az első mondatot:
"Mély tisztelettel megjegyezném, hogy a poszt a problémákhoz rosszul kezd hozzá."

@saravad: Többször újraolvastam, a saját hozzászólásomat, de nem láttam, hogy ezt a mondatot írtam volna. (Esetleg az utánam következő.)
A magam részéről ebben a formában sem az idézett mondattal, sem az ön mondatával nem értek maradéktalanul egyet.
Nem tudom, panaszoltam e már? Én már olyan szegény vagyok/elszegényedtem, mint a templomi egér. Nekem már egy darabka sajtocskám sincsen. S nagyon szomorú vagyok.
Komolyan.
:)

Csak annyit szeretnék még írni, hogy Nekem totálisan a reménysugár, a politikai palettán a Bajnai Gordon.
oszt.kész.ennyi.
:)))
@sourcerror: Lehet, hogy az írek fuldokolnak az adósságban, de legalább elértek valamit abból az adósságból. Ők meg tudják mutatni, hogy a felvett hitelekből honnan-hova jutott az országuk. Most akkor mutassuk meg mi is, hogy a felvett hitelekből hova jutottunk? Van színvonalas út- és vasúthálózatunk, közösségi közlekedésünk, egészségügyünk? Vagy például egy átlagpolgárnak van egzisztenciája?

Mi is elvertünk az elmúlt 22 évben a világ minden pénzét, de valahogy soha nem éltünk jól. (A 10% önerővel devizahitelre vett garzon/Suzuki nem számít klasszikus értelemben vett jólétnek. )
Hej, Dunáról fúj a szél/Szegény ember mindig él - legrégibb népdalaink egyike, és sajnos, igaz. Vannak emberek, akiken a legjobb akarattal sem lehet segíteni. De azért meg kell próbálni!... Mint ahogyan most iszonyatos az ország politikai helyzete, de azért meg kell próbálni kitalálni, hogyan lehetne jobbítani! (És nem abban pancsolni, hogy hű, de rémes, meg mért uilyen rémes. Rémes és kész. Innen szép nyerni.) - Ezekből a blogon megjelenő cikkekből, meg a március 29-i konferenciából is azt jó látni, hogy még nem bolondult meg mindenki ebben a hazában. Vannak még józan eszüknél megmaradt emberek is. Vigasztaló. Különben meg csatlakozom Menőmanó véleményéhez.
@FeryService: A városi legenda szerint az aranyhalak emlékezete rendkívül rövid, ami igen változatossá és meglepővé tudhatná tenni a rendkívül unalmas életkörülményeiket. Ez láthatóan emberekre ugyanígy igaz... Viszont a mese szerint működő aranyhalakból álló "demokrácia" képes lenne felmérni a helyzetét és kiutat találni egy kritikus helyzetből?

A Bajnai úr által előadott ordas közhelyekről már leírtam a véleményem, érdemi reakciót senkitől nem kaptam, a megalapozott cáfolatig pedig fenntartom, hogy (számotokra is) sokkal hasznosabban tudom tölteni az időmet, minthogy ebben valóban jelentős újdonságok után kutassak. Ennél én egy álmos vasárnap reggelen többre vagyok képes.

Viszont itt megjelent a személyes istenítés, mint "érv" - egyébként tökéletes tükörképe a "korai orbánizmusnak". Hozzáteszem, Bajnai úrból szerintem hiányzik az a személyiségtorzulás, ami ezt a felé áradó feltétlen csodálatot országos katasztrófává teszi, így ha már imádkoztok valakihez, ezzel valóban kisebb kárt okoztok. Viszont...

Érdekes módon és mértékben felejtődik el a Hajdú Bét felszámolásának története, amelyben ismereteim szerint Bajnai úr pontosan azt követte el, amit "nem szabad". Az ottani beszállítók nem "Észak-, vagy Dél-Korea? Kelet- vagy Nyugat-Németország?" kérdését szerették volna eldönteni, csak a kemény munkájuk jogosan elvárt ellenértékét szerették volna megkapni hosszú hitegetés után. Akkor viszont Bajnai úr prioritásai (személyes üzleti és politikai érdekei) máshogy álltak, ezért (bizonyára teljesen törvényesen, bíróságon megtámadhatatlan módon) "magasabb célok számára megmentette a cég pénzét", ezzel gazdasági gyilkosságot követett el egy sor "erős polgáron", ami több embert halálba kergetett. Azt is elhiszem, hogy feladat-orientált személyiség lévén még csak lelkiismeret-furdalást sem érez emiatt (újabban nagyon sokat idézek Karinthy Frigyes Skarlát című művéből, ide ez illik: mek.niif.hu/06800/06821/06821.htm#14 ).
Tévedés ne essék, én is kifejezetten jó képességű és nemzetközi szinten tökéletesen eladható "megvalósító embert" látok benne, akire tényleg óriási szükségünk van, lesz (amikor végre elkezdhetjük a mostani naciorgia romjainak eltakarítását). Emberi sorsokat érintő döntések önálló meghozatalára, hosszú távú társadalmi célok megfogalmazására viszont alkalmatlan, ebben számára megkerülhetetlen irányításra és korlátokra van szüksége.

Természetesen ebben is tévedhetek, és a korábbiakhoz hasonló módon örömmel fogadnék érdemi, számomra, vagy az érintettek rokonai számára elfogadható, részletes cáfolatot a fenti állításra. Amennyiben ez számomra meggyőző lenne, ugyanilyen formában közzé teszem a véleményem megváltozását - de addig nekem Bajnai úr "erkölcsi kötelességről" ne beszéljen, mert az olyan törvény, amit nem lehet "beárazni", ahogy azt ő akkor megtette. Még akkor sem, ha "fülemnek kedvesebb" az ő mostani szövege.

Az "áldozat" számára a baltás gyilkos és a mesterlövész között nincs lényegi különbség: ha rosszkor vagy rossz helyen, véged van. Az "erős polgárnak" viszont már valóban nem nem mindegy: a baltással egyezkedni reménytelen, a mesterlövész viszont kezelhető, csak nem rajta, hanem a felettesén múlik minden.

Azt viszont érdemes észben tartani, hogy az "aranyhal" nem "erős polgár", hanem "áldozat", a Fidesznek több aranyhala van, mint Bajnai úrnak valaha is lesz, a Fideszből kiábrándult (ébredező memóriájú) aranyhalakból meg nem lesz máshol (például Bajnai úr mögött) agyatlanul felsorakozó "tömeg". Ezt akár ő is észre vehetné lassan.

Bocs.
Gordon,
Becsülöm az elszántságotokat, sok kitartást kívánok hozzá.

Azt hiszem, ha végiggondolom, hogy egy értelmes, összefüggésekben gondolkodó programnak mi lett a vége 2010-ben egy kicsit igaz jobban megosztó személy képviseletében és feltételezem, ezt Te és a csapatod is látta, akkor le kell számoljak azzal, hogy ezekkel az elképzelésekkel el akartok indulni a választásokon.

Ez a 22-es csapdája egy ideje ebben az országban.
@Kedves Loránd: hogy legyen érdemi reakció:

"4: a kihelyezett termelés miatt a "nyugati országok" munkanélkülisége nő, főleg az "alacsonyabb rétegekben", a bér (és adótömeg) hiányában az ellátórendszer elsorvad, megfizethetetlenné válik, majd összeomlik"

http://www.google.hu/publicdata/explore?ds=z8o7pt6rd5uqa6_&met_y=unemployment_rate&idim=country:de&fdim_y=seasonality:sa&dl=hu&hl=hu&q=n%C3%A9metorsz%C3%A1g+munkan%C3%A9lk%C3%BClis%C3%A9gi+r%C3%A1ta#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=unemployment_rate&fdim_y=seasonality:sa&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=country_group&idim=country_group:eu&idim=country:de:hu:es:uk:fr&ifdim=country_group&hl=hu&dl=hu

20 év adata, tanulmányozd, hogyan alakul a munkanélküliség a kínai kiszervezéssel párhuzamosan. Figyelmedbe ajánlom a spanyol adatot és a németet, összehasonlításra az általános megfogalmazásod ellenében.
@Kedves Loránd: Érdekes amit írsz. Nem értem a személyes istenítést mire érted, de a magam részéről elég világosan leírtam, hogy a dolog részemről elgondolkodtató, és nem azt jelenti, hogy rögtön álljunk egy ember mögé, őt istenítvén. Csak gondolkodjunk el a dolgon, mert van jó néhány olyan eleme, amely magyarosan szólva, megér egy misét. Ennyire gondoltam, nem többre...
Az aktuális témát kissé szélesítve: az "ég, föld, menny és pokol" relációt tekintve javaslom, nézzen már valaki utána, hogy a Templeton Alapkezelő (a magyar kötvények jelentős befolyású tulajdonosa) és a Templeton (kreacionista) Alapítvány között van-e, és és milyen összefügés. Mert ha van, érteni vélem a felvilágosodás előtti állapotra visszatérni óhajtó, a "centrális erőteret".
Hát, eltartott egy darabig, amíg a moderáción átért a 15-i hozzászólásom (úgy, hogy közben jelent meg itt bejegyzés). Köszönöm, hogy a nyílt kritikának (elfogadható habozás után) végül teret adott az Alapítvány, már ez önmagában komoly eltérés a mai politikai kommunikáció általános menetéhez képest.

Őszintén, minden tiszteletem.

@subtotal: én egy általános működési szabályt fogalmaztam meg, amellyel szemben elvi szintű kritikát várok: mi a hiba a levezetésben?

Az általad felmutatott grafikon olyan, mintha a gravitáció törvényét akarnád cáfolni azzal, hogy mutatsz egy repülő madarat. A madár nem esik le, mert dolgozik azon, hogy fennmaradjon - ettől még a gravitáció ugyanúgy érvényes rá, mint a többiekre. Vagy hozhatnám a madártoll-vasgolyó példát, amiben a gravitáció általánossága kérdőjelezhető meg hétköznapi szemlélő számára.

De legyen - konkrét példára visszatérve, Németország:
- a népesség sokkal kevésbé volt nyitott a "sok, olcsó" árura. Egész más ám az a helyzet, amikor a polgár úgy érzi, kinézik, ha nem német cuccot vásárol, és tőle ott rohadhat a polcon akármennyi kínai, lengyel, vagy bármilyen étel, ital, ruha - mert ő a német terméket keresi. Egy bizonyos forgalom alatt NEM ÉRDEMES még a nemzetközi áruházláncok számára sem a távolsági szállítás, akkor megoldják helyi termékekkel.
- nem véletlen, hogy például a mi feldolgozó iparunkat gyakorlatilag bedarálták az EU csatlakozás után - és mondjuk a zirci tejgazdaság tejéből Olaszországban csinálnak "olasz" sajtot, amit aztán megveszünk mi is a nagy boltokban. A magyar népesség "szegény" része kínai, a "gazdagok" "nyugati" cuccokban jár, abból építkezik, stb. Ki vett Videoton vagy Orion tévét? Aki tehette Grundigot meg Pumát, aki nem, Teknikát és Plimát vásárol. Oké, betelepült hozzánk néhány összeszerelő üzem, akik a kisebb szállítási költség és az állami támogatás mellett (akkor éppen) nem mentek keletebbre - miután agyonverték a vásárlók hiányában és teljes adóterheket nyögő magyar vállalatokat. A mi hathatós segítségünkkel, akik nem vettünk "drágán magyart".
- könnyű elfelejteni, hogy a "fejlett nyugaton", vagy a csudálatos Amerikában meg lehet halni az utcán, ha nincs egészségbiztosításod (bár ezt persze nem mutatják a tévésorozatokban). Ezt építjük le jelen pillanatban "fejlett nyugati mintára" - nem is értem, miért kell akkor foglalkozni Bajnai úr programjával? Hiszen a legjobb irányba haladunk!
- ha egy ország képes betelepíteni az alacsonyabb életszínvonalat elfogadó (legalábbis a költözés idején, mert az otthoni totális létbizonytalanságnál az is jobb) "félrabszolgát", akkor kisebb a "távmunka" nyomása. Most tessék végiggondolni a "multikulti feszültségeket", gettólázadásokat, második-harmadik generációs muzulmán népességi problémákat. Valóban kultúráról van szó? Vagy csak arról, hogy a helybe hozott szolgák gyerekei már nem elégednek meg a csatorna takarítással és létfenntartással, jövőt is szeretnének?

Ha ez így dióhéjban kevés, ajánlott olvasmány: Soros György: A globális kapitalizmus válsága, Thomas Friedman: És mégis lapos a Föld. Oké, sokkal több idő, mint egy grafikont előbányászni a google alól, és gondolkodást is igényel - de szerintem értelme is több van ;-) ... egy technikai javaslat: ekkora linket ne másolj sehová, mert például nálam szétizéli a lapot. Erre találták ki a link rövidítő szolgáltatásokat (akár utólag is kicserélhetné a moderátor) Hmm... most ezt kaptam: "Üzenetedben olyan kifejezést vagy linket használtál, ami tiltott. Fogalmazd át és küldd el újra!" Nem lehet rövidített linket küldeni? Na, akkor bocs...

@FeryService: igazad van, a "reménysugár" kifejezés nem tőled származott, de itt is meg a blogodon is ilyenek vannak, pl "Gondolkodni, utána meg támogatni ezt az embert." Na ez van, hogy én gondolkodtam, és a tartalom kevés, "ez az ember" pedig számomra ebben a szerepben nem hiteles.

Szerintem ez a program az itteni összefoglalás, és a korábbi bejegyzések alapján (bevallom, továbbra sem volt elég érv számomra arra, hogy elolvassam) rettentően kevés, a megoldás sokkal mélyebben van. Azért tépem itt a szám, mert többek között ez az alapítvány is képes lehetne erre a mélyebb elemzésre, és például Bajnai úr lehetne ezen meggondolások "arca" - nem a "nép", hanem a fennálló, és véleményem szerint megszüntetendő gazdasági-politikai környezet jelenlegi irányítói felé.

A "nép" feladata viszont az lenne, hogy hajlandó legyen befogadni és feldolgozni a rendelkezésére álló információkat, és ezek (nem pedig homályos vágyak és félelmek) alapján felelősségteljes döntéseket hozni, élni. Ha ez nem sikerül, fújhatjuk az egészet. Ezért kéne nem rizsával etetni, hanem értelmes gondolatokat közölni, felelős, felnőtt emberként kezelni, és valódi párbeszédet folytatni legalább azokkal az emberekkel, akik valamilyen szinten erre hajlandóságot mutatnak. Igaz-e, kedves Alapítvány? ;-)
jelenleg 10M gazdasági analfabétával próbálunk GDP-t termelni, ami eléggé "unorthodox" megközelítés ;) 8+4=12 év alatt sehol nem találkozik gazdasági ismeretekkel a diák --> IRRACIONÁLIS MUNKAERŐPIACI MAGATARTÁS, DEMAGÓGIÁRA FOGÉKONY TÖMEGEK (AKIK A SZAVAZATAIKKAL MEGHATÁROZZÁK A GAZDASÁGPOLITIKÁT), INNOVÁCIÓ HIÁNYA, HORIZONTÁLIS ÉS VERTIKÁLIS IMMOBILITÁS, MEGÉLHETÉSI GYERMEKVÁLLALÁS, TANULT TEHETETLENSÉG, TÖKETLEN ÉS KORRUPT VÁLLALKOZÓK, ... de mitől is lenne ügyes, közteherviselő és szolidáris az állampolgár, ha sose magyarázták el neki, hogy HOGYAN MŰKÖDIK A GAZDASÁG, és mire miért van benne szükség?

OKTATÁSI REFORM KELL, LEGALÁBB HETI 1 ÓRA GAZDASÁI ISMERETEKKEL. NEM KEZELHETŐ AZONOS PRIORITÁSSAL A NÉPTÁNC ÉS A GAZDASÁGI ISMERETEK, MERT EGÉSZ ÉLETÜNKBEN FOLYAMATOSAN GAZDASÁGI DÖNTÉSEKET HOZUNK -- MIÉRT PONT ERZEKRE NEM KÉSZÍT FEL AZ ISKOLA ?????

midenki figyelmébe ajánlom ezt az állásfoglalást (az egyik kezdeményezője vagyok a munkacsoportnak):

www.donorsforum.hu/hu/friss-hirek/1-latest-news/413-nat
@subtotal: Javasolni tudom a bit.ly link-rövidítőt, nem szül ilyen undorító eredményt.
@Kedves Loránd: 20 év távlatában mutattam meg neked, hogy Németország mennyire sorvad. Megnézheted az államadósság adatokat is.
A nyugatról beszéltél, arra regaáltam, most meg előkapod Magyarországot érveid alátámasztására.
Ha keveselled a példát, megnézheted a skandinávok adatait is.

De nem kell ezeknek az országoknak a megoldásait vakon követni, lehet egy megalapozott, védhető, hosszú távú saját tervet is előállítani. De ha ilyen nincs, akkor az adoptálható, működőképes rendszereiket át kell venni, mert még az is sokkal jobb, mint ami most itt van.
@subtotal: Az én értelmezésem szerint nem "előkaptam Magyarországot", hanem összehasonlítottam a két példát,
és arra igyekeztem rámutatni, hogy miért tér el a jelenség - mély rétegekben a fogyasztói kultúra különbsége miatt,
felszínen pedig az etnikainak tűnő feszültségek rejtik el a lényeget. Meg persze a problémák egy része exportálható
is (tőlük, hozzánk) a német szeméttől a német trappista sajtig és csokiig, amit MI megveszünk (mert alig maradt saját
élelmiszeriparunk).

Véleményem szerint egy "megalapozott, védhető, hosszú távú" tervnek figyelembe kell vennie az első hozzászólásomban
felvetett folyamatot, vagy érdemben cáfolnia a levezetést - minden más (ismétlem, szerintem) porhintés, érdemi tartalom
nélküli politikai bohózat.

A magam részéről a megoldást a mai közfelfogástól olyan távol keresem, hogy eddig minden beszélgetőtársam agya
ledobta az ékszíjat. Ez persze jelentheti azt, hogy valóban ostobaságot gondolok, de amíg számomra is érthető,
egyértelmű cáfolat nem érkezik, addig megmaradok mellette. Igaz, semmit nem érek vele, míg a porhintők jó pénzért
hőzöngenek és csatároznak egymással, tovább fokozva az amúgy is veszélyes mértékű társadalmi feszültségeket.

Még mindig nem elég rossz a helyzetünk ahhoz, hogy a felébredés kellemetlenségét egyéni szinten felvállaljuk,
inkább beállunk kiabálni a számunkra szimpatikusabb lufikat eregetők mögé. Pedig a vidámpark lassan bezár...
"A 20 ezer éhező gyermek hét közben az iskolában állami támogatásból kap meleg ételt, a felmérések szerint a hétvégeken azonban legfeljebb krumplit és zsíros kenyeret esznek - mondta a szakember.
Nem ritka, hogy hét elején ezek a gyerekek az éhségtől kifordulnak az iskolapadból. Ezért is az alapítvány egyik legfontosabb programja, hogy minden hétvégén meleg étellel lássa el ezeket a gyerekeket.
Hozzátette: A legjobb az lenne, ha mind a 20 ezer gyereknek jutna minden hétvégén meleg étel, azonban a csökkenő adományok miatt ez a szám idén már csak 3 ezer volt"

atv.hu/belfold/20100828_20_ezer_magyar_gyerek_szinte_semmilyen_etelt_nem_kap_hetvegente

Hát! Ez azt! Szomorú valóság.

Úgy gondolom, hogy ez a szegénység, már, ami most van, sokkal súlyosabb mint anno) mikor szegénynek neveztek valakit/valakiket.
Ezt a súlyos elszegényedési folyamatot maga a rendszerváltás, az azóta eltelt idő, "termelte ki".
S gondolom azt is, hogy legfőbb oka a munkanélküliség.
A másik), hogy a rezsi,- élelmiszer árak az "egekben vannak". Ezért is indult meg egy újabb társadalmi csoport elszegényedése.

A szegényeknek akkor is volt mit enni, ha nem is a legdrágább ételeket.
Most, aki szegénységben, főleg, mélyszegénységben él, annak valóban sokszor szinte nincs is mit enni.
Szomorú. de nagyon.
KEDVES MINDENKI!
JÓK A SZÖVEGEK, DE VÁLASZTÁST KELL MAJD NYERNI. A JELENLEGI HELYZETET TEKINTVE A BALKÖZÉP OLDAL MINT MAKÓ JERUZSÁLEMTŐL ÁLL ETTŐL.
REMÉLEM, EZT A VOLT MINISZTERELNÖK IS TUDJA,ÁTÉRZI ÉS ENNEK MEGFELELŐEN CSELEKEDNI IS FOG. ÉRZÉSEM SZERINT SZÁZEZREK REMÉNYE EZ AZ ORSZÁGBAN.
@Sir Galahad:Én meg pont azt szeretném, ha ők kerülnének pozícióba!Nem értem, miért gondolod, hogy mindenki más csak ők ne?Szerintem ők már bizonyítottak!Bajnai és Oszkó!Csak közgazdasági ismeretekkel rendelkező és már jártas a kormányzásban tud megfelelő politikát kialakítani, amely a nagy többségnek elfogadható lesz!
@436873: Ha neked ők szimpatikusak, csápolj nekik nyugodtan. Én semmi okát nem látom, hogy ezt kéne tennem. Bajnai benne volt a Gyurcsány-kormányban is, neki is "köszönhető" , hogy a mostani kormány egy csődtömeget vett át. Az önmagában kevés Bajnai felmagasztalásához, ha esetleg úgy gondolod, Orbán sem kormányoz jól.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (2) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (3) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) eu (9) EU (3) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) EU támogatások (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (11) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) finanszírozás (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (5) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) katonai intervenció (1) keretszámok (1) kettős (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kifizetési stop (1) kilépés (1) kim (1) Kína (1) kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (6) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (7) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) Oroszország. (1) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) polgárháború (2) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) Szíria (2) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) támogatáspolitika (1) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós fejlesztések intézményrendszere (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) USA (1) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vegyifegyverek (2) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma