Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Túl a demokrácián – Az új országgyűlési választási rendszer modellje (2. rész)

2011.11.25. | Szigetvári Viktor - Tordai Csaba - Vető Balázs | 91 komment

 

Múlt vasárnap a kormányoldal benyújtotta az országgyűlési választási rendszer reformjának részletes törvényjavaslatát. E hét első felében ennek egyes fontos részletszabályait vizsgáltuk meg, az alábbi bejegyzésben pedig a nyár folyamán kidolgozott modellünk segítségével az egész országra érvényesen elemezzük az új választási rendszert és benne különösen az új egyéni választókerületi (EVK) rendszer politikai hatásait, felhasználva a 2002-es, 2006-os és 2010-es általános országgyűlési választások szavazóköri szintű eredményeit.


Álláspontunk szerint az egyoldalúan manipulált EVK határok és más részletszabályok együttes hatására a törvényjavaslatban foglalt választási rendszer érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát, hiszen szinte kizárólag döntő ellenzéki győzelem esetén tudna érvényesülni ez a társadalmi támogatottság a képviselői mandátumok szintjén.

 

Ez így egy nem demokratikus választási rendszer.

 

Számításaink szerint az új rendszer mind 2002-ben, mind pedig 2006-ban az akkori többségi választói akarattal ellentétes, jobboldali kormánytöbbséget eredményezett volna. Ez annak az eredménye, hogy az új rendszerben megnő az egyéni választókerületek befolyása a végeredményre és átalakul a kompenzációs rendszer. Ezeket azonban a FIDESZ–KDNP pártszövetség aktuális politikai érdekei szerint rajzolták újra. A stabilan jobboldali, billegő és stabilan baloldali egyéni választókerületek eddigi arányát és jellemzőit határozottan átalakítja a reform. Az új rendszerben a stabil baloldali választókerületek a többieknél nagyobb népességű, elzárt, jellemzően nagyvárosias szigetekké válnak, a stabil jobboldali választókerületek mennyiségükben és támogatottsági szerkezetükben megerősödnek, a billegő választókerületek pedig határozottan jobboldalibb karakterűvé válnak. 1990 és 2010 között a billegő választókerületek valóban billegő, kiegyenlített jobb–bal támogatosságú választókerületek voltak. Ha az új rendszer így marad, akkor az „új billegők” a jobboldal számára sokkal kedvezőbb adottságúak lesznek.

 

A parlamenti választási reform másik elfogadhatatlan eleme a kispárt-ellenesség, ami rontja az LMP és a JOBBIK választási esélyeit. Az ajánlószelvény-gyűjtés idejének várható rövidítése, a szükséges ajánlószelvények számának aránytalan növelése és a „győztes kompenzáció” mind a kisebb jelöltállítók parlamenti képviseleti esélyeit rombolják egy olyan választási rendszeren belül, amely többségibb karakteréből fakadóan amúgy is inkább a nagyobb pártokat jutalmazza. Modellszámításaink szerint 2010-ben az LMP és JOBBIK összeadott területi listaszavazat száma együttesen kevesebb mint 80 százaléka lett volna a FIDESZ–KNDP győztes kompenzációs szavazatainak. Mivel nincs elkülönített kompenzációs lista, így e szavazatok döntően befolyásolják a listás szavazati arányokat. A kompenzációs rendszer eddig arra szolgált, hogy a vesztes jelöltállítók képviseleti arányát javítsa. Az új rendszerben a kompenzáció egyrészt kioltja önmagát, másrészt közben mandátumokat szív el a kisebb jelöltállítóktól. Ez tovább erősíti a választási rendszer aránytalanságát. Számunkra a többségibb karakter elfogadható, a választási rendszer modellválasztását értékválasztási kérdésnek tekintjük, de ennek további erősítése, abszurd módon éppen a kompenzációs rendszeren keresztül, rontja a népképviselet kívánatos sokszínűségét. Ha az új választási rendszer lett volna 2010-ben, akkor számításaink szerint már „győztes kompenzáció” nélkül is 71 százaléknyi mandátuma (141 mandátum) lett volna a FIDESZ–KDNP-nek a 199 fős parlamentben, az elhibázott kompenzációs rendszer ezt felemeli 76 százalékra, ami 152 mandátumot jelent. Emlékeztetőül: a jelenlegi parlamentben a kormányzó pártszövetség mandátumaránya 68 százalékos.

 

Az alábbiakban először összefoglaljuk véleményünket az új választási rendszer egészéről, majd pedig módszertanunk bemutatása után részletesen ismertetjük elemzésünk megállapításait.

 

(Nézze meg az összes adatot, számolja ki ön is, hogyan érinti lakóhelyét a választási rendszer! Táblázatunk tartalmazza a modell bemeneti szavazatszámait az új EVK-k szerinti csoportosításban. Prezentációnk pedig önállóan tartalmaz minden megyét, főbb táblázatot, elemző ábrát és teljes országtérképet.)



 

 

Meggyőződésünk szerint az elmúlt húsz év országgyűlési választási rendszerével minimális probléma volt csak. Szerkezetét és hatásmechanizmusait egy csökkentett létszámú Országgyűlésre is át lehetett volna ültetni kisebb módosítások után. Erről egyik szerzőnk korábban részletesen kifejtette álláspontját. (lásd: Tordai Csaba: A választási rendszer reformja. Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata, 2010, vol. 13. no. 3., 27-38 p., illetve Tordai Csaba: Többségi, arányos vagy vegyes rendszer? Élet és Irodalom, LIV. évf. 51-52. szám, 2010. december 23.).  Egy így átalakított szisztéma továbbra is olyan vegyes rendszert jelentene, amely többségi karakterű ugyan, de sokkal kisebb mértékben, mint a most beterjesztett változat.

 

Nem a többségibb karakter a baj

 

Szeretnénk leszögezni, hogy a választási rendszer modellválasztási vonatkozásait önmagában nem demokrácia-kérdésnek, hanem értékválasztási-kérdésnek, illetve politikai érdek által vezérelt kérdésnek tekintjük. Ebből következően nem az a gondunk az új rendszerrel, hogy az elmúlt húsz év során használthoz képest határozottan többségibb karakterű lesz a reform révén. Hiszen ez a mindenkori nagyobb pártokat, pártszövetségeket hozza kedvezményezetti helyzetbe, segítvén a stabil és kormányzóképes parlamenti többség kialakítását. Ugyanezt gondoljuk a fordulók számának, a kompenzációs rendszer puszta létének és a bejutási küszöb szintjének kérdéséről is. Körültekintő megvalósítás esetén nem kell, hogy befolyásolja a demokráciát a választási rendszer választott modellje. Sőt, még azt is legitimnek tartjuk politikai értelemben, ha egy megfelelő parlamenti többséggel rendelkező kormány saját politikai érdekei szerint hatást kíván gyakorolni a pártrendszer egészére, benne a nagyobb és kisebb pártok súlyára, illetve például a szövetségkötési stratégiákra.

 

A tilalomfákról

 

Korábban meghatároztunk olyan tilalomfákat, amelyek meghatározó részének együttes kidöntése esetén a választói akaratnyilvánítás helyrehozhatatlan csorbát szenved. Az országgyűlési választási reformról szóló cikksorozatunk első írásában így fogalmaztunk: „[...] alapvetően akkor tekinthetünk demokratikusnak egy választási rendszert, ha nincsenek olyan szabályozói, amelyek megakadályozzák a választói akaratnyilvánítás lehetőségét, vagy amelyek a többségi akarattal ellentétesen és érdemben torzítják a választói akaratot, illetve ha mentes olyan elemektől, amelyek kizárólag egy párt, pártszövetség érdekeinek megfelelően fordítják le szavazatokat mandátummá.”

 

Úgy látjuk, a most beterjesztett törvényjavaslat nem felel meg e kritériumoknak.

 

A reform mai állása szerint vannak olyan tilalomfák, amelyek azért maradtak állva, mert rájuk vonatkozóan megnyugtató megoldást tartalmaz a törvényjavaslat. Ilyen az öt százalékos küszöb meg nem emelésének kérdése, a kezelhetetlenül nagy földrajzi kiterjedésű EVK-k kijelölésének problémája és az EVK-k közötti népességbeli különségek korrekciójának ügye.

 

Volt olyan tilalomfánk is, amely kilépve a választási jogszabályok fókuszált vizsgálatából az alkotmányos szerkezet egészének fényében vizsgálta az új rendszert. Erre vonatkozóan megállapítható, hogy mivel a kormányoldal nem tisztán arányos modellt vezet be, így a kormányzóképtelenség az új alkotmányos status quo-n belül nem úgy állhat elő, hogy a sok sarkalatos törvény mellett az arányos rendszer miatt szinte soha senkinek nem lenne alkotmányozó többsége az Országgyűlésben. A megvalósulni látszó koncepció szerint a kormányzóképtelenség leginkább a csak egyszerű többséggel rendelkező kormányokat fenyegeti az új alkotmány hatálybalépése után, hiszen a többségibb karakter miatt a kétharmados parlamenti mandátumtöbbség megszerzése önmagában jóval könnyebb a korábbiaknál, kevesebb szavazat kell a kétharmadhoz.

 

A kormányzó erők szakaszoló, a teljes koncepciót az eljárási szabályokkal együtt egységesen bemutatni nem tudó és nem akaró jogalkotási gyakorlata miatt továbbra sincs konkrét információ a kampányhirdetések szabályozásának kérdésében. Holott a fizetett hirdetések esetleges tilalma a magyar nyilvánosság manapság tapasztalható oligarchizálódottsága és a közmédiumok politikai elfogultsága miatt érdemben korlátozná a kampányok nyilvánosságát, illetve a választópolgárok közvetítő nélküli megszólításának lehetőségét.

 

Vannak olyan korábban meghatározott eljárásjogi jellegű tilalomfák, amelyekre vonatkozóan a múlthéten benyújtott törvényjavaslat nem mond semmit, ugyanakkor a korábban nyilvánosságra hozott koncepció egyértelműen fogalmazott. Feleslegesen és kispártellenesen rövidül az ajánlási időszak, így ez a tilalomfa is kidőlni látszik. Ugyanilyennek tekintjük a kötelező és jogvesztő előzetes regisztráció jogintézményének a koncepcióval együtt felvetett megoldását is, amely továbbra is asztalon levő alternatívája az ajánlószelvények rendszerének. A magyar népességnyilvántartás rendszerét ismerve alkotmányosan indokolhatatlan jogkorlátozásnak, és így antidemokratikusnak tekintjük a regisztrációs eljárás minden olyan kísérletét, amely jogvesztő erővel korlátozná a belföldi magyar választókat választójoguk gyakorlásában.

 

A törvényjavaslat számos tilalomfát végleg kidönt. Az egyéni jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények száma az EVK-k számának csökkenéséhez képest aránytalanul nagy mértékben növekszik. Ez rontja a kispártok kvalifikációs esélyeit, ezért elfogadhatatlan. A kompenzációs mandátumkiosztás aritmetikáját célszerűtlenül és kispárt-ellenesen torzítja a „győztes kompenzáció” bevezetni kívánt rendszere. Ez utóbbi megoldás nélkül is radikálisan csökkenne az új parlamenti választási rendszeren belül a töredékszavazatok befolyása, de ezt még modell-kérdésnek kellene tekintenünk. Ugyanakkor az önmagát is kompenzáló kompenzációs rendszer, amely ráadásul a kisebb jelöltállító szervezetek kompenzációs esélyeit is rombolja, elfogadhatatlan. A Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogának megfelelő módon történő biztosításával jelen írás két szerzője egyetértett. Ugyanakkor az, hogy nem elkülönített (egyéni és/vagy listás) mandátumokhoz juthatnak, hanem a szavazataikat belekeverik az országos listára leadott szavazatok közé, részben szétporlasztja befolyásukat, részben viszont kiélezett politikai helyzetben sem korlátozza maximális mandátumszámmal befolyásuk mértékét. Ez nem megfelelő megoldás. Végezetül pedig – és ezt tekintjük a most megismert rendszer legnagyobb hibájának – az egyéni választókerületek határai olyan politikai megfontolásokat követnek, amelyek egyértelműen a jelenleg kormányzó pártok választási esélyeit javítják. Ez pedig az ország majdnem egészén egységes pártpolitikai érdeket érvényesítő gerrymanderinget jelent. Ilyen még az Egyesült Államokban sincs.

 

Kiélezett helyzetben csak a jelenlegi kormánypártok járhatnak jól

 

Ahogyan a választási rendszerek is változnak néha, úgy a politikai pártok, a pártrendszerek és maguk a választók is. Olyan választási rendszert nem lehet tervezni, amely mindörökké csak egy pártnak kedvez. Éppen ezért nem szabad sem túlbecsülni, sem alulértékelni modellünk eredményének jelentőségét.

 

Túlbecsülni azért nem, mert a jövőről semmit nem tudhatunk. A rendszer megváltoztatására idővel reagál a politikai elit jelenleg ellenzéki oldala, a választók is megtanulják az új választási közlekedési szabályokat. És ahogyan a JOBBIK is szinte a semmiből alakította ki jelenlegi támogatottsági szerkezetét, ahogyan a FIDESZ 2010-re olyan választói csoportokat kötött magához, amelyek korábban soha nem szavaztak rá, és ahogyan 2006-ban Gyurcsány Ferenc is szélesíteni tudta a baloldal támogatói bázisát, úgy az elkövetkező választásokon is van arra esély, hogy egy új politikai paradigma módosítja majd a jelenlegi pártpolitikai status quo-t.

 

De mindezek ellenére alulértékelni sem szabad a modellezett eredmények jelentőségét. Mert bár az új választási rendszerben is le lehet váltani a most kormányzó erőket, de csak akkor, ha nagy és egységes támogatottsága van a demokratikus ellenzéknek. Azonban az új rendszert úgy alkották meg, hogy közepes támogatottsági előny és fej-fej melletti küzdelem esetén nem lehet leváltani a mostani kormányt még akkor sem, ha a választók többsége ezt is akarná. Ez a többségi akarat rendszerszintű figyelmen kívül hagyása.

 

Mit kell módosítani ahhoz, hogy demokratikus legyen?

 

Minimum el kell vetni a kötelező belföldi, nem kisebbségi regisztrációs eljárás lehetőségét, meg kell hosszabbítani az ajánlószelvény-gyűjtésre rendelkezésre álló időt, és csak az EVK-k számának csökkenésével arányosan szabad növelni a szükséges cédulák számát. Ki kell vezetni a kompenzációs rendszerből a kispártellenes és önkioltó „győztes kompenzációs” elemet, és legfőképpen kiegyensúlyozottabbá kell alakítani a 106 EVK határait. Végezetül szerencsés volna, ha a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogának kérdésére alkotmányos és nemzetközi vállalásainkkal is összhangban levő megoldást találnának a kormányzó erők.

 

A politikai következmények

 

Az új alkotmány hatályba lépése után az Alkotmánybíróság (AB) hatásköre jelentősen átalakul: az eddig bárki által kezdeményezhető actio popularis lehetősége megszűnik, ehelyett csak az alaptörvényben biztosított jogok már bekövetkezett sérelme miatt fordulhatnak a polgárok a testülethez. A választási törvénnyel összefüggésben ilyen jogsérelem majd csak a következő általános országgyűlési választásokkor következhet majd be, tehát ezen a módon kizárólag utólag, a választást követően lehet majd az AB eljárását kezdeményezni. Arra viszont lehetőséget ad az új alkotmány, hogy az országgyűlési képviselők egynegyede, vagyis kilencvenhét képviselő konkrét jogsérelem nélkül is az AB-hez forduljon. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett erre csak akkor van lehetőség, ha az MSZP, a JOBBIK és az LMP képviselői is az indítványozók között vannak.

 

Mivel a kormánypártok legitim alkotmányozó többséggel rendelkeznek, így eljöhet az a pillanat, hogy a hátrányosan érintett ellenzéki pártok számára nem marad más eszköz, mint a tárgyalt törvény vitájának és szavazásának parlamenti bojkottja, a belföldi politikai tiltakozás és választói véleménynyilvánítás megszervezése, a nemzetközi nyomásgyakorlás elősegítése, és végül akár annak deklarálása, hogy politikai értelemben illegitimnek tekinthető az a politikai rendszer és az a parlament, amely e választási rendszer révén kerül megválasztásra.

 

Ezek félreérthetetlen üzenetek a magyar alkotmányos rendszer válságáról, és a radikális eszközök indoka az, hogy az új rendszer – ha ki nem is zárja –, de érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát.

 


 

A modell módszertana

 

A számítások alapját minden esetben az első fordulós területi listás szavazatok adják, még az egyéni mandátumok esetében is. Ezzel eltűnik ugyan a modellből az egyéni jelöltek személyes megítélésének szavazatbefolyásoló hatása (hiszen elismertségétől függően rendszerint több vagy kevesebb szavazatot szokott kapni egy egyéni jelölt, mint a pártja ugyanott területi listán), viszont így a szavazókörök újracsoportosítását, új települések átcsoportosítását követően a jelöltállító szervezetekre nézve pontosabb becslést lehet készíteni. A második fordulós szavazatok figyelmen kívül hagyása pedig az adott választói helyzet egy fordulóra történő átültethetetlenségéből fakad. Ez így még akkor is megbízhatóbbá teszi a modellt, ha természetesen tisztában vagyunk az első és a második fordulók között az elmúlt évtizedek parlamenti választásai során bekövetkezett politikai fejleményekkel, és a közismert végeredmények is nyilván a második fordulók után alakultak ki.

 

A szavazókörök változása némileg szintén befolyásolja a modellünket. Hazánk közel 12 ezer szavazókörből áll, ezeket 2010 őszén részben újraszabták az erre kijelölt szervek. Ugyanakkor – értelemszerűen – például a 2010 tavaszi eredmények a régi szavazóköri kiosztáson alapulnak. Ott, ahol a régiek és az újak továbbra is egy EVK-ba esnek, nincs gond. Ugyanakkor néhány száz esetben az új EVK-határok keresztül vágnak 2010 tavaszi szavazókör határokat. Ezeknél becsléssel állapítottuk meg a szavazatszámot. Mindez érdemben nem befolyásolja a modell megbízhatóságát.

 

A választókorú népességet a 2010 őszi önkormányzati választások nyilvános adataiból származtatjuk. Azóta értelemszerűen történt változás egyes települések népességében, de ez statisztikai értelemben elhanyagolható. A településeknél pedig szintén a 2010 őszi településszerkezetet tekintettük meghatározónak, bár nyilván voltak apróbb változások ebben is.

 

Ha a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor hazánknak a korábbinál többségibb karakterű vegyes, egyfordulós, gyenge kompenzációs elemet tartalmazó parlamenti választási rendszere lesz. A modellünkben úgy számoltunk, hogy egyetlen nemzeti kisebbség sem szerez kedvezményes mandátumot, így a kiosztható listás mandátumok száma kilencvenhárom.

 

Az új egyéni választókerületek földrajzi jellemzése

 

Értékelésünk első részében megvizsgáltuk és korrektnek találtuk az EVK-k megyék közötti elosztását. A régi EVK-k népessége között az elmúlt húsz év során a demokráciánk minőségét romboló különbségek alakultak ki. Ezt a kérdést az új választási rendszer szintén megnyugtatóan kezeli. Nincsenek eltúlzottan alacsony vagy magas választókorú népességű EVK-k, és az esetleges szélső értékek pedig választásföldrajzi érvekkel megindokolhatóak. Az EVK-k területi nagysága és településszáma is megfelelő, a törvénytervezet szigorú garanciáival összhangban levő.

 

Apró, de legalább egy mandátumot eldöntő tévedés, hogy míg Miskolcra két egyéni mandátum esik, addig Debrecenre három. A két város között van különbség a választókorú népesség tekintetében (138 808 fő és 167 341 fő), de ez nem olyan mértékű, hogy a mandátumok kiszabását csak a választott módon lehessen megoldani.

 

Nagyobb probléma, hogy általában véve sincs rendben a nagyobb megyei jogú városok, megyeszékhelyek egyéni választókerületeinek kialakítása. Korábbi modellünkben úgy érveltünk, hogy egységes elvek szerint kell kialakítani a többmandátumos megyei jogú városok választókerületeit. Mi a következő elvek mellett döntöttünk: „[h]a egy megyei jogú várost fel kell bontani egyéni választókerületekre, illetve ha a felbontott megyei jogú városi részek mellé saját elővárosaikból is kell településeket csatolni az egyéni választókerületekhez, akkor a cél az, hogy hasonló szerkezetű egyéni választókerületek jöjjenek létre. Kerülendő, hogy legyen külön egy »belvárosi« és egy »külváros plusz előváros« egyéni választókerület. Jobb, ha minden ilyen egyéni választókerületben van »belváros«, »külváros« és »előváros« is egyaránt. Így szociológiailag jellemzően homogénebb EVK-k alakulnak ki.” A beterjesztett törvényjavaslatban nem lehet beazonosítani egységes elveket e mandátumok kialakításakor, hiszen más logika szerint van felosztva Szeged és Pécs, mint például Győr és Debrecen. Azt tapasztaltuk, hogy a hagyományosan kiegyensúlyozottabb, illetve az elmúlt két évtizedben baloldalibb megyei jogú városok esetében az EVK-határok kialakítása inkább a FIDESZ–KDNP politikai érdekeivel van összhangban.

 

A most kialakított EVK-rendszer korrekciójának egységes elvek szerint kellene átalakítania a megyei jogú városok EVK-határait. Ebben a tekintetben nem az a gondunk, hogy a most kialakított választókerületek e városokban nem elég baloldaliak, hanem az, hogy a jobboldal érdekei szerint, világos elvek nélkül alakították ki őket. Ha volnának világos elvek ezen a téren, akkor értelemszerűen kiegyensúlyozottabbak is lennének a megyei jogú választókerületek.

 

Néhány jellemző példa

 

Áttekintve az új EVK-kiosztást megállapítható, hogy vannak olyan országrészek, ahol földrajzi, szociológiai és politikai szempontból korrekt az új rendszer. Az ilyen megyék azonban jellemzően hagyományosan inkább jobboldaliak, és megyeszékhelyük pedig kis-közepes (tehát egy EVK-s). Például Somogy, Tolna, Vas és Zala – itt tehát a korrektség és a jobboldalibb adottságok egyszerre érvényesülnek.

 

 (A jellemzően inkább jobboldali Vas megye új EVK-i)

 

Általában véve is megállapítható, hogy a rendszer megalkotói törekedtek az elmúlt húsz év során jobboldalibbnak bizonyolult EVK-k status quo-jának védelmére. Különösen igaz ez ott, ahol a magyar szélsőjobboldal 2010-ben relatíve gyengén vagy közepesen szerepelt. Az ilyen EVK-kra jó példát jelentenek a budai hegyvidéki területek, Pest megye jobboldalibb területei, Bács-Kiskun megye rurálisabb részei, valamint Veszprém megye hagyományosan konzervatívabb vidékei.

 

Az ország többi részén rosszabb a helyzet. Az EVK-határok részletes vizsgálata alapján beazonosítható néhány egységesen alkalmazott manipulációs módszer, amelyre jó példákat mutatott be az elmúlt napokban az Origó  és az Index.

 

A baloldalibb és stabilan baloldali területeken jellemző módszer, hogy olyan EVK-kat alakítanak ki, amelyek relatíve stabil baloldali enklávék lesznek az új rendszerben is. Ezek esetében egyes baloldali szavazókörök átsorolásával a szükségesnél is jobban megerősítették a baloldal támogatottságát, így az ilyen EVK-k középtávon is stabil mandátumot biztosítanak a magyar baloldal számára minden, a 2010-esnél kiegyensúlyozottabb parlamenti választáson. Ilyen jellegű megoldás jellemző például az egyik új angyalföldi választókerületre (Budapest 07.),  Szeged (Csongrád megye 01.) és Nyíregyháza egyik felére (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 01.).

 

Tapasztalható számos esetben az a gyakorlat is, hogy korábban relatíve stabilan baloldali EVK-kat felhígítanak rurális, inkább jobboldali jellegű szavazókörökkel, ezzel téve az ilyen mandátumokat billegővé, a nagypolitika széljárásaival összhangban változó többségűvé vagy egyenesen jobboldalivá. Jó példa erre Kazincbarcika és környéke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 04.), ahol az inkább szocialista város megkapta még az elhíresült Edelényt és környékét is.

 

A 2006-os parlamenti választások számos kemény csatája fűződik a régi EVK-beosztás szerint hagyományosan billegőnek tekinthető országrészekhez. Az ilyen választókerületek meghatározó részét az új kialakítás szétvagdossa, átcsoportosítja, így téve őket jobboldalibbá. Jó példa erre a Veszprém megyei Várpalota és környéke, ahol 2006-ban az MSZP nyert, most viszont hozzácsapták a választókerülethez a stabilan jobboldali Balatonfüredet és környékét. Ugyanez igaz például a szintén 2006-os billegő Gyöngyösre, Szentesre, Szigetvárra és Kisvárdára is.

 

 (A korábbi billegő választókerületeket szétszedő új EVK-kiosztás Heves megyében)

 

Az új egyéni választókerületek politikai jellemzése

 

A 2010-es választásokon az új modell működése egyértelmű. Minden új egyéni választókerületet a FIDESZ–KDNP nyert volna meg, ha tavaly már az új választási rendszer szerint szavazott volna az ország. A baloldal által korábban megszerzett két angyalföldi EVK is elesne, és az egyéni mandátumok mindegyikét egy pártszövetség nyerné meg. Jeleznünk kell, hogy ez alapvetően a 2010-es leváltó hangulat következménye és nem az új EVK rendszeré. Az igazi problémák a 2006-os és 2002-es, kiegyensúlyozottabb választások modellezésénél látszanak.

 

(A 2010-es egyéni mandátumok térképe az új választási rendszer modellje szerint)

 

A 2006-os választások eredményeit modellünkben lefuttatva az alábbiakban következő eredményekre jutottunk az EVK-k szintjén. 47 mandátumot nyert volna az MSZP és 59 a FIDESZ–KDNP, előbbi a 106 egyéni mandátum 44,3 százaléka, utóbbi pedig az 55,7 százaléka. 2006-ban az egyéni mandátumok szintjén valójában az MSZP és az SZDSZ együtt 107 mandátumot, a FIDESZ–KDNP pedig 68 mandátumot szerzett. Előbbi a 176 egyéni mandátum 60,8 százaléka, utóbbi pedig a 38,6 százaléka.

 

Látható, hogy az új egyéni választókerületek úgy lettek kialakítva, hogy az egyéni mandátumok szintjén teljesen átfordulna a végeredmény, több mint 17 százalékpontnyival több mandátumot kapna az a párt, amely a választásokon akkor egyébként jóval kevesebb szavazatot kapott

 

(A 2006-os egyéni mandátumok térképe az új választási rendszer modellje szerint)

 

Ha megvizsgáljuk a 106 EVK-ra modellezett 2006-os eredményeket, akkor látható, hogy átalakul a stabil bal, stabil jobb és billegő EVK-k aránya és karaktere. Stabil baloldaliak ugyan lesznek az új rendszerben is, de ezek átlagos választókorú népessége bőven átlag feletti (80 428 fő), míg a stabil jobboldaliaké 74 639 fő, ráadásul előbbiek átlagosan erősebben baloldaliak (14,9%), mint amennyire jobboldaliak a stabil jobboldali EVK-k (11,3%). Ez azt mutatja, hogy túlerősítették és így izolálták a baloldali területeket. Miközben a billegő EVK-k karakterét érdemben jobboldalibbá tették, hiszen a 2006-os szavazatokkal kiszámolva több inkább jobboldali billegő EVK-t kapnánk, mint inkább baloldalit, holott 2006-ban a baloldal általában véve is jobban szerepelt a billegő EVK-kban.

 

 

Az alább következő ábrán látható a régi, 176 EVK-t tartalmazó rendszer ténylegesen megvalósult mandátumkiosztása 2006-ban. Ha csak szabadszemmel rátekintünk erre és a modell szerinti, imént látott térképre, akkor látható, hogy mely megyék a legnagyobb vesztesei a politikailag motivált EVK-határkijelöléseknek: Békés megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Pest megye és Veszprém megye. 

 

 

(A 2006-os eredeti, 176 EVK-s eredmény)

  

Ha 2002-re futtatjuk le modellünket, akkor az MSZP 51, a FIDESZ–MDF 55 mandátumot szerezne, előbbi az egyéni mandátumok 48,1, utóbbi az 51,9 százaléka. Az új rendszer alapján tehát 2002-ben több egyéni mandtátumot nyert volna a baloldal, mint 2006-ban. Modellünk a korábban kifejtettek miatt az első fordulós szavazatokkal számol. Mint emlékezetes 2002-ben relatíve kiegyenlített, gyenge MSZP vezetést hozott az első forduló, a második fordulóban azonban sok EVK-t átfordított és megnyert a FIDESZ–MDF pártszövetség. Azért fontos ez, mert a 2002-es egyéni mandátumok végeredménye szerint az MSZP és az SZDSZ együtt 81 mandátumot (46%), a FIDESZ–MDF pedig 95 mandátumot (54%) szerzett. Ha ehhez viszonyítjuk az új rendszer egyéni eredményeit 2002-re modellezve, akkor kicsi az eltérés. De valójában nagyon nagy.

 

(A 2002-es egyéni mandátumok térképe az új választási rendszer modellje szerint)

 

Hiszen az első fordulóban egészen más arányok voltak az EVK-k ban leadott szavazatok szintjén. Ha azt nézzük, hogy a két nagy tömb hány helyen nyert mandátumot már az első fordulóban, illetve hány helyen vezetett, akkor az MSZP és az SZDSZ összesen 100 helyen (56,8%) a FIDESZ–MDF pedig 76 helyen (43,2%). Mit jelent ez? Mivel modellünk első fordulós szavazatokkal számol, így az EVK-k politikailag jobboldal irányába elfogult újrarajzolása ott érhető tetten, hogy bár 100 helyen vezetett 176-ból az MSZP és az SZDSZ, addig az új kiosztás szerint ugyanezen szavazatok alapján csak az egyéni mandátumok kevesebb mint felét, 51-et kapna meg a 106-ból. Ha esetleg modellünk számolna a második fordulós szavazatokkal is, egyértelműen döntő jobboldali többség alakulna ki az egyéni választókerületek szintjén 2002-re modellezve az új rendszert.

 

A modellezett EVK eredmények és a bemutatott példák alapján egyértelmű, hogy az ország jelentős részén nem a korábbi országgyűlési választásokon kifejezett többségi választói akarat új, összességében kevesebb EVK-val történő kiegyensúlyozott leképezése volt a törvény előterjesztőinek a célja, hanem a FIDESZ–KDNP pártszövetség politikai érdekeinek érvényesítése az ország jelentős területén. A baloldali enklávék kialakítása, egyes stabil baloldali EVK-k felvizezése billegővé, a 2010-es választásokat megelőzően billegőként elkönyvelt EVK-k széttördelése és a beterjesztő számára kedvezőbbé alakítása, valamint a stabil jobboldali EVK-k arányának növelése mind olyan lépések, amelyek a szükséges korrekción és a korrekt újrarajzolás mértékén túl politikai értelemben azonos irányba elfogultak. 

 

(Az EVK mandátumok modell szerinti kiosztása 2002, 2006 és 2010 esetében.) 

 

A törvényjavaslat nem korrigálja a 176 EVK-s beosztásban kialakult aránytalanságokat a 106 új révén, hanem határozottan átbillenti őket a FIDESZ–KDNP felé.

 

Az új választási rendszer összesített modellje

 

Az új választási rendszer többségibb karakterű vegyes választási rendszer a húsz éven át alkalmazott szintén többségi vegyes rendszernél. Ennek oka sokrétű. Hatással van erre, hogy míg korábban az összes listás mandátum (210) adta a parlamenti mandátumok többségét a 386-on belül, addig az új rendszerben az egyéni mandátumok (106) vannak többségben, arányuk a 199 mandátumon belül 53,2 százalék. Minél nagyobb az egyéni mandátumok aránya egy vegyes rendszeren belül, annál többségibb a rendszer. A még többségibb karakter második oka az, hogy nincs elkülönített mandátumszám, mandátum sáv a kompenzációs mandátumok számára, hanem a kompenzációs szavazatokat egyenesen hozzá kell adni az országos listára leadott szavazatokhoz. Ezáltal a töredékszavazatok versenybe szállnak a listás szavazatokkal. Korábban minimum 58 kompenzációs mandátum volt a 210 listás mandátumon belül, most ilyen szám nincs. A többségibbé válás harmadik oka pedig a „győztes kompenzáció” rendszere, amely a nagyobb pártok számára kedvezőbbé alakítja az összesen 93 listás szavazat kiosztását.

 

Az összesített modellnél az egyéni mandátumokon túl számoltunk a listás mandátumokkal, benne a kompenzációs hatással is, de nemzeti kisebbségi kedvezményes képviselői helyekkel nem.

 

 

2010-re a következő eredményt kaptuk. FIDESZ–KDNP 152 mandátum (a 199 képviselői hely 76,4 százaléka), MSZP 21 mandátum (10,6%), JOBBIK 18 mandátum (9%), LMP 8 mandátum (4%). Látható, hogy az új rendszer többségibb karaktere a jelenleg 68,1 százalékos mandátumtöbbséget hogyan erősíti tovább több mint háromnegyedes mandátumtöbbséggé.

 

A 2006-os választások összesítet eredményét modellezve az MSZP és az SZDSZ összesen 96 mandátumot (48,2 mandátumszázalék), a FIDESZ–KDNP 97 mandátumot (48,7%), az MDF pedig 6 mandátumot (3%) kapott volna. Holott 2006-ban a baloldali–liberális tömbnek egyértelmű parlamenti többsége volt (54,4% mandátumarány), és ráadásul az MSZP önállóan is nagyobb frakcióval rendelkezett a parlamentben (49,2%). Ha 2006-ban az új választási rendszer lett volna, akkor a baloldal egyértelmű győzelme ellenére is a FIDESZ–KDNP adta volna a legnagyobb frakciót, és ők kapták volna az MDF-fel minden bizonnyal sikerre vezető kormányalakítási megbízást is.

 

A 2002-es választások végeredményének modelljét vizsgálva a mandátumszámok a következők szerint alakulnak. Az MSZP és az SZDSZ együtt 103 mandátumot kapott volna a 199-ből (51,7 mandátumszázalék), a FIDESZ–MDF 96 mandátumot (48,2%). Ugyanakkor az egyéni mandátumok levezetésénél jeleztük, hogy modellünk azon első fordulóval számol, amikor az MSZP még döntő előnyben volt az EVK-k szintjén, ez csak a második fordulóban fordult át a közismerten szoros végeredménnyé. Ez azért fontos, mert látható, hogy az új EVK-kiosztás egy MSZP–SZDSZ első fordulós előnyének szavazataiból csinál az egyéni mandátumok szintjén gyenge FIDESZ–MDF vezetést. Ha bármilyen formában tekintetbe vesszük a jobboldal második fordulós feltámadásának hatásait, az egyértelműen átbillenti a 2002-es összesített eredményt is.

 

Ráadásul meg kell jegyezni, hogy modellszámításainkban nem számoltunk határainkon túlról érkező szavazatokkal. Ha akár csak 170 ezer a FIDESZ–KDNP-t támogató külhoni szavazatot beleöntünk még az országos lista szavazatai közé a törvényjavaslatban foglaltak szerint, akkor az még 1-2 listás mandátumot önmagában átfordít.

 

A kispárt ellenes és önmagát kompenzáló kompenzációról

 

A modell összesített eredményeinek ismertetése után röviden kitérnénk a „győztes kompenzáció” rendszerének hatására a 2010-es eredményekkel számolva modellünkben.

 

2010-ben az MSZP-nek 990 429, a JOBBIK-nak 855 437, az LMP-nek pedig 383 877 modellezett vesztes töredékszavazata keletkezett volna, ha akkor az új rendszert alkalmazzák. A FIDESZ vesztes töredékszavazatot nem kapott volna, hiszen modellünk szerint az egyfordulós rendszerben mind a 106 EVK-t megnyerte volna, de így összesen 1 601 749 győztes töredékszavazata keletkezett volna. Ez önmagában több, mint ahány listás szavazatot kapott az LMP és a JOBIK együttesen 2010-ben (383 877 és 855 437, ami összesen 1 239 314).

 

(A táblázatban azért azonosak több párt esetében a listás szavazatszámok és a vesztes töredékszavazatok, mert modellünkben csak a listás szavazatokat haszáltunk, beleértve az EVK-kat is! Ennek okát a módszertani bekezdésekben kifejtettük.) 

 

Ha megvizsgáljuk, hogy modellünk szerint a 2010-es szavazatokkal számolva a „győztes kompenzáció” nélkül, kizárólag a vesztes töredékszavazatok és a listás szavazatok modellezése révén milyen végeredményt kaptunk volna, akkor látható, hogy a fentebb ismertetett 2010-es modellezéshez képest az MSZP 5, a JOBBIK 4, az LMP pedig 2 képviselői mandátummal kapna többet, míg a FIDESZ csak a győztes kompenzáció kiiktatása révén a 2010-es szavazatokkal számolva az új rendszerben 11 mandátumot veszítene, ami 76,4 százalékos mandátumtöbbségét 70,8 százalékra csökkentené. Ez a többségibb karakter már csak az egyéni mandátumok nagyobb arányának és a kompenzációs mandátumok el nem különített voltának a következménye.

 

Lehetett volna máshogyan is

 

2010 nyarán azért készítettünk modellszámítást, hogy bebizonyítsuk, lehetséges úgy kijelölni EVK-kat Magyarország választói térképén, hogy egy eltérő választási rendszerben is, annak mandátumelosztási jellegzetességeit felül nem írva, mégis olyan eredményt kapjunk, amelyben a választók korábbi többségi akaratával azonos politikai eredmény születik. Az akkor nyilvános információk alapján nem számoltunk a „határainkon túliak” szavazati jogának modellezésével, és 200 fős parlamentet, illetve 110 EVK-t vettünk alapul.

 

Az elmúlt húsz év népességi változásait figyelembe véve ki kell jelenteni, hogy a választókerületi rendszer korrekciója (függetlenül az egyéni mandátumok konkrét számától) akkor volna csak tisztességes, ha az ország bizonyos részein (különösen Budapesten és Pest megyében) a magyar baloldal kárára alakítaná az egyéni választókerületek számát. Ennek oka leegyszerűsítő megfogalmazásban az, hogy olyan, sokmandátumos területeken csökkent a népesség, ahol hagyományosan a baloldal volt erősebb. Tehát az elmúlt húsz év alatt a magyar jobboldal kárára vált némiképp aránytalanná az EVK-k kiosztása. Ugyanakkor e legitim korrekció mértéke sokkal kisebb, mint ahogyan ez a kormányoldal mostani tervezetében tapasztalható.

 

(Illusztráció az idén nyári javaslatunkból 110 EVK-ra)

 

Lehetséges világosabb elveket követve, a többségi választói akaratot felülíró gerrymandering nélkül is olyan EVK rendszert kialakítani Magyarországon, amely az elmúlt három választásra nézve a politikai végeredmény tekintetében a megvalósulttal azonos választási eredményt alakít ki. Részben  népességi változásokból, részben a többségibb karakterű vegyes választási rendszer mandátumelosztási jellemzőiből, részben pedig a két nagy párt támogatottságának földrajzi szerkezetéből fakadóan 2002-re és 2006-ra nézvést ez annyit jelentett, hogy a kormányzó koalíció mandátumtöbbsége szűkült. Míg például 2006-ban valójában 54,4 százalékos parlamenti mandátumtöbbsége volt az MSZP–SZDSZ koalíciónak, addig modellünk csak 51,5 százalékos többséget biztosított nekik.

 

És bár nyári modellünk mandátumszámai minimálisan, de eltérnek a végül benyújtottaktól, annyi azért egyértelműen kijelenthető, hogy lehetséges lett volna a korábban kormányzó pártok parlamenti többségét megteremtő választási rendszert kialakítani 199 mandátumon belül 106 EVK esetén is. Hiszen (területi) pártlistán összességében az MSZP és az SZDSZ mind 2002-ben, mind pedig 2006-ban több listás szavazatot kapott ellenfeleinél, ráadásul az MSZP-nek önállóan is több listaszavazata volt mind 2002-ben, mind pedig 2006-ban, mint a FIDESZ-nek.

 

 

· 9 trackback

Címkék: választás választójog alkotmány választási rendszer

A bejegyzés trackback címe:

http://hazaeshaladas.blog.hu/api/trackback/id/tr973408936

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Koalíciós kormányok stabilitása Európában 2011.11.25. 15:34:53

A sokszereplős szlovák kormánykoalíció gyors szétesése jelzésértékű lehet Magyarország jövőbeni kormányára nézve is. A készülő új vál…

Trackback: Breaking: Nemzetközi hitelminősítők és az IMF leminősítését fontolgatja a kormány 2011.11.25. 17:54:12

A kormányszóvivő ma reggel 7:00kor a Kossuth téren tartott, Magyarország bóvlivá minősítésével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón  bejelentette, hogy a Kormány drasztikus lépésre szánta el magát a szabályokat folyamatosan áthágó,&nbs...

Trackback: Választás 2012? 2011.11.25. 18:14:48

Pár napja még azt írtam, hogy kizárt egy előrehozott választás. De olyan biztos ez? Sok minden utal ugyanis arra, hogy akár ez is benne lehet a pakliban. Az ellenzék persze nem követel ilyet, nincs is érdekében. Ugyanez a FIDESZ-ről viszont már nem biz...

Trackback: Új magyar választási szisztéma 2011.11.25. 21:49:50

Már volt róla szó pár hónapja, most került ismét elő az asztalfiókból, bár a javaslat amit Lázár úr benyújtott, még egy kicsit kedvezőbbre vette a dolgokat a jövendőbeli nyertesnek. Arról van szó ugyanis, hogy Lázár úr, vagy az, aki ezt az egészet kita...

Trackback: Túl a demokrácián – Az új országgyűlési választási rendszer modellje (2. rész) 2011.11.26. 19:51:57

Múlt vasárnap a kormányoldal benyújtotta az országgyűlési választási rendszer reformjának részletes törvényjavaslatát. E hét első felében ennek egyes fontos részletszabályait vizsgáltuk meg, az alábbi bejegyzésben pedig a nyár folyamán kidolgozott modellü

Trackback: Schiffer kivonul a választójogi reformból 2011.11.28. 17:24:01

Schiffer András nem vesz részt a választójogi törvényjavaslat bizottsági munkájában, mivel szerinte a kormányoldal koncepciója miatt szinte leválthatatlanná válik a Fidesz-KDNP.

Trackback: Schiffer kivonul a választójogi reformból 2011.11.28. 17:24:01

Schiffer András nem vesz részt a választójogi törvényjavaslat bizottsági munkájában, mivel szerinte a kormányoldal koncepciója miatt szinte leválthatatlanná válik a Fidesz-KDNP.

Trackback: Nem csak a Fidesz – a Haza és Haladás hibás modellje 2012.02.03. 09:32:58

  Általános axióma lett jobb ellenzéki körökben, hogy az új választási rendszer bebetonozza a Fidesz-kormányt a hatalomba. E nézet szerint – a győztesnek is járó szuperkompenzáció mellett – a választókörzetek határának célzatos tologa...

Trackback: Tényleg a Fidesz nyert volna 2006-ban? Szerintünk nem. 2012.02.03. 14:54:57

  Kálmánék reggeli posztja okozott némi izgalmat a politikabuzi szcénában, de sok a panasz, hogy túl hosszú. Ezért most jóval rövidebben és a 2006-os választásra szűkítve foglaljuk össze, mire alapozzuk azt, hogy a Haza és Haladás Alapít...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Több helyről is hallom az előrehozottat (a fidesz agya zakatol ezen, kérdés h nem túl késő-e).

A probléma, hogy senki sem akar most nyerni (persze 40%-al bukni viszont nagyon jó lenne, mert akkor más végzi el a piszkos munkát és le lehet darálni gyorsan, plusz az eredmény előtt még elnöknek lehet választatni Orbánt, kibővített hatáskörrel).

De ki fogja megkötni az IMF szerződést (ma pl. Romániában 110k közalkalmazott kirúgását jelentették be és ez a korábbiakon felül van)?

A Jobbik? Az LMP? Vagy az MSZP, hogy harakirit kövessen el és örökké a népnyúzó legyen?

Selmeczi épp ma mondja (a korábbi kvázi-kampánylevélen felül), hogy a nyugdíjak megőrzik értéküket és nem is adózatják meg (miközben ez ugye Romániában alap kikötés volt).

Szerintem hihetetlen zűrzavar lesz itt villámgyorsan. Orbán eszkalálni fog.

It’s gonna be a bumpy ride.
Sziasztok, egy észrevételt tennék:

az a kiindulópont, hogy az egyes választókörzetek átrajzolása a fidesznek kedvez, mutatja a kormány tendenciózusságát, de mégsem jó elemzési keret. ugyanis ettől még elvileg nem lehet kizárni, hogy a választókörzetek eddig voltak aránytalanul rosszul megállapítva.

Éppen ezért szerintem az elemzésben annak kellene dominálnia, hogy az egyes választásokon hány %-ot kaptak az egyéni vk-ekben az egyes pártok, ez összesen hány egyéni és töredékmandátumot hozott nekik. És aztán megnézni ezt az új szabályokkal. Esetleg az egészet összevetni az országos lista eredményével is. (Ezt elvileg megcsináltátok, ha jól értem, de strukturáltan nem találtam meg az eredményt a szövegben, csak utalásokat.)

Egy ilyen táblázatot szívesen vennék.
minden választásról meg lehet magyarázni, hogy az ellenfél unfair eszközökkel győzött. a rendszerváltás idején az szdsz a kampányát a kettesen kora reggel a napkeltében, és késő este a napzártában tolta. volt, ahol nem is lehetett fogni a kettest. ehhez képest az mdf - pozsgay elvtárs segédletével - elfoglalta a fél nyolcas híradót. az mdf fair módon nyert? nyilván nem. ezek után - többek között ezért - az szdsz megbuktatta pozsgay-t. úgy volt vele, hogy ez a minimum. fair módon tette ezt? nyilván nem. a politikában az etikát keresni hülyeség. ellenzékben különösen az.

itt a kulcs kérdés, hogy úgynevezett baloldal (tulajdonképpen a nyugatos pártok, platformok, mozgalmak) képesek lesznek-e közös jelöltet állítani a fidesz pártitkárral szemben. ha igen, akkor komoly győzelmi esélyeik lesznek. ha nem, akkor esélytelenek.

egész pontosan az a kérdés, hogy az ellenzék hogyan állítson közös jelöltet. tehát mint általában a "know how" a "tudni hogyan" a legfőbb kérdés.
Sokszor nem tudom eldönteni, hogy a fejétől, vagy a farkától büdösüdik a hal.
Ez elég rossz hír, mert visszamenőleg lekormányozhatnak majd +8 évet.
Úgy tűnik, hogy itten csak a népharag fog megoldást kicsikarni. Lásd Esztergom.
1998-ban meg, az a gyanúm, a regnáló kormány győzött volna ezzel a rendszerrel, és akkor teljesen más irányt vett volna a pártszerkezet. Egy választási rendszer elemzésénél az elvi problémák a fontosak. Az, hogy 2014-ben milyen pártok és milyen erőviszonyok mellett vesznek majd részt, nem tudjuk, mint ahogy a 2002-es választási eredmény azért elég szűk döntetlen volt, hogy azt ki nyerte, gyakorlatilag véletlen volt. Na, mindegy, tehát ha az ember elemez, akkor elemezzen, és ne politikai ítéleteket és előítéleteket hangoztasson.
Mesterien gonosz. Ugyanis kommunikációs szinten megmarad a demokrácia, hiszen továbbra is hivatkozhatnak arra az általuk leegyszerűsített Popperiánus "definícióra", miszerint demokrácia az, ahol a hatalom vérontás nélkül leváltható. Ennek az elméleti lehetősége pedig megmaradt. Az más kérdés, hogy ennek a gyakorlati valószínűsége a nullához közelít.
Az plusz érdekes, hogy a fenti egyszerűsített definiciót milyen gyakran használják ők maguk is. Többször lehetett az utóbbi időben ilyen-olyan oknál fogva hallni tőlük. Szerintem el is hiszik maguknak.
VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL TÖRÖLJÜK, A 2002-ES ÉS 2006-OS VÁLASZTÁSOKON NYERTEKET!
AZ AKKORI VEZETŐKET FELELŐSSÉ TESSZÜK, HOGY NEM A 2011-BEN MEGHOZOTT VÁLASZTÁSI RENDSZERNEK MEGFELELŐEN LETTEK VESZTESEK, HANEM GYŐZTESEK.
EBBŐL IS LÁTSZIK, HOGY NEM CSAK MOST GYŐZÜNK FOLYAMATOSAN, HANEM VISSZAMENŐLEGESEN IS EGÉSZ 2002-TŐL!
Én alapvetően színvonalasnak és korrektnek tartom a H&H elemzéseit, itt azonban egyetnemértésemet kell, hogy kifejezzem.

Természetesen nem a kiszámolt eredményeket akarom mostan cáfolni, azok nyilván így értelmezhetők.

Én alapvetően azt gondolom, hogy a jövőt tekintve nem valamiféle "baloldal-jobboldal" vetélkedés fogja meghatározni. Sokkal inkább az, hogy melyik párt tudja a választók számára leginkább elhitetni, hogy kormányképes, illetve az ő érdekeiért száll ringbe.

A (IMF-skandalum előtti) közvélemény kutatások egyértelműen azt mutatták, alapvetően egzisztenciális kérdések a közösek azokban, akik tavaly a fideszre szavaztak, de most elfordultak. Magyarul mondva, őket az tudja megszólítani, aki leginkább elhiteti magáról, hogy az ő érdekükben tud majd kormányozni.
Nem hinném, hogy ideológiák fognak versengeni egymással. A jelenlegi ellenzék pedig - leszámítva a Jobbikot - ideológiai alapon támadja a kormányzatot. Meg is látszik az "eredménye" a pártok támogatottságán.

2014-ig hosszú az idő, szóval a jelenleg a Fidesznek kedvezni tűnő rendszer addig pont a visszájára is elsülhet. Ha meglesz a társadalmi támogatottság a Fidesz leváltására, akkor ezzel a rendszerrel még nagyobbat bukhatnak, mint a régivel.

Amúgy meg az az érdekes, hogy a 2010-es választás nem azért lett ilyen egysíkú, mert a Fidesz olyan kiemelkedő lett volna, hanem azért, mert nem volt versenytársa. Az úgynevezett "baloldal" ráadásul jórészt ott gyalulta le magát a Jobbik alá, ahol korábban simán nyertek. Emiatt van 2/3 most.

Amúgy meg egyszerűen azt gondolom, hogy a jobb-bal fogalmak nem használhatók úgy, ahogy Ny-Eu-ban. Itt nem tudtak úgy kialakulni a tömegpártok, meg a néppártok, 1989-ben viszont a "semmiből" kellett pártokat csinálni. Az értelmiség töltötte be ezt a szerepet, és a saját konfliktusrendszerét ("nemzeti vs. kozmopolita szembenállás" - Fricz munkája alapján ) Vetítették ki a pártrendszerre.

Kb. 2009-ig ez meg is felelt a társadalomnak, azóta viszont láthatóan nem.
semmi gond, ezek szerint visszamenőleg nyertek két ciklust, tehát a következő 12 évben nem kell választást tartani.
Csak átfutottam az írást, leginkább a címlapon megjelent "Az új választási rendszer szerint 2002-ben és 2006-ban is a FIDESZ nyert volna. Ez így nem demokratikus" szöveg indokolására voltam kíváncsi.

Hát nekem meg az a véleményem, hogy ezt így leszögezni, és az egészet a választókerületek kialakítására fogni kissé manipulatív. Ugyanis a probléma a rendszerben (ti. hogy 2006-ban a Fidesz nyerhetett volna e rendszerrel) nem a választókerületek kialakításában keresendő, hanem abban, hogy az egyéniben megszerezhető parlamenti helyek túlsúlyban vannak a listás helyekkel szemben. Ez viszont elvi döntés kérdése. És amelyik országban (pl. NBr) nem listás a rendszer, az talán nem demokratikus?

Azzal együtt, hogy a választókerület kialakításának jelentősége szerintem úgy általában túl van lihegve (hiszen néhány tuti befutótól eltekintve ez mindig lutri), nyilván az lenne a legdemokratikusabb és a legtisztább, ha minden választás előtt számítógépes sorsolással jönnének létre a körzetek. Kár, hogy nem ebbe az irányba haladunk. De azt mondani, hogy a mostani tervezet emiatt nem demokratikus - ez erős túlzás.

(a 2002-es helyzetet meg tényleg felesleges ide keverni, ott akár csak néhány körzet egészen apró módosítása mellett is kijöhetett volna ellenkező eredmény)
Mekkora baromság ez a cikk! Akkor a brit választási rendszer nem demokratikus? Az emberek születésüktől fogva csak egy pártra szavazhatnak? Ha most jobboldali egy körzet, akkor az mindig az is marad? Ahelyett, hogy az ellenzék alternatívát mutatna a jelenlegi kormánnyal szemben, csak pocskondiázni tud. Az pedig ellenszenves.
Nyugi, ha így folytatják a mostani kormányon levők, akkor semmilyen választási renszer nem foga őket megvédeni a leváltástól - ha lesz választás.
@Agent Cooper: éppen azt mondja a poszt, hogy az elméleti lehetősége a leváltásnak egy _plurális_ pártrendszerben megszűnt. kétpártrendszert erőltet az országra, amely 20 év után ettől meg akart szabadulni. és azért akarja ráerőltetni, mert azt gondolja, hogy ez nem tud már létrejönni, és ő oszd meg és uralkodj alapon maradni fog. ezek tökéletesen elméleti megállapítások, nincsenek benne se jobb, se bal szavak, se pártnevek. aki ma azt állítja, hogy az országnak kétpártrendszer kell az elmúlt 20 év után, az az országnak rosszat akar.
semmi para, ezek szerint visszamenőleg is nyertek még két ciklust tehát a következő 12 évben felesleges választásokat tartani.
Nem is értem miről van szó. Ugyanis ha ez az ország bármilyen rendszerben meg körzetekkel újra megválasztja ezt a hazaáruló tetű bandát, az meg is érdemli sorsát, ahogy a mostani lecsúszást is ez az ország akarta, ezt választotta, ezeket nímand, tehetségtelen, dilettáns falusi trógereket. Márpedig ha ennyire hülye a magyar, az bátran manifesztálódjék csak a választási eredményben, függetlenül a rendszertől, kapja csak azt, amit érdemel. Ez a demokrácia.
Ez az egész elemzés spekulatív és olyan feltételezésekből indul ki, melyek egyszerűen nem igazak. Miért ne változhatna meg például néhány év alatt gyökeresen a szavazatarány egy eddig hagyományosan bal- vagy jobboldali választókerületben?
Másik probléma, amiről itt nincs szó, a bejutási küszöb kérdése. A rendszerváltáskor ezt azért határozták meg nagyon magasan, - 5%-ban -
hogy ne juthasson be nagyon sok párt a parlamentbe és stabilabb kormányt lehessen alakítani. Most már ez a veszély nem fenyeget, nyugodtan levihetnék a bejutási küszöböt 3%-ra, akkor is csak 1-2 kis párttal több jutna be és szélesebb népképviselet lenne a parlamentben. Ha marad az 5%, - a KDNP-t nem számítva - hárompárti parlament lesz '14-ben ebben a sorrendben: Fidesz, Jobbik, MSZP.
Jó ez nekünk?
Nem vagyok Fideszes, de még mennyire nem. Ugyanakkor nem értek egyet az itt felsorolt aggodalmakkal. A többségi akarat így is érvényesülni fog. A választásokat meg kell nyerni, centizni a vizsgákon kell. A választás az életről szól.

Az, hogy a választás 1 fordulós lesz és a szélsőségeseknek nehezebb lesz bejutni a parlamentben jócskán meghaladja a beterjesztett tervezet hátrányait. Meggyőződésem, hogy az 1 fordulóssá tétel tud behozni a rendszerbe annyi plusz embert, hogy a garymandering ne érvényesüljön.

Most az egyszer a Fidesz mellett vagyok.
@Kaján Halász: @jet set: A brit (vagy amerika) rendszert azért nem venném ide, mert ott egész más a pártok történeti beágyazottsága.

Pl. GBr-ben, amikr a Labour Blairrel hatalmasat nyert 1997-ben, a Torynak volt akkora tartaléka vidéki választókerületekben, hogy azokat elhozta. De lehet fordítva is mondani, pl. 1979-ből.

A helyzet az, hogy ezen államokban a pártok hosszú évszázadok alapján jöttek létre, társadalmi kérdésekre reflektálva. Ahogy a tankönyvekben ez szépen le van írva.

Itt meg pár hónap alatt jött létre valamilyen pártrendszer, érdemibb társadalmi háttér nélkül. Ergó, a magyar rendszerben pártok jönnek, pártok mennek, ha a kínálatuk a választóknak nem felel már meg többet. Többek között ezért zuhant össze tavaly az MSZP. És ugyanez megeshet a Fidesszel is.

@is: Abban nagyon egyetértek, hogy az ország meg akart szabadulni a kétpártrendszertől. Szerintem amúgy nem is volt jó.

A sztenderd kétpártrendszereknél (a lijphart-i modellben Új-Zéland meg GBr. a mintaérték) a két párt között túlnyomórészt gazdasági-elosztási kérdésekben van ellentét, világnézeti, ideológiai szinten közel vannak egymáshoz.
Na a "magyar kétpártrendszerben" egyáltalán nem így volt. Az egyik nem demokrata, a másik nem nemzeti. A gazdaságpolitikája meg mindkettőnek eklektikus - mint ahogy a mellékelt ábra mutatja.

Szóval én nem hiszem, hogy ez a rendszer a kétpártrendszert hozná el, majd a választók eldöntik, hány pártot szeretnének benne látni, pl. területi eloszlás alapján.

Még egy dolog jutott eszembe, a szuperkompenzációról: Ez majdhogynem már-már brit torzulást vinne az eredménybe, és van egy sejtésem, hogy mi az oka.

Egyrészt, túlsúlyosak az egyéni körzetek. Így, aki nagyon nyer, az helyzetbe kerül. Viszont mivel az országos listán eleve kevesebb mandátum közé még a kompenzációs elem is keveredik, ezért ha egy párt extrém módon túlnyeri magát, a kevesebb országos mandátumon több kompenzációs szavazat is számítana, így a magát túlnyerő párt olyan jelöltjei, akiknek "derogál" egyéniben megmérni magukat, könnyen kikerülhetnek a mandátumból. Szerintem ez az oka.

De még egyszer hangsúlyozom, ez a rendszer amennyire most úgy tűnik, hogy a fidesznek kedvez, ugyanannyira vissza is üthet bumerángként.
Ez a poszt ordasat hazudik. Fáj nekem ilyet látnom, mert épp ez veszi el az egyébként valósan megfogalmazható kritika hitelét.

"Ez így egy nem demokratikus választási rendszer." - De, ez az. A demokráciákon belül a szavazatszámlálás módja rendkívül tág határokon belül változhat, ezzel megszabva a játékszabályokat. Van olyan, ami kedvez a kis pártoknak, van olyan, ami inkább a kétpólusú rendszer kialakítását segíti. Van olyan, ami a csatlós pártokkal való együtt futásnak kedvez, van olyan amiben ez gyengeség. Van olyan, ahol a képviseletiség a hangsúlyos, van olyan ahol az arányosság.

Aki esetleg ez utóbbit nem értené: A képviseletiség ugye a választó kerületi képviselőkre építő rendszer. Ennek az a baja, hogy nem arányos eredményt szül. Tegyük fel A párt támogatottsága mindenhol egy picit magasabb, mint B-jé -> ekkor csak A párti képviselők ülnének a parlamentben, míg akár a választók 40%-a is képviselet nélkül maradna. Nem ördögtől való ez a rendszer és teljesen demokratikus is, általában stabil kormányt szül.

A másik véglet a listás, ahol nincs az adott kerületet képviselő politikus, minden státuszt a pártok listájáról töltenek fel. Nem jó ez, mert így az egyén nem kötődik a választóihoz (nem csak a pártjához), valamint függetlenként így lehetetlen a parlamentbe jutni.

A magyar rendszer egy ún. vegyes rendszer, ami egyrészt egyéni, másrészt (a töredékszavazatok által) listás is. Nem véletlen ez, gondoskodni kellett arról, hogy a rendszerváltás után az MSZMP is a parlamentbe jusson - mérsékelve ezzel a visszarendeződés veszélyét.

No most egy olyan rendszer jön, ami inkább az egyéni felé hajlik, de nem teljesen. Ez még nem a világ vége, csak mások a szabályok. Az persze nem "stílusos", hogy a kormány magára szabja az elkövetkező időszak játékszabályait, mint ahogyan a kerületek újraszabása is érdekes, ám egy nemzetközileg is működő gyakorlat (lásd: gerrymandering).

A kopogtató gyűjtésnél is megfeledkezni látszik a szerző arról, hogy (igaz rövidebb idő alatt) de a megnövelt cédula számot közel kétszer akkora területről kell majd begyűjteni.
Ostobaság. Hol van kőbe vésve, hogy egy körzet ami most erősen jobboldali, mondjuk 2 vagy 6 év múlva is az lesz? Két kezemen meg tudom számolni, összesen hány ilyen van az országban.

A legjobb példa Pécs, ami 11 évig a baloldal egyik fellegvára volt, 2010-ben pedig a Fidesz egyik legerősebb városa lett.
megértem a cikkiró aggodalmát, de periférikus az irása. 2014-ben NEM lesz választás, de legalábbis fair, demokratikus biztos nem, legfeljebb megfélemlitett, irányitott. Ez csak egy show müsor a fiuk részéröl, hogy ám légyen min csámcsogni. A lényeg az új Titkosszolgálaton lesz. Jönnek a Gestapo fiuk is hamarosan, itt ellenzék csak rács mögött lesz. (Hazaárulók, vagy amit akarsz)
Kár, hogy a több helyen hangoztatott bombasztikus eredmény, a Fidesz vélelmezett 2010-es 86,9%-a körül valami nem stimmel. Adjátok csak össze a 2010-es szimuláció mandátumait és a százalékokat a táblázatban.
Szóval hol a hiba?
Lehet, hogy csak 76% lenne a Fidesz többség? Vagy az ellenzéki számok nem jók?

A másik pont még problémásabb. Akárhogyan nézem, a 2002-es szimulációban nem nyert volna a Fidesz. 96 mandátum szemben az Mszp 97 mandátumával, amihez még jön az SZDSZ 6 mandátuma. Ebből hogyan jön ki az index főoldalon szereplő "2002-ben is győzőtt volna..."?

Ha a fenti hibák valósak és nem én néztem mellé, akkor már csak a cikk egész végkövetkeztetését érdemes felülvizsgálni.
Az elemzés már eleve túlhaladott azáltal, hogy a jobb-baloldal dichotómiában gondolkodik, miközben a Fidesz legnagyobb kihívója jelenleg a Jobbik

Ha pedig jön az IMF az ismert arrogáns fellépésével, a népnyúzó követeléseivel rengeteg további szavazót fog a karjaikba terelni. A baloldalnak pedig csak az marad vigasztalásul, hogy ha a Fidesz nem mazsolázta volna ki a szavazókörzeteket, akkor legalább 300 képviselőjük ülne a 200 fős Parlamentben
Miért, ki az, aki a fideszt demokrata pártnak tartja?
@tamimaci: "Jönnek a Gestapo fiuk is hamarosan"

Legyen újra 6,20 a sör, akkor még egy sörpuccsban is benne volnék
@tothh:
Ezzel én is tisztában vagyok, (tanultam politológiát, hallottam Duverger törvényéről, meg a kritikájáról is)

Ettől függetlenül a tisztán listás rendszerről max azt lehet állítani, hogy bizonyos társadalmaknak/országoknak nem való, de azt nem lehet állítani,hogy antidemokratikus. A vegyes rendszerről meg még kevésbé, és nálunk ilyen van.

Az ellenzék meg ne nyavalyogjon egy ilyen helyzetben, hanem kapja föl a hátsó felét és álljon be a versenybe. Olyan nincs, hogy nincs esély.

Amúgy szerintem egyetértünk.
@grzeb:

az első pontatlanság volt, javítottuk.

a másik vonatkozásában tartjuk állításunkat. érdemes elovasni a bejegyzést. mivel a modell az első fordulós szavazatokkal számol, így az jobb a baloldalnak, mivel az első fordulóban 100 EVK-ban az MSZP vezetett 176-ból, végül a második fordulós hajrá miatt a FIDESZ 95-öt megnyert.

Namost, ha azon szavazatokkal modellezve, amikor 100 EVK-t az MSZP nyert, most olyan szám jön ki, hogy 106-ból 55-et a FIDESZ nyer, akkor a második fordulóval, annak politikai kontextusát végiggondolva a szűk baloldali többség átfordul jobbodalivá.

Éppen ez mutatja, hogy mennyire át van húzva az átlag EVK jobboldalra, hiszen akkor, amikor a többségükben vezet az MSZP, végül az új rendszerben a FIDESZ jön ki előnyben az EVK-k szintjén. És erre jött a második forduló.
Köszönöm a javítást.

A bejegyzést eleve végigolvastam kommentelés előtt, alaposan.

A másodiknál maradt a probléma, és ez az ordasabb és teljesen téves állítás.

Az index címlapon ugyanis ez áll, még mindig:
"Az új választási rendszer szerint 2002-ben
és 2006-ban is a FIDESZ nyert volna.
Ez így nem demokratikus."
Ezt a blog szerkesztői írták?
Mert fenntartom, hogy saját modelljük szerint nem igaz, még ha a cáfoló táblázat már nem is szerepel a bejegyzésben.

A 2002-ben a Fidesz nyert volna állítás a választások megnyerését jelenti szerintem, nem az EVK-két. A modell máshol sem alkalmaz pszichés és politikai kontextusból fakadó trendeket, ugye? :)
"Ez így egy nem demokratikus választási rendszer."
És ez kit érdekel? Nyilvánvaló, hogy a fidesz a mostani önmagára akarja átszabni a választási térképet. Lehet, hogy előre hozott választást fog csinálni, mielőtt ez a helyzet alapvetően megváltozik...
Ez nem a demokrácia vége, szóval ostoba módon túloz a szerző. Viszont ez a választási rendszer abba a kétpártrendszerbe fogja belekényszeríteni az országot, amitől szinte mindenki szabadulni akar. Már a mostani rendszerben is igen hangsúlyos volt a többségi elem, és erős volt a koncentráció a két nagy politikai oldalon. Az új rendszer erre tesz rá még pár lapáttal. A kispártoknak rendkívül nehéz dolga lesz a felszínen maradni, óriási nyomás lesz az "olajfázás" irányába. Új pártot indítani és felfuttatni is nehezebb lesz még a mostaninál is.

Az mondjuk világosan látszik, hogy mi a Fidesz célja ezzel. Megőrizni, megerősíteni azt a pártstruktúrát, ahol a teljesen lejáratódott és hitelét vesztett, és így viszonylag kellemes ellenfél MSZP marad a fő erő a baloldalon. A Fidesz-szimpatizánsok elgondolkodtak már azon, hogy a Fidesznek előnyös lenne az MSZP felszínen maradása, és mintha tennének is ezért? Nem szar érzés, hogy Orbánék a "mocskos komcsik" túlélésére játszanak?
@tothh:
itt a jobb, és a bal két vallás. a keleti, és a nyugati kereszténység sajátos modern kori leképeződései.

a jobboldaliak a népnemzetiek az ortodox nacionalizmus tartja őket össze, akármennyire is azt mondják, hogy a politikájuk unortodox. ők nemzeti önállóságban képzelik el a jövőt. na most a vicc az, hogy lassan már a balkáni országok sem így képzelik. de a magyar jobboldal mégis csak ebben hisz. ha magyarország az unióban nem volna kifizetőhely, akkor a fidesz azonnal kilépne. a jobbik meg még így is. a nép ettől el fog fordulni, mert jövőre valószínűleg felsejlik a balkánhoz való sorolódás rémképe. tehát ez azt jelenti, hogy többség számára a felzárkózás esélye is elvész a gyerekek, és az unokokák tekintetében is. tehát akinek piacképes tudása lesz az külföldön fog dolgozni, vagy a külföldnek. jelzem majdnem ma is ez van egyébként. 10 fő alatt van kapitalizmus. 10 fő felett feudalizmus van. eljöhet az idő, amikor a forintgazdaság maga lesz a a feudalizmus. egy hűbéri rendszer, ahol mindenki kifizetőhely akar lenni. és ebben a pillanatban az egész nemzetgazdaság összeomlik, mint egy kártyavár.

a baloldal feladata az lenne, hogy ezzel szemben valamilyen alternatívát mutasson. de erre a magát nyugatosnak mondó értelmiség láthatóan képtelen. világos, hogy ez a tábor vallásában tér el a jobboldaltól. de a képességek itt rendkívül szerények. ebben az országban a baloldali értelmiség arról ismerszik meg, hogy semmiféle elképzelése nincs a jövőről. a jobboldal meg ebben a nemzeti hip-hopban hisz, ami egész európában zsákutca. a nagyobb ázsiai országok rendezkedhetnek be önállátásra. oroszország, kína, india, irán, japán, és esetleg a két korea ha egyesül. de ezzel szemben a baloldali szalonok képtelen bármilyen alternatívát mutatni. tehát ők csak egy ellenerő. a jobboldal valamilyen felvilágosult abszolutizmust akar, a baloldal ehhez képest úgy progresszív, hogy ők a horthy rendszer megkésett demokratikus ellenzéke.

a magyar politikai osztály a vicc kategóriájába esik. sajnos.
@rosencrantzhu:

olyat akartunk csinálni, amely a szavazok szórását mutatja az újban és a régiben. ez némileg az, amit ír, de végül nem készült el. talán csinálunk jövőhéten ilyen másodelemzést.

de szerintem logikailag egy dolog, hogy miből változik, és az egy másik, hogy mivé, ez maximum csak a dinamika foka vonatkozásában releváns, a lényeg az, hogy ugyanazon szavazatokkal számolva mit hoz az új, és ez releváns információ. az valóban lényegtelen, hogy épp milyen volt az, amiből lett.

és egy helyütt azt is írjuk, hogy volt aránytalanság a régi, 176-ban, erről sokan (pl László Robi) írtak korábban.

hogy legyek világos: mi nem a régit védjük. nyáron - itt a blogon megtalálható - mi tettünk javaslatot egy újra. a mostanival az a baj, hogy nagyon átbillen.
bocs, ha nem kifizetőhely volna.
ja, azt írtam. nem kellene ennyit firkálnom össze-vissza. :-)
@tothh:

tévedés, amit ír.

semmilyen módon nem akarunk belemenni a ki a baloldali, baloldali v jobboldali-e a nép. és a cikkben is csak annyit jelölnek ezek a szavak, amit a köznyelvben, bizonyos pártokat, pártcsoportokat, identitások.

teljesen egyetértek, hogy a klasszikus jobb-bal felosztás igazán nem úgy releváns már, mint korábban, de ez egy túlvitatott kérdés, és nincs is köze a poszthoz. én egyébként látok olyan teret, ahol hazánkban is van értelme a megnevezéseknek.

a választókerületek mögött szavazatok vannak, és a szavazók sem jobboldaliak v baloldaliak, hanem így vagy úgy, ezért vagy azért leszavaznak erre vagy arra. namost azért nincs igaza a többi olyan hozzászólónak sem, hogy semmit nem mond ez az elemzés, mert igenis vannak történelmi, ezer éves és 20 éves hagyományok, választói viselkedési minták. máshogy szoktak szavazni a svábok és a beregiek, máshogy a dunántúli nagyvárosi polgárok és máshogy az ormánságiak, ennek van pártpolitikai kivetülése is, ami nem ad hoc, nem spontán, és így lehet belőlük következtetni is.

innentől kezdve senki nem tudja igazolni azt az állítást, hogy egy korábbi választásra vonatkozó választói viselkedésből, egyének tömeges döntéséből semmi, de semmi következtetést nem lehet levonni a jövőre. igenis lehet, mert nem véletlen, hogy 2006-ban az mszp nem tudott nyerni pl Balatonfüreden és környékén, de tudott Zirc és Várpalota környékén, bár utóbbi helyen sem sikerült neki mindig.

és az meg, hogy majd milyen párt-pártszövetség szerzi meg ezeket a szavazatokat egy új választáson, nna az megint egy másik kérdés. a volatilis választó, akiből van vagy másfél millió hazánkban az szavazott már MP-re, GyF-re és egyszer-kétszer OV-re is. de rajta kívül vannak olyanok is, akik stabilabban ide vagy oda. a billegőkben több a volatilis, a stabilokban több a stabil választó. innentől kezdve nagyon sok következtetést lehet levonni a jövőre vonatkozóan.

beregben vagy a Kalocsa alatt jó ideig nem fog még nyerni senki, aki nem keresztény, nemzeti, konzervatív, és angyalföldön pedig azért inkább mindig valaki olyan fog nyerni, aki lehet, hogy a nagy teszten nem bizonyul baloldalinak, de a választók fejében kitölt egy teret, amit pongyolán baloldalnak hívunk.

ezért mond sokat egy ilyen modellszámítás is.
@Unionista: Annyiban értek egyet, hogy a jobb-bal itt "vallás". Ezek a meghatározások azonban a szélsőséges pontok.
Sőt, továbbmegyek, ha az egyes "oldalak" egyes reprezentánsait - most nem a politikusokra gondolok, hanem az értelmiségre - nézem, sok esetben közelebb van egymáshoz mérsékelt bal és jobb gondolkodású, mint a saját "oldal" szélső értékéhez konvergáló.

Alapvetően az egymás kölcsönös elutasítása a meghatározó, immáron kb. 1919 óta.

A felzárkózás esélyével kapcsolatban nekem sokkal sötétebb elképzeléseim vannak, sajnos. És erről nem valamely "oldal" tehet. Hanem az, hogy ez az ország strukturálisan megkésett fejlődésen van túl, és nem léptünk előre - mondjanak bármit a politikusok - a félperifériáról.
Innentől kezdve pedig nehéz megmagyarázni bárkinek is, hogy miért maradjon az országban, mivel tőlünk nyugatabbra MINDIG jobb lesz az életszínvonal. A rezidens-kérdés (ami egyébként csak a jéghegy csúcsa) gyökere is itt van.
Egész egyszerűen nincs az a magyar kormány, amely annyit tudna fizetni az egyes magasan képzett embereknek, amiért már megérné itthon maradni...
És ezt a dolgot pont Orbán ismerte föl szerintem...
@Kaján Halász:

alapvető félreértés és tévedés.

egyrészt épp én, mi vagyok, vagyunk azok, akik ebben a cikkben is írjuk, hogy a modellválasztás egyáltalán nem demokrácia kérdés. Anglia demokrácia.

a mostani rendszer-tervvel az a baj, hogy nem korrektül, hanem a korábbi választásokról származó információ alapján a jobboldalnak érdemben kedvezően alakítja ki az evk-kat

ha igaza lenne önnek, és semmit, de semmit nem számítana, hogy korábban ki, hol, hova szavazott, akkor nem tudnék fogadást kötni arra, hogy pl. kapuvár és csorna környékén soha nem fog senki olyan nyerni, aki baloldai/progresszív/nem jobboldali/komcsi, akármi. mert ott olyan emberek élnek, olyan élettörténetekkel, olyan múlttal, olyan lelkekkel. és ez így van rendben.

csak magamat tudom idézni egy előző kommentemből, illetlenül: senki nem tudja igazolni azt az állítást, hogy egy korábbi választásra vonatkozó választói viselkedésből, egyének tömeges döntéséből semmi, de semmi következtetést nem lehet levonni a jövőre. igenis lehet, mert nem véletlen, hogy 2006-ban az mszp nem tudott nyerni pl Balatonfüreden és környékén, de tudott Zirc és Várpalota környékén, bár utóbbi helyen sem sikerült neki mindig.
@jet set:

nem baromság, lesz kedves elolvasni a cikket figyelmesen, már ha szabad kérnem.

egyáltalán nem arról szól, hogy a modell maga nem demokratikus

az nem demokratikus, hogy választási szociológiai szempontból a mindenkori jobboldalnak/konzervatívoknak/nemzetieknek, nevezzük akárminek kedvez. és ezzel pl. kiegyensúlyozott helyzetben nehezíti a kormányváltást.

ha 2006-ban az MSZP minden szemponból érdemben több szavazatot kapott mint ellenfele, akkor az rendben van, hogy stabil jobboldali többség alakul ki? ez nem modellkérdés, mert a modell az teljesen rendben van. a győztes kompenzációval is az a baj, hogy túlerősít egy többségi karaktert, és így a kisebb, de érdemi társadalmi támogatottsággal rendelkező pártokat diszpreferálja. de ebben persze sok a tolerancia, hiszen a libdemek britanniában is mindig rosszul járnak.

leginkább az nincs rendben, hogy az evk-k tudatosan és egyértelműen a magyar jobboldal érdekei szerint vannak kialakítva. ez jogpozitivista értelemben legitimen bevezethető, de közben intézményes elemeken keresztül akadályozza a választói akarat leképeződését.
@laci_52:

kérem, legyen kedves ilyen példát mondani az ország olyan régi egyéni választókerületéből, ahol nem billegő karakter volt érvényes!

kapuvár? nem. tapolca? nem, bár ott egyszer 94ben még épp nyert Horn Gyula pártja. Debrecen jobboldalibb része? a bereg? nagykőrös? nem-nem. moháncs? nem. és még sorolhatnám.

igenis vannak érvényes választásszociológiai minták, amelyek lekövethetőek a közel 12 ezer szavazókör szintjén, vannak persze olyanok, amelyek hol ide, hol oda mennek. de ez evidens.
"Ez így egy nem demokratikus választási rendszer"
Megdönthetetlen érveim vannak az ellenkezőjére:
Kuss!
Az új államinformációs biztonsági rendszer majd tesz rólad, nem fogsz itt lázítani összevissza, meglásd.
Kis rendszerellenes, te.
@grzeb:

már bocsánat, de szerintem nem azt írjuk, hogy a "modell a fideszt hozza ki győztesnek 2002-ben és 2006-ban". sőt, leírjuk, hogy nem lenne jobboldali többség 2002-ben a modell szerint, de utána érveket hozunk fel, és ismertetjük a véleményünket, hogy mi lenne a második forduló szavazatainak figyelembe vétele után. és ebbéli véleményünket az egész munka részeként elvégzett számítások hitelesítik.

100 helyen az mszp vezet a figyelembe vett szavazatok alapján, erre 55 helyen nyer a fidesz az újban. mi lenne, ha a 92 fidesz mandátumot eredményező második fordulós szavazatok is érvényesülhetnének? megmondom: jobboldali többség.

egyébként így fogalmazunk, nem véletlenül:

"A 2002-es választások végeredményének modelljét vizsgálva a mandátumszámok a következők szerint alakulnak. Az MSZP és az SZDSZ együtt 103 mandátumot kapott volna a 199-ből (51,7 mandátumszázalék), a FIDESZ–KDNP–MDF 96 mandátumot (48,2%). Ugyanakkor az egyéni mandátumok levezetésénél jeleztük, hogy modellünk azon első fordulóval számol, amikor az MSZP még döntő előnyben volt az EVK-k szintjén, ez csak a második fordulóban fordult át a közismert szoros végeredménnyé. Ez azért fontos, mert látható, hogy az új EVK-kiosztás egy MSZP–SZDSZ első fordulós előnyének szavazataiból csinál az egyéni mandátumok szintjén gyenge FIDESZ–KDNP–MDF vezetést. Ha bármilyen formában tekintetbe vesszük a jobboldal második fordulós feltámadásának hatásait, az egyértelműen átbillenti a 2002-es összesített eredményt is."

Az utolsó mondat nem a modellről szól.
@tothh:
oké, de miért kellene minden közfeladatot a magyar kormánynak, és a magyar államkincstárnak finanszíroznia.

tehát mondjuk az oktatás, a kultúra miért ne szerveződhetne egy középeurópai bundesrepublik keretei között. amiben magyarország ugyanolyan szabadállam, mint bajorország. oké, hogy ez hétfőtől valószínűleg nem így lesz. de miért ne gondolhatná azt a politikai osztály, hogy hétfőtől ezen kellene gondolkodni. vagy ezen is. mondj jobbat.

a németek sose fogják megfinanszírozni a magyar egészségügyet. mert azon a területen bármennyit el lehet költeni. egy német csak akkor rakna pénzt a magyar népegészségügybe ha fenyegetné valamilyen tömegpusztító járványveszély. ugyanez érvényes a nyugdíjrendszerre. tehát úgy tűnik, hogy a szociális ellátás össztársadalmi feladat. nevében is benne van ugye.

de mondjuk a felsőoktatás már nem ez a kategória. miért ne gondolhatná egy német, hogy a felsőoktatást középeurópai bundesrepublik finanszírozza. miért kellene annak magyarnak lennie?

vagy mondjuk egy megyei alapon szerveződő egységes igazgatásrendészetet miért ne finanszírozhatna meg az unió?

és a humán alapellátásban miért ne működhetne valamiféle commonwealth. miért ne lenne ez a nyugat érdeke. ebben az esetben olcsóvá válna a keleti munkaerő.

tehát a közfinanszírozás nem feltétlen jelent állami finanszírozást. mint ahogyan a közélet sem feltétlen azonos a pártélettel.
@Szigetvári Viktor: Annyiban korrigálnék, hogy én nem mondtam, hogy semmitmondó az elemzés:), sőt, elismerésem hozzá!

Érdekes pl. a 2002-es, illetve 2006-os összehasonlítás is.

Azzal is teljes mérékben egyetértek, hogy vannak olyan körzetek, ahol bizonyos "életérzések", attitűdök markánsan jelen vannak. Pl. "nyakas" kálvinista hagyomány Debrecenben - mégis nyert az MSZP '94-ben.

Sokat nézegetve a nagy dél-pesti körzeteket, egyszerűen megdöbbentem azon is, mennyire simán hozta őket a Fidesz tavaly.
Ahogy Vas megyének az általános szavazói magatartása is jellegzetes.

Viszont BAZ megye jelentős körzetei - ahol egyébként nem nyerte "agyon" magát a Fidesz tavaly sem is olyan megdönthetetlen bástyák voltak korábban a "baloldal" számára (viszonylag könnyen megmagyarázhatóan) - most pedig Miskolc egyes részeit leszámítva a Jobbik is megverte a pártot.

Én ezért vagyok szkeptikus a modell ilyenforma relevanciáját illetően, mindenesetre a következő választáson kíváncsian fogom összehasonlítani az eredményeket ezzel a modellel...
@Unionista: Minden tiszteletem az optimizmusodé.

Azonban a rögvalóságot nagyon nem így látom. A nagy nyugat-európai klasszikus jóléti államok is komoly társadalmi válsággal küzdenek (elég csak az elöregedésre meg a bevándorlásra gondolni). Ők nem abban gondolkodnak, hogy "Európának" legyen jó - mivel nem "Európában" választják őket, hanem Franciaországban, Hollandiában, NSZK-ban, Belgium(?)ban, etc.

Ott pedig az számít, amit a helyi szavazók támogatnak. Az pedig nem a kke államok versenyképesebbé tétele. Ez valahogy a természet rendje. Az pedig főleg nem érdeke a nyugati államoknak, hogy egy Magyarországon dolgozó orvos/tanár/kutató, vagy akár fizikai munkás etc. itt kapjon ugyanolyan minőségű bérezést, ellátást, mint ott. Ha pedig itt nem kap, akkor nem is itt fog tevékenykedni, ami pedig szép lassan pl. Magyarország "kiürüléséhez" fog vezetni.
@tothh:

a dél-pestiek jellemzően billegők voltak, olyan volt kispest baloldali-billegő, lőrinc igazi billegő, erzsébet balos, de szegény részekkel, amelyek elszálltak 2010ben, Soroksár meg egy másik univerzum. Rákosborzasztón jó a polgármester, aki elindult és ő billentette be, Kőbányán ártott a korrupció, Simon Gábor pedig relatíve szoros eredményt hozott, de nála a kertváros azért mindig nehéz terep volt. szóval engem egyáltalán nem lepett meg. a közepe elment kompetencia ágon, az alsó vége pedig szociális kártyán. hát így.
@Szigetvári Viktor: Dél-Pestet illetően most azokra a körzetekre gondoltam, amiket masszívan hozott az MSZP 94 és 06 között. Rákosmente meg az egyik olyan körzet, ha jól sejtem, a XVI. kerrel együtt, ahol eddig mindig az nyert, aki a kormányt alakította...
@tothh:
ez is egy lehetőség. magyarország 3 millió öregségi nyugdíjas, 3 millió mély szegénységben élő vidéki, és 3 millió csóró bölcsész országa lesz.
szóval ez baromi jó lenne. csak sajnos ez a nyugatnak nem érdeke. ugyanis így ugyanannyit kellene fizetni a magyar munkásnak, mint a németnek. szóval tökéletes önellentmondás, amit írsz.
@Unionista: Most kisarkítva, de kb. ez az én rémálmom...
@szita szita péntek: "A demokráciákon belül a szavazatszámlálás módja rendkívül tág határokon belül változhat, ezzel megszabva a játékszabályokat."

Azért nem olyan tág határok azok, ha tisztességes egy választási rendszer: az a célja, hogy a társadalom véleményét/igényeit/érdekeit a leghűbben tükrözze az eredmény. Ha teszemazt az lenne a szabály, hogy ha mindenki egy bizonyos másik pártra szavaz, akkor váltás van, ha legalább egy szavazat szerint maradjon, vagy nem azonos pártra megy minden szavazat, akkor marad az eddigi kormány. Elvi lehetőség itt is megvan tetszőleges párt győzelmére, mégsem demokratikus, mert nem tükrözi az eredmény a társadalom véleményét.

Az új szavazókörzet-határok kialakítása alkalmasak azon gyanú megfogalmazására, hogy a törvényalkotóknak NEM a társadalom jobb véleményérvényesítő volt a fő szempontjuk a tervezésnél. EZ az a tevékenység, ami nem demokratikus. (a választási rendszer így még mindig demokratikus, csak _kevésbé_ mint volt)
@Nagyzee:

"Ez nem a demokrácia vége, szóval ostoba módon túloz a szerző. Viszont ez a választási rendszer abba a kétpártrendszerbe fogja belekényszeríteni az országot, amitől szinte mindenki szabadulni akar. Már a mostani rendszerben is igen hangsúlyos volt a többségi elem, és erős volt a koncentráció a két nagy politikai oldalon. Az új rendszer erre tesz rá még pár lapáttal. A kispártoknak rendkívül nehéz dolga lesz a felszínen maradni, óriási nyomás lesz az "olajfázás" irányába."

ha ez így van, akkor ez az új rendszer nagy előnye.

nem lenne jó itt is a szlovák példa, amely esetén valahogy többségre vergődne az MSZP, a DK és az LMP, majd aztán négy hónap múlva kiderülne, h bocsika, Orbán (Fico) utalatán kívül mi tulajdonképpen semmiben sem értünk egyet, vissza az egészet... mindezt a gazdasági világválság kellős közepén...

az egyforduló erre is jó lesz, tessék többé-kevésbé egyeztettek program mögé felállni még a választások előtt, mindkét oldalnak.
Asszem, egy apróságól nem csak a FIDESZ feledkezett meg, de az elemzők többsége is. 2011 novembere van és a kétharmados totális hatalom 1,5 év alatt a gödör aljára taszította az országot erkölcsi és gazdasági értelemben is. De ami döntő: a 2012-re várt 0% közeli gazdasági növekedés átmegy mínuszba a leminősítések miatt. Ez nem formális, tekintve, hogy az egész bankrendszert érinti. (Tegnap kereskedelmi bankokat is leminősítettek Orbán gazdaságpolitikája következményeként.)
Életszínvonalban gyakorlatilag visszatérünk a 95 előttihez. 15 év elment a levesbe egy idióta akarnok barom miatt. Kötve hiszem, hogy az eddig hagyományosan fideszes szavazók a rájuk következő nyomort hűségükkel hálálják meg 2 év múlva. Ha igen, akkor tényleg idióták országa vagyunk.
@Szigetvári Viktor:

Önnek, Önöknek nyilván igazuk van abban, h inkább jobbra húznak az új egyéni körzetek, de minden szentnek maga felé húz a keze, így lett ez volna még Önökkel is tán :)

De fordítsa meg a kérdést! Nem húztak-e az eddigi egyéni körzetek aránytalanul balra? Gondolok itt a "balos" Budapest és a "jobbos" Pest megye mandátumainak feltűnő aránytalanságára? Ez akár tucatnyi mandátum sorsát is befolyásolhatta eddig...

A szocialista iparvárosok "kiegészítésekor" dettó ugyanaz, most akkor a szocialista iparvárosok lesznek fideszesítve, vagy a környékbeli fideszes falvak "elbalosítva"?

Summa summárum: ez a kormány bukni fog, ezt semmilyen választási rendszer nem tudja megakadályozni.

Teljesülni fog Hillary Clinton definíciója: "demokrácia az, ahol a kormány szabad választásokon leválható"?

Nyilvánvalóan igen, mert egyetlen kormány sem élné túl azt, ami most jön. Őszintén: mit "paráznak", mit aggodalmaskodnak, Szigetvári úr?
Örüljenek, ünnepeljenek, bontsanak pezsgőt, készüljenek, mert 2014-től újra a baloldalé lehet a csődtömeg.
Érdemes elgondolkozni, hogy mi lenne, ha ezt az MSZP csinálná meg (írná át a kerületeket ilyen egyértelműen saját érdekében, de ne is legyen a dolog egyértelmű, csak legyen egy-két kerület, ahol maga felé kedvezne).

Nem hiszem, hogy olyan sokat vitatkoznának, rögtön "1 milliós Kossuth téri tüntetés lenne", jó esetben nem rohannák le a TV székházat. De hogy elképesztő örjöngés lenne (jogosan) és újabb grand narratíva az elnyomó kommunista diktátorokról, az biztos.

És az üzeneten maradnának és 10 múlva is emlegetnék, újra és újra és újra, hogy ilyen a baloldal ehhez ért.

Ha a baloldal kap egy ekkora - máshogy nem tudom hívni - kegyelemdöfést, akkor mi van? LMP egy szót sem szól, de senki más sem. Nem veszik észre? Leszarják, valszeg mindenki a lakáshitelét intézi.

1-2 blog post, aztán a dolog felejtős? Persze hol jelenjen meg a dolog, ha nincs média? Nem kellett volna gondolni erre?

A Jobbik is - közösségépítéssel egybekötött - médiaépítést csinál, a baloldal (különösen az mszp) döglött.

Hogy lehetnek ennyire töketlenek? A helyzet ráadásul az, hogy a választók karizmát akarnak, a gyengéket (a lúzer típusokat) nem akarják, mert akkor "ők is azzá válnak". Mindenki a nyertessel akar asszociálódni.

Amíg a baloldal nem lesz tökös, addig szívás lesz. (Nyilván ez sem elég semmire az új rendszerben, de legalább egy kis hivatkozási alap az igazságtalanságra).

Kb. az egyetlen lehetőség, ha a mostani kormány hamarabb összeomlik, mielőtt a törvényt (vagy a többi részletszabályt) elfogadják vagy az összeomlás környékén az IMF/EU kikényszerítik, hogy még a mostani rendszerrel menjen a választás.

Vegyük már észre, hogy a kisebb parlament költsége egy fillérrel sem lesz kisebb (egyrészt a képviselőkre eső költségvetés most nőtt meg, és ha azt felére vágják akkor is baromi sok lesz, de biztos most akkor több szakértő és fizetett tanácsadó kell hiszen kérem nagyobb a körzet amit képviselni kell, az ugye több munka ami több költség. A kisebb parlament garantáltan többe fog kerülni.
@Szigetvári Viktor:

Ez szómágia és manipuláció. Van akinek ez a szakmája, rendben is van, de a bejegyzés modellekről és számításokról szól. A következtetés pedig nagyot ugrik ettől többszörös tévedések mögé bújva.

Értem, hogy a címlapra kell a vaskos állítás. Ezek szerint bármi áron, akár totális félrevezetéssel.
Talán az sem véletlen, hogy sok időbe telt, míg a másik tévesztést valaki felfedezte.
Az egész alapján bennem már csak az a kérdés, ugyanilyen "lelkiismeretes" pragmatizmussal készült vajon az egész modell ...
@Szigetvári Viktor: "már bocsánat, de szerintem nem azt írjuk, hogy a "modell a fideszt hozza ki győztesnek 2002-ben és 2006-ban"."

Index ajánló:

"Az új választási rendszer szerint 2002-ben
és 2006-ban is a FIDESZ nyert volna. "
@tothh: Gondolhatod, hogy leesett az álam amikor a Vörös Csepelen fidesznyikes befutó volt lol.

Egyébként meg itt a Zindexen is volt, hogy a kelet-európai államoknak adott 20 év haladék lejárt. Mindenki a saját lábán kell, hogy megálljon. Aki nem tud az bukik szabadesésben. Németek el vannak foglalva a dél-európai semmirekellőkkel. Angolokat Európa nem érdekli. Franciák nem elég erősek, Romániából is mélyen szép csendesen kiszálltak. Olaszok meg hiába nagyok most buknak éppen. Lengyelországnak meg csak a pojáfa nagy, gazdaságilag harmat gyenge, hogy segítsen itt többi keleti-európai idiótán.

A poszttal kapcsolatban még annyit, hogy az Ecomonist cikkét kell memorizálni és ez kell hogy mindenkinek az agyába égjen. "A Fidesz támogatottsága töretlen!" (lásd II. kerület)

Ezt értelmezni kell és ennek megfelelően kell cselekedni. Akinek ez az állapot nem felel meg, az kalap kabát és irány-darány.
Ez semmit sem ér a szavazatok tényleges száma nélkül. Ugyanis így azt is alátámaszthatja, hogy a korábbi körzet felosztások úgy voltak kialakítva hogy az mszp-nek kedvezzen.
A választási rendszer is csak része a nagy műnek, ami egy új leválthatatlan uralkodó osztály bebetonozását szolgálja. Eddig azon munkálkodtak, hogy a rendszer egyetlen esetleges elemétől - a választástól -, függetlenítsék a szerencsésen megkaparintott hatalmat. Az alkotmányos intézmények személyi megszállásával és a hatáskörök átszabásával már kiküszöbölték azt az apró problémát, hogy egy (nem kétharmaddal) elvesztett választás után, a következő kormány a jelenlegi garnitúra akarata ellenére kormányozzon.

A választási szabályok átszabásában csak a szereplők számának csökkentése a lényeg, mert kevesebb szereplővel kevesebb gond van. A választást másképp óhajtják befolyásolni, mégpedig a közpénzből kiépítendő hatalomkoncentrációval. Állampolgár nem maradhat direkt ellenőrzés nélkül és egzisztenciálisan függenie kell legalább egy, a lakitelki dzsembörin résztvett és hűségesküt fogadott személytől. Ezt a célt szolgálja az államosítás (iskolák, kórházak, tűzoltóság, polgárörség, katasztrófavédelem stb.). Az államosított területek hűbéri birtokként fognak funkcionálni, amit az alkotmány és a foglalkoztatással kapcsolatos szabályok célirányos változtatásával a kinevezett vezető korlátlan hatalmába adnak. A vezető manapság már pofára osztogathat juttatásokat, nem kell egyenlő mércével mérnie. Azt rúg ki akit akar, nem kell már üvegzsebbel szenvednie a rábízott pénzek felhasználásával kapcsolatban, a szakszervezet meg kussolhat, vagy buzgón helyeselhet.

A közszféra ellenőrzése persze nem elég, a vállalkozási szféra függetlenségével is kell valamit kezdeni. A leghatékonyabb eszköz erre, ha szándékosan válságot generálnak, amit sajnos kissé sikerült túlspilázni. Ha nincs vásárlóerő és nincsenek állami fejlesztések, akkor ugyebár nem virágzik száz virág. Válságban meg csak természetes, hogy kultúrára, szociális szférára, azaz semmi olyasmire, ahol civilek szoktak tevékenykedni, nem jut. Négy év alatt, csak kipurcan anyagilag minden független szereplő, vagy betagozódik az állami csajkarendszerbe.

Komoly piacokat sikerült már kinyifantani. Az építőipar romokban, csak Simicska frissen gründolt cége virágzott fel az iszapkatasztrófa pénzeiből és most épp egy újabb katasztrófára vár. Már keresik azt az embert, aki a tankönyvpiacot fogja jelenteni Magyarországon. Az őrzés-védelem is meg van oldva közvetlenül a belügyminiszter irányításával. A hír szentségét és szabadságát, de leginkáb ellentmondás mentességét, egy központból garantálják. Létrejött az új Állami Biztosító és rohamtempóban épül a Közért-hálózat. Aki még őrzi függetlenségét, az jövőre beregisztrálhat ötezerért Parragh elvtárshoz.

Szóval, ilyen összefügéseket kellene vizsgálni, hogy a demokrácia jövőjét tisztán lássuk.
A BÓVLI KORMÁNY ÉS BÓVLI MINISZTERELNÖK TÁVOZZON!

A Fidesz-frakció olyan új kormányfőt válasszon, aki "kellően hiteles" ahhoz, hogy megoldja a problémákat. A kétharmados kormánypárti parlamenti többség bír kellő támogatással egy ilyen személyi változtatáshoz, valamint ahhoz is, hogy a kormány egy olyan programot hajtson végre, amelyik kivezeti az országot "ebből a zsákutcából".
Az ország érdekében tegyenek félre minden személyes és pártpolitikai érdeket, "viselkedjenek hazafiként, ne pedig egy hűbérúr szolgáiként".

Orbán Viktor kormányfő teljesen elveszítette a hitelét a világban, ezért mennie kell. Elég volt a nagyképűségből, az arroganciából és a háborús politikából, mert ez vezetett oda, hogy másfél évvel a választások után Magyarország nagyobb bajban van, mint 2008-ban vagy 2009-ben volt.
Orbán Viktoron és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteren kívül ma mindenki látja, hogy Magyarország nem összeesküvés, hanem "két ember hülyeségének az áldozata" lett. A miniszterelnök által választott "szabadságharcos politika teljes zsákutca", ami a csőd közelébe vitte az országot. A nem ortodox gazdaságpolitika napról napra hozza egyre nehezebb helyzetbe a családokat, ezért ki kell, hogy mondjuk, nemzetellenes!

Itt az idő, Orbán takarodj!

SZARHÁZIAK!
Már miért ne lenne demokratikus ? :O Ma MAGYARORSZÁG - on egyetlen kormányzó képes párt van és az csak a FIDESZ ! Ennyi .
@tothh:
ez vár a balkáni országokra. könnyen lehet, hogy magyarországra is. csehország, szlovákia, és lengyelország viszont könnyen lehet, hogy fel fog zárkózni legalább kelet-németországhoz. a cseh gdp különösebben sose nem maradt el a némettől. az uniós csatlakozást közvető 5 évben szlovákia, és lengyelország 30% felett növekedett (ebben benne van a válság!). persze mindezt úgy, hogy van egy bécs-pozsony, és egy berlin-varsó diplomáciai tengely. magyarországra sorsa lehet a visszazárkózás, és a teljes leszakadás.
Az a fő gond, hogy ugyan nem tiszta egyéni körzetes választás lesz, de mivel a győztes is viszi majd a töredék szavazatot, ezért túl fogja nyerni a választást. És mivel van a Fidesz, 1 millió droiddal(=biztos szavazó), és a többi szavazat el fog oszlani az MSZP, Jobbik, LMP, meg esetleg a DK között, ezért 30%-al simán 2/3-ot tud szerezni újra a Fidesz.
@nu pagagyí: teljes mértékben egyetértek, a lényeg inkább ez. természetesen az orbánizmus kiteljesedéséhez az is kell, hogy olyan antidemokratikus választási rendszert alakítson ki, ami minimálisra csökkenti a névleges hatalom "idegen" kézbe kerülésének esélyét. maga az elemzés sztem higgadt, érvekkel alátámasztott, de sajnos haszontalan, mert még egy - jelenleg nem látható - ellenzéki összefogás esetén sem képes átvenni a tényleges hatalmat az "antiorbánista népfront" az országban, hiába nyerné meg a parlamenti választást. egy esélye van a társadalomnak, ha forradalmi eszközökkel váltja le ezt a rezsimet - bár inkább Kertész jellemzését tartom pontosnak a társadalommal kapcsolatban - de ennek is kb annyi esélye van, mint egy törvényes hatalomváltásnak a fentebb részletezett választási rendszerben: elhanyagolhatóan kicsi.
És ami még fontosabb, egy ilyen helyzetben egy új politikai erőnek lehetetlen lenne betörnie. Ha mégis sikerülne, akkor csak a többi ellenzéki párt kormányváltási esélyeit rontaná tovább.
Kedves Viktor és Csaba,
gratulálok az elemzéshez, nagyon meggyőző. Van egy javaslatom arra nézve, hogy miképp lehetne szemléltetőbbé tenni az EVK-beosztás egyoldalú torzítását, ami a kommunikációban hatásos lehet. Ha jól értem, a modell 2006-ra az első fordulós listás eredményeket használja, hogy kiszűrje az egyéni jelöltek helyi hatásából adódó torzításokat. Tehát, ha országosan akarjuk szemléltetni a javasolt beosztás torzítását, akkor két abszolút számot/százalékot érdemes egymás mellé tenni. Az MSZP-SZDSZ 2006-ban együtt 2,688,317 szavazatot kapott az első fordulóban, míg a Fidesz-KDNP 2,272,979-et. Ha most eltekintünk a más pártokra adott szavazatoktól, és csak a két pártszövetségre leadott szavazatok arányában nézzük ezt az eredményt, akkor az jön ki, hogy az MSZP-SZDSZ kapta a "kétpárti" voks 54,18%-át, a Fidesz-KDNP pedig 45,81%-át. Tehát a 54-45-%-os baloldali szavazatarányt fordítja át a javasolt rendszer 44-56-%-os jobboldali mandátumtöbbségre a ti számolásotok szerint. Miért érdekes ez, mit tesz hozzá a ti elemzésetekhez? Azt, hogy egyértelműen kiderül, nem arról van szó, hogy a 2006-os tényleges mandátumkiosztáshoz képesti eltolódás annak a következménye, hogy a korábbi (ma érvényes) körzetbeosztás kedvezett a baloldalnak, és ezt korrigálná a mostani javaslat egy a tényleges támogatottságot jól tükröző beosztással. Épp ellenkezőleg, az EVK-k szintén az új rendszer képes egy 10-os baloldali előnyt ugyanakkora jobboldali győzelemmé változtatni. Szerintem ez közérthetőbb, mint amit a ti kommentárotok sugall.
Két kérdés:
1. Van számítás arra nézve, hogy a modelletek szerint mekkora előnnyel kell nyernie a a baloldalnak, hogy legyőzze a Fideszt?
2. Megnéztétek, hogy lehetett-e volna az adott paraméterek (megyehatárok, lakosságszám stb.) betartásával egyáltalán még jobboldalibb beosztást csinálni? Magyarán, elmentek-e a falig, vagy volt bármekkora önkorlátozás?
Üdv,
Miklósi Zoltán
Szia Zoli,

köszönjük szépen, Balázsnak is kijár az elismerésből :-)

Igazad van, a szavazatszázalék vs. új mandátumok aránypár nagyon érzékletes, egyszerűbb megfogalmazású leírása annak a problémának, amelyre utani szeretnénk. talán írhattuk volna így is kopfban... most majd a későbbi kommunikációban használjuk a felvetésed. abban is igazad van, hogy ez arra is érv, hogy így látható, nem csak arról van szó, hogy a korábban - általunk is elismerten - kissé a jobboldalt diszpreferáló kiosztás korrigálva lett, hanem át lett billentve, nagyon.

azon a mértéken vitatkoztunk, beszélgettünk, hogy mi kell egy baloldali győzelemhez, de itt - szokásomtól eltérően elkél a következő írásmód is - "baloldali" győzelemhez, mivel - és erre is utalunk a cikkben, meg sok komment is szól erről - a jövőbe nem látunk, és a mozgalmak mögött levő választói koalíciók alakulhatnak is, így egy szociálisan komoly konzekvenciákkal járó kormányzati periódus végén a JOBBIK felé nem nyitott középvárosias dunántúli országrészeken nehéz megbecsülni, hogy mi fog történni a volatilisebb választókkal. ez mondjuk nem Vas megyére igaz, hanem pl. Fejérre, Veszprémre és Somogy egyes részeire. Így abba szerintem nem lehet most számolással belemenni, hogy mi kell egy baloldali győzelemhez, mert ízlésemhez képest nagyon hipotetikus lenne.

azt viszont, ha ezt a projektet most befejezzük, érdemes lesz megnézni, hogy hol mennyi szavazat, a választókorúakra vetítve milyen támogatottság kell a mai demokratikus ellenzéki győzelemhez, ezt lehet számolni, viszont talán érdemes vele megvárni a - remélhetőleg azért legalább kissé finomított formában - hatályba lépő törvényt.

a 2. kérdést konkrétan nem néztük meg, érzésem szerint 2006-ra vetítve Pest megyében és talán Szabolcs-Szatmár-Beregben lett volna tere további, a jobboldalnak kedvező torzításnak. Ugyanakkor az látni kell, hogy a mai MSZP szempontjából csalóka kép, hogy az új EVK-kiosztásban is "nyerne" mandátumat a 2006-os szavazatokkal, hiszen a Tisza-völgyében és a Pécs-Eger tengelytől keletre erősen megjelent a JOBBIK, és például a modellünk szerint továbbra is MSZP-s kiosztású Hevesben nagyon átalakultak a preferenciák.
Most látom csak hogy egy előző kommentelő posztjára:

"Kár, hogy a több helyen hangoztatott bombasztikus eredmény, a Fidesz vélelmezett 2010-es 86,9%-a körül valami nem stimmel"

Szigetvári Viktor hozzászólótól az alábbi válasz érkezett:

"az első pontatlanság volt, javítottuk."

Namármost véleményem szerint ez, hogy a modellben kihozott számokat csak úgy utólag javítgatják pl a 86.9%-ot 76,4%-ra több mint egyszerű pontatlanság. Csak annyit nézzünk meg hogy aki csak ezt az adatot jegyezte meg az ellenzék részarányát 13.1%-nak kellett hogy tekintse. Szemben a "javított" adatból következő 23.6%-al szemben. Most gondoljunk bele, hogy egy adat, pl egy hitelkamat 13.1% helyett 23.6% ha a bank pár évig egy ilyen "hibát" követne el egy tizenötmilliós hitelünkön, mondanánk-e rá, hogy apró pontatlanság? Egy több mint másfélszeres eltérés egy adatban azért több mint "pontatlanság". Ez egy olyan méretű hiba ami a közvélemény félrevezetésére alkalmas, így azok akik az eredeti blogposztot olvasták teljesen hamis képet alakíthattak ki az egész kérdéskörről.
Találtam egy érdekességet:

"Apró, de legalább egy mandátumot eldöntő tévedés, hogy míg Miskolcra két egyéni mandátum esik, addig Debrecenre három. A két város között van különbség a választókorú népesség tekintetében (138 808 fő és 167 341 fő), de ez nem olyan mértékű, hogy a mandátumok kiszabását csak a választott módon lehessen megoldani."

Számoljunk csak!

138 808 / 2 = 69 404

167 341 / 2 = 83 670

Jól látszik, hogy ha mindkét városban 2 mandátumot osztanak az jelentős aránytalanságot okozna, még akkor is ha feltételezzük, hogy Miskolci körzet a legkisebb az országban! Még ekkor is 20%-os az aránytalanság, holott valószínűtlen, hogy pont a Miskolci körzet volna a legkisebb... Tehát a valóságban NEM lehetséges Debrecennek 2 mandátumot adni a nemzetközi ajánlások megsértése nélkül, amelyek az egyes körzetek közötti eltérés minimalizására nagy hangsúlyt fektetnek.

Ezért nem lehetséges az amit az MSZP-közeli "elemzők" sugallnak, mégpedig hogy Debrecenre az ország második legnagyobb városára mindössze két választókörzet jusson.

Nem kéne az embereket hülyének nézni kedves bloggerek és feltételezni hogy nem tudnak számolni! Még olyan szintig sem hogy a megadott számokat kettővel képesek legyenek elosztani és aztán ezeket egymással összevetni...

Sajnos ezek után nem tudtam tovább olvasni a blogposztot, mert a szememben ilyen csúsztatásokkal teljesen diszkreditálta magát.
@GPtower:

még szerencse, hogy azt, amit ön szerint mi állítunk, azt valójában nem állítjuk. csak azt mondjuk, a kiosztás módja nincs rendben,

azt csak ön mondja, hogy szerintünk az lenne a jó megoldás, hogy Debrecen is két mandátumot kapjon. ilyet mi nem mondunk és nem is akarunk mondani. legyen kedves azokkal vitatkozni, akik ilyet állítanak, és akkor talán attól sem kell megkímélnie magát, hogy ne olvassa tovább a bejegyzést.

a megoldás az lett volna, hogy Debrecen és elővárosai illetve Miskolc és elővárosai kölcsönösen 3 mandátumot kapnak, és Miskolc választókorú népesség beli hátrányát azzal érvényesítették volna, hogy máshogyan rendelnek külső településeket, vagy pedig nagyon szigorúan csak a két városhoz rendelnek két-két mandátumot, mert most mindkettőnél vannak külső települések is. ez inkoherens, és ez a baj.
@Szigetvári Viktor:
eddig debrecennek is három mandátuma volt, miskolcnak is, szegednek is. a legkevésbé baloldali debrecen volt hátrányban. most meg az lesz előnyben. viktor, bagoly és a veréb esete ez.
@Unionista:

viszont én nem mondtam soha, hogy az korrekt volt, sőt azt írom, hogy egy ma korrekt evk kiosztás jobboldalibb volna a korábbinál, de nem annyira, mint a mostani.

és ráadásul az a korábbi 20 évvel ezelőtt sokkal korrektebb volt annál, mint amivé lett végül 20 évvel későbbra. a most javasolt új rendszert fogantatásában is pontatlanabb, mint a régi volt fogantatásában. és ez nincs rendben.

cikkünkben épp azt írjuk, hogy kell, kellett volna korrigálni.

leszel kedves Te is elolvasni is, amit írunk, és az azokban foglalt tartalomra reagál, és ne arrra, amit rólam, rólunk gondolni vágysz, és előítéleteid alapján megfogalmazol.
@Unionista:

és ráadásul a csongrádi példád azért sántít, mert a három úgy állt össze, hogy volt egy inkább balos billegő, egy stabil balos evk és egy inkább jobbos billegő Mórahalommal együtt.

szóval Miskolc ebben a tekintetben jó példa, Szeged tévedés.
@Szigetvári Viktor:
ennek a posztnak az a címe. a demokrácián túl. ez az alapállítása. felteszem, hogy eddig a demokrácián innen voltuk. eddig a jobbos debrecen alul volt egy kicsit reprezentálva az inkább balos miskolccal, vagy szegeddel szemben. most meg kicsit túl lesz reprezentálva. szerintem ezért kár farkast kiáltani.
tehát, akkor az írásunkban csak a debrecen-miskolc a legkomolyabb, mitöbb egyetlen kritikai elem, amire alapozzuk az állításunkat?

nem.

ha jól értem magunkat, ez az egész miskolc-debrecen dolog egy határeseti apróság, amiben lehetett volna helyesebben is eljárni, és magunk ismertjük el, hogy egy korrekt kiosztás amúgy is jobboldali volna.

nem érdemes úgy csinálnod, mintha a miskolc-debrecen kérdésen billenne át a véleményünk. nem azon. az alapmodell, az evk-mértezés, a megyék közötti kiosztás rendben van.

viszont nincs rendben ebben a formában a kompenzációs aritmetika, és - ami a legfontosabb - az EVK kiosztás a szükséges korrekció mértékénél jóval elfogultabb a hagyományos értelemben vett jobboldal irányában. minden szám ezt mutatja. jóval kevesebb szavazattal érdemi mandátumtöbbséget képez a modell 2006-ra, ez nincs rendben. 100 helyen 2002-ben vezető MSZP-ből, ugyanazon szavazatokból csinál 55-51 egyéni mandátumelosztást.

nem debrecen miatt nem demokratikus. hanem a többségi választói akarat érdemi figyelmen kívül hagyása miatt. nem arról van szó, hogy határhelyzetben nem ugyanoda billen a parlamenti többség. ismerjük a demokratikus és jól kialakított választási rendszerek azon jellemzőjét, amely néha jeletkezik, és nem a több szavazatot szerző párt szerez parlamenti többséget. ez ok volna. de itt nem határhelyzet van pl 2006-ban, hanem egy relatíve stabil baloldali szavazelőnyből csinál stabil jobboldali koalíciós parlamenti többséget.

ez nincs rendben, és ezért merjük mondani, hogy nem demokratikus.
kérlek ezekkel az állításokkal vitatkozz, ha a dolog érdemét akarod vitatni, és ne egy parcialitással, aminek alapvetően köze sincs a fő argumentumokhoz.
@grzeb:

számoljon, és cáfolja meg kérem az állításokat. minden szám nyilvános, ha pedig nem hisz nekünk, akkor nézze meg a választás.hu-n. 1-2 szavazat eltérés van az ottani adatokkal, de ennek jegyzőkönyvi okai vannak.

a cikkben pedig a modellre vonatkozó állítások és a mi véleményünk külön vannak választva. a modell kapcsán - akármennyire is manipulációval vádol - le van írva: 2002-ben a baloldalnak volna többsége. az lett volna a manipuláció, ha ezt nem írjuk le. de arra még egy érvet sem szíveskedett felhozni, hogy az akkor korrekt-e, ha 100 helyen vezet az mszp, ezekkel a szavazatokkal számolunk, és hipp-hopp a fidesz nyer 55 mandátumot a 106-ból. ez rendben van?

azt értem, hogy mindenképp minősíteni szeretne, nincs ezzel baj. csak legyen kedves az állításainkkal, a levezetéssel vitatkozni.

egyébként 2006-ról mi a véleménye? ott az mszp-nek minden tekintetben több szavazata volt, és az első fordulóban az szdsz-szel együtt - fejből mondom - közel 100 helyen vezetett, ezekkel a szavazatokkal számolunk, és hipp-hopp 59 helyen nyer a fidesz az új evk kiosztásban. ez rendben van?

mert értem én, hogy ön szerint mi a modellről mondjuk azt, amit valójában a véleményünkként, a részletes elemzésekkel megalapozott véleményünkként ismertetünk, de legyen kedves két minősítés között vizsgálni a számokat. amelyeket sem ön, sem más nem vitatott eddig.

a baj az, hogy jobbra lettek húzva az evk-k, relatíve nagyon jobbra, ez az igazi baj. korábban kissé balra csúszott a rendszer 20 év alatt, ez elismerjük, de nem volt többpárti konszenzus, hogy korrigálja ez. erre most van kétharmad, és egy kormány torzabb alapszerkezetet csinál, mint amilyen az előző bármikor volt. ez nincs rendben.

egy új, korrekt egyéni választókerületi rendszer ma olyan volna, amely a korábbiakhoz képest kissé jobbra lejt, ez rendben volna. nna épp ilyen modell készítettünk nyáron. ha megnézi, mind 2002-ben, mind 2006-ban szűkebb volna azzal a különbség. ez mutatja, hogy lehet korrektebben kijelölni új evk-kat, amely korrigálja az elmúlt 20 év torzulásait, de nem billenti túlzottan át. mert ismétlem ez a baj.

tehát legyen kedves a minősítéseken a tényekkel vitatkozni. és akkor kimondani közben, hogy 2006-ra nézve ez valójában egy tisztességes rendszer a fidesz részéről. mert az nyílt beszéd volna. és persze, szerintem, igaztalan.
@Rwindx:

ez budapesten és max pest megyében volna igaz. másutt nem. ott van például bács-kiskun, vagy sz-sz-b megye keleti vége, vagy hajdú-bihar határmenti oldala. sok evk és korrekten jobboldaliak.

az előző rendszer 20 éve népességi szempontból rendben volt, ez később torzult. most az új már az első pillanatban nagyon a jobboldal felé elfogult, és nem is kevéssé. csak az a baj.

ha eddig valaki bírta a társadalom aktív részének többségi támogatását, akkor még a 20 év alatt kissé torzuló evk-k mellett is le tudta váltani. 2002-ben és 2006-ban is az mszp-szdsz kapta a több szavazatot. előbbi esetben vékonyan, utóbbiban vastagabban nyert is a parlamenti mandátumok tekintetében.

a jobboldalibb evk-k most azt fogják okozni, hogy érdemben több nem fideszes, nem jobbikos listaszavazat esetén is ellent fognak neki tartani a torzan kijelölt evk-k. és ez nincs rendben.

és egy korábban idővel kialakult torzulás egyébként sem erkölcsileg, sem politikailag nem igazol egy már fogantatásában is torz evk kijelölést.
@GPtower:

és még egy - matematikai és jogi - megjegyzés.

ha miskolc és debrecen egyaránt 2-2 mandátumot kapna, az teljesen megfelelne a most beterjesztett törvénynek. miért?

a törvénytervezet a velencei bizottság ajánlásaival összhangban plusz-mínusz 15 százalékos sávot javasol a legnagyobb és legkisebb evk-k közötti különségként

számoljunk akkor! van - egyszerűsítve - 8 186 000 választópolgár, ha ezt osztjuk 106-tal, akkor kapunk kb 77 000-t. a plusz 15% az 88 500 kb, a mínusz 15% pedig kb 65 600.

nna most. az ön által miskolcra és debrecenre írt, 2-2 evk esetén előálló 83 000 és 69 000 teljes mértékben megfelel ezen elvárásoknak. tehát ugyan van aránytalanság, de bőven belül a törvény maga és a velencei bizottság által állított feltételeknek.

magyarul, és ez a lényeg, ezért írtuk azt, amit: a törvény expressis verbis kritériumának teljes mértékben megfelelt volna, ha mindkét város 2-2 evk-t kap.

kedves GPtower! akkor mi az oka annak, hogy mégis 3 van debrecenben? van esetleg valami külön szabály a normaszövegben, amit mi nem néztünk?

sokkal inkább szerintem az van, hogy mindenképp háromra akarták osztani debrecent, és így hozzácsaptak mindenféle környező településeket, hogy a 3 evk mindegyikét felhúzzák a törvény és a velencei bizottság kritériumai fölé. ez az, ami a politikai elfogultságot mutatja.
A blogposzt tartalmazza a következőket is
"A 2006-os választások eredményeit modellünkben lefuttatva az alábbiakban következő eredményekre jutottunk az EVK-k szintjén. 47 mandátumot nyert volna az MSZP és 59 a FIDESZ–KDNP, előbbi a 106 egyéni mandátum 44,3 százaléka, utóbbi pedig az 55,7 százaléka. 2006-ban az egyéni mandátumok szintjén valójában az MSZP ÉS AZ SZDSZ együtt 107 mandátumot, a FIDESZ–KDNP pedig 68 mandátumot szerzett."

Csak én látom ezzel a hatalmas problémát? Hasonlítsuk össze:

"47 mandátumot nyert volna az MSZP"
VS
"valójában az MSZP ÉS AZ SZDSZ együtt 107 mandátumot ... szerzett"

Hmmm. "MSZP-t" hasonlítünk "MSZP ÉS AZ SZDSZ együtt" kategóriával aztán jól összevetjük, hogy az egyik bizony kevesebb? Már elnézést de ez micsoda? Biztos hogy a választási rendszer a rossz és nem az olyan elemzés ami almát nem is a körtével hanem a traktorral hasonlítja össze? Hisz nyilvánvaló hogy ha ez a választási rendszer van érvényben akkor az MSZP és az SZDSZ együtt indultak volna a választáson.

Vagy ez a minimális józan ésszel könnyen belátható felismerés már meghaladta a modell kereteit? Netalán a valós adatokból az jött volna ki, hogy ha ez a választási rendszer van érvényben akkor 2002 és 2006-ban is nagyon nyer az MSZP és ezt azért ciki lett volne beismerni?

No mindegy, szóval fennmarad a kérdés, hogy hogyan lehet olyan elemzést készíteni amiben a következő összehasonlítás megengedhető:

"47 mandátumot nyert volna az MSZP"

VS

"valójában az MSZP ÉS AZ SZDSZ együtt 107 mandátumot ... szerzett"

Az MSZP-t egyedül hasonlítani az MSZP ÉS SZDSZ EGYÜTT elért teljesítményéhez. Ez azért nagyon nagyon furcsa. Ilyen hamisításokkal persze könnyen kijön hogy itt diktatúra készül, de ha a 2002-es MSZP eredményekből levonunk 20%-ot és úgy számoljuk újra akkor tényleg borzalmas lesz a Fidesz fölény.

De nem ám az új választási rendszer miatt, hanem mert levontatok 20%-ot hahó ebben az esetben. Fentebb meg szépen levontátok a teljes SZDSZ-t...
Hát persze hogy az MSZP-SZDSZ oldal eredménye csökken ha kivonjátok belőle az SZDSZ-t!!! De ez nem a választási rendszer hibája, hanem hogy így csűritek csavarjátok hogy az jöjjön ki mint ami a prekoncepció volt. Ez szerintem nem szép dolog.
@Dodobirrd:

ez megmosolyogtató.

ott van a táblázatban, hogy az MSZP-nek önállóan 102 egyéni mandátuma volt egyéniben, így ez önmagában továbbra is több. másrészt a kormánytöbbséget az szdsz-szel együtt adta

ha 2006-ban a modell alapjául használt új választási rendszer lett volna, akkor az szdsz nem jutott volna be a parlamentbe, mert abban az 5 egyéni választókerületben nem nyert volna, ahol 2006-ban valójában nyert, mert azok az evk-k nem léteztek volna, hiszen 106 evk lett volna.

ezért nem számolunk az szdsz-szel.

2006-ban listán pedig 15 mandátumot szerzett az szdsz valójában, a modell szerint pedig 7-et szerzett volna. az összesítésben ezek a számok szerepelnek. tehát az szdszre leadott szavazatok, szemben a megfogalmazott állítással nem hiányoznak a modellből, egyáltalán nem.

kb 15 százaléknyi, nem egyenletesen eloszló szdsz szavazat, amelynek egyébként sem szavazott volna a teljes egésze az mszpre beszámítódott volna az mszp-hez, az akkor sem borította volna vissza a mandátumarány torzulást, de jövőhéten ki fogjuk számolni. olyan területeken van a legtöbb mandátumvesztése az mszp-nek, amelyek messze nem voltak a szadi bástyái, szóval kiszámoljuk, de nem fog nagyon változatni.
Köszönöm a választ a Debrecent és Miskolcot érintő kérdésemre.

Felbuzdulván azon hogy ilyen szépen válaszolgatnak a kommentekre, vettem én is a fáradtságot és elolvastam a teljes posztot.

Feltűnt nekem hogy csak a 2002-es 2006-os és a 2010-es választásokat vizsgálja a modell. Ebből a 2010-es választásról tudjuk, hogy nem releváns hiszen a politikai helyzet olyan volt, hogy a választási rendszernek nincs jelentősége a győztesre.

Ebből az jön ki hogy az elemzésük érdemi tárgya egyedül a 2002-es és 2006-os választás, mindkettőt az MSZP nyerte meg, szűken. Az önök vizsgálódásaiból az jön ki, hogy a Fidesz jobban járna. Ugyanakkor önök nem vizsgálták sem az 1998-as sem a 1994-es választást, ahol gyanítom, hogy ezzel a rendszerrel az MSZP járt volna jobban méghozzá sokkal jobban.

Megtennének annyit a fair play kedvéért, hogy kiszámolják legalább az 1994-es választási eredményeket, hogy az MSZP-SZDSZ 72%-os többsége hány százalékosra változna e szerint a rendszer szerint, valamint, hogy 1998-ban simán nyert volna-e az MSZP (feltételezem hogy igen, hisz az első fordulót fölényesen megnyerte).

Bár ezek csak feltételezések a részemről, arra gyanakszom, hogy 1994 és 1998 vonatkozásában az MSZP járt volna jobban ezen rendszerrel, így még ha jobban is járt volna a Fidesz 2006-ban, azt kiegyenlíti, hogy más választásokon az MSZP tett volna így.

Hisz ez így természetes, hol az egyik hol a másik jut némi előnyhoz attól függően hogy éppen a választók hogyan szavaztak.

Tehát nekem nagyon hiányzik az elemzésekből a többi választás, különösen az 1998-as és a 1994-es. Érdekes lenne ha ebből az jönne ki, hogy a Fidesz elvesztette volna az 1998-as választást, hisz ez cáfolná hogy a rendszer minden esetben a Fidesznek kedvez.
@GPtower:

azok a választások más szavazóköri struktúra szerint voltak, amelyek a jelenlegitől két lépésben térnek el, így biztos hogy nem csak párszáz volna a becsült eredmű szavazórkör, hanem elérné a modell legalább 10%át, ez nagyon torzítana.

ráadásul e két választás adatai nem hozzáférhetőek számunkra adatbázisban, mert azt nyilván elhiszi, hogy a későbbieket sem egyenként copypaste-eltük be a valasztas.hu-ról szavazókörönként. 94 még a választás.hu-n sincs fenn, gondolom azért, mert akkor talán még internet sem volt igazán. 98 pedig nem hozzáférhető adatbázisban számunkra. ha valaki megszerzi és elküldi a szavazókörökkel együtt, akkor akár meg is csináljuk egy pár hét alatt.

az érzésem az, hogy 94 mszp-szdsz többsége akár úgy változna, hogy egyedül is lehetne akár kétharmada az mszp-nek, de ez a rendszer többségibb karakterisztikájából fakadna. azt még senki nem vitatta, hogy 94-ben ne lettek volna relatíve korrektek az evk-határok. a győztes töredékszavazatok rendszere miatt meg valóban az mszp járt volna jobban, de ez akkor sem lett volna elfogadható.

98 esetén pedig a modell hozná kedvezőbb helyzetbe az mszp-t valamivel, hiszen akkor is listaszavazattal kellene számolni. akkor egyébként az egyéni szavazatok szintjén volt nagy különség az mszp és a fidesz között az előbbi javára (+400 ezer) az első fordulóban, a területi listás szavazatok szintjén relatíve kis különség volt (valamivel kevesebb mint 160 ezer).

namost, szerintem a modell ott bicsaklana nagyon, hogy 2002-2006-ban már erősen domináns kétpártrendszer voltunk, 98-ban még közepesen fragmentált többpártrendszer. a kisgazdák és az akkori szadi jóval több szavazattal rendelkeztek mint később mondjuk az szdsz. ha az egyik hozzászóló azt követeli, hogy adjuk hozzá 2006-hoz a szadi egyéni szavazatait (ki fogjuk számolni a héten, de szerintem nem fog nagyon változni az eredmény), akkor 98-ban hozzá kell adni a közel 600 ezer kisgadza szavazatot is a fideszhez, és akkor ha fidesz-fkgp szavazatokkal szembevezetnénk az mszp-szdsz 98as első fordulós listaszavazatokat, akkor közel 100 ezer szavazatnyi előnye (!) volna a fidesz-fkgp-nek.

az új evk-k jellemzően a hagyományos jobboldali országrészeket preferálják. és bár voltak a hozzászólók között olyanok, akik szerint valójában a magyar választók fejét minden választás után kivillantják vakuval mint a M. I. B.-ben Tommy Lee Jones, de én ebben nem hiszen, sokkal inkább a választászociológiában...

szóval ha adottnak tekintjük a többségibb rendszert, ahol az evk-k jobban számítanak, adottnak tekintjük a történelmi jobboldalnak jobban kedvező evk kiosztást, és mellé megképezzük - egy kommentelő elvárásával összhangban - a pártkoalíciókat, hiszen akkor még más volt a pártrendszer, akkor abból kiindulva, hogy közel 100 ezerrel több szavazatot kapott így számolva a fidesz-fkgp, nna akkor szerintem egyáltalán nem biztos, hogy átbillent volna az mszp felé.

94 egyébként nem cáfolja, hanem sokkal inkább igazolja a tézisünket: csak nagyon nagy többség esetén lehet leváltani egy kormány, mi ezt nem vitattuk, és nem is állítjuk, hogy ne lehetne leváltani. szóval 94 szerintem semmire sem lenne bizonyíték. akkor az mszp még tapolcán is nyert, szóval...

én ezt gondolom annak alapján, amit én tudok a választási rendszerről és az elmúlt választásokról.
@flugi_: "Azért nem olyan tág határok azok, ha tisztességes egy választási rendszer" - Tágabbak, mint gondolnád. Felvázolok néhány teljesen demokratikus verziót. csupán a gondolati játék kedvéért.

A legegyszerűbb választási rendszer, hogy mindenhol az a jelölt nyer, aki a legtöbb zsavazatot kapja. Ez így eslőre teljese "demokratikus" nem? Tegyük fel A prát jelöltje mindenhol 55%-ot kap, B párt jelültje pedig 45%-ot. Mi lenne az eredmény? Egy 100%-os A parlament, ahol a lakosság 45%-a (ugye a B-re szavazók) képviselet nélkül maradt.

Azt azt hiszem elsimerhetjük, hogy lehet demokratikus választást működtetni egy fordulós és több fordulós rendszerben is, egyik sem "jobb" a másiknál, csak éppen más. A másság pedig eltérő párt típusokat aredményez. Az egyfordulós rendszerben a visszalépések lehetőségének hiánya a nagyokat előnyhöz juttaja - nem vitás. Az a tábor jár rosszabbul, akinek az elveit több párt is a zászlajára tűzte, hisz a szavazataik elaprózódnak.

No, akkor nézzük a másik nagy iskolát, a listás rendszert! Mily remek is, hisz tökéletesen kielégíti az arányosság követelményét! Az előző példánál maradva A párt a mandátumok 55%-át, b pedig a 45%-át szerzi meg, épp annyit, ahány szavazatot szereztek. Demokratikus? Hát persze! Csakhogy van itt azért bibi is. Kezdjük azzal, hogy a képviselő így nem a választónak, hanem a pártjának tartozik hűséggel.

Aztán ugye ott van a lista állítás lehetősége: ki állíthat listát? Az, aki mindenhol tud jelöltet állítani? Vagy elég csaupán a kerületek 70%-ában? Hogyan jelenhetnek meg így a politika szinpadán az új belépők, hogyan lehet majd pártot alapítani? Ugye az nem reális elvárás, hogy akár csak a választó kerületek felében legyen kompetens jelöltje egy friss alakulatnak... Nomeg aztán ebben a rendszerben eleve kizártuk a független jelöltek indulását. A választhatóság nem állampolgári jog? Sérül a demokrácia itt is rendesen.

Aztán itt van az érvényességhez szükséges minimális részvétel kérdése is. Mennyi legyen? Semennyi? Ez esetben előfordulhat, hogy esetleg a választók 10%-a hoz egy olyan döntést, amit a 90% nem érez a magáénak, hisz részt sem vett a meghozatalában. Persze mondhatjuk, hogy úgy kell nekik, miért nem éltek az állampolgári kötelezettségükkel, ám mi van ha a tömeges elfordulás nem a demokrácia intézményéhez való közömbösséget jelent, hanem a választható alternatíváktól való elfordulást? Vagy tegyük törvényileg is kötelezővé a szavazást, mint a görögök? Jót tesz az a demokráciának, ha esetleg politikailag tudatlan és motiválatlan emberek tömegeit zavarjuk az urnák elé? Most akkor legyen érvényességi küszöb vagy ne legyen? Egyáltalán: mennyi legyen, hogyan "demokratikus"?

Kelljen-e a jelölt állításhoz kopogtató cédula? Élből azt mondhatnánk, hogy nem, minek az? Csakhogy akkor nem számolnánk két tétellel. Az egyik, hogy nem egy kiforrott politikai kultúrával rendelkező nép vagyunk, könnyen előfordulhatna, hogy egy-egy posztárt száznál is több versenyző indulna. Hogyan lehet egyáltalán egy olyan szelvényt szerkeszteni, ahol mindenki egyforma súllyal jelenik meg? Nyilván lesznek, akik az első oldalra kerülnek és lesznek olyanok is, akik csak az ötödikre... A másik veszély az, hogy marha jól meggyengíthetjük ám az ellenfelünket, ha egy, a mi holdudvarunkba tartozó, ám az ellenfelünkkel azonos értékekket hazudó vetélytársat is indítunk. Tadám! Mindjert megfeleztük közöttük a szavazatokat. (Na jó, nem feleztük meg, de ha csak 5%-ot veszünk el tőlle, akkor már tisztességes?) Ezek ellen nagyjából véd a kopogtató cédula - miköüzben számos új veszélyt szül. Ez van. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi cédula is kell a jelölt állításhoz és mennyi idő alatt kell azt begyűjteni, de érdemes? A rendszerváltás idején valakik a hasukra ütöttek és leírtak egy számot. Biztos, hogy az a szám a jó? Nem lenne demokratikus a választás gyökeresen más kopogtató cédula limittel is?

Ha már limit: Hány százalék kelljen a parlamentbe jutáshoz? Most ugye ez 5%. Ez demokratikus? Mi lesz azokkal a szavazatokkal, amik olyan pártra mentek, ami nem szerzi meg ezt a limitet? Ki képviseli mondjuk a választók 4%-át?

És akkor még nem szóltunk a cenzusról. Mi? Hogy nincs ilyen? Dehogynem! Nállunk pld. van életkori cenzus. 18 év alatt nem szavazhatsz. Ha az emberi értelem egyik végén megengedjük ezt, akkor miért is ne lenne antidemokratikus, hoyg esetleg x életkor fölött ne szavazhass? Vagy akkor már kössük az értelemhez a szavazat súlyát? (Szégyenlem magam, hirtelen nem találok erre példát, de úgy tudom az európai demokráciák történetében ez sem példa nélküli,) Mondjuk azt, hogy egyetemi végzettséggel a voksod 3 pontot, középiskolaival 2-t, ha viszont csak általánost végeztél, akkor 1-et ér? Igazságtalan? Lehet, de érvelni is lehet mellette... Egyáltalán legyen e a cenzus alapja a lakóhely? (Most a kettős állampogárságnál ez aktuális kérdés...) Sokan szeretnék pld, hogy csak adófizető szavazhasson. Ha viszont így lenne, akor miért ne érjen a több adót fizető voksa többet? Halihóó! Még mindig a demokrácia keretein belül vagyunk, csak a játékszabályokkal játszunk!

Aztán itt van ugye a vegyes rendszer! Kis hazánk (ha jól tudom) egyedüli abban, hogy a választási rendszere egyszerre listás és egyéni. Hopplá! Mivel mindkét végletre van példa az elismárt demokráciák között, akkor a mi rendszerünk a kettő között nyilván demokratikus - attól függetlenül, hogy a mandátumok elosztása inkább az egyik, vagy inkább a másik véglet felé hajlik el. Ki mondja meg, hoyg pontosan mi a helyes? A rendszerváltás idején kimatekoztak, valamit, aminek az eredméyne a jelenlegi rendszer. Biztos, hogy ez a jó? Nem lehet, hogy az vezetne inkább eredményre, ha a választás győztese NAGYON győzne? (Jó a jelenlegi ciklus tapasztalatai kedvezőtlenek e tárgyban, de most próbáljunk meg ettől elvonatkoztatni,) Stabil államhatalmat akarunk, vagy folyamatos knyszerű politikai megalkuvásokat? Melyik hoz több hasznot, vagy okoz több kárt? De nem is ez a kérdés, hanem hogy bármelyik is antidemokratikus?

Aztán ott van ugye a választókerületek kérdése. Ezt jellemzően egyszer jól kijelölik, aztán úgy marad pár évtizedig. Igen ám, de a lakosság vándorol. Egyes területek veszítenek, mások gyarapodnak népességükben. Enek megfelelően nem ugyan annyit ér egy-egy szavatat, ami ugye sérti az egyenlőséget. Ad abszurdum előfordulhat, hogy úgy nyer egy párt, hogy valójában kevesebb szavazatot kapott mint ellenfele. No most újraszabták a rendszert, igazságosabbá téve a szavazatok súlyát. Igaz, közben "vastagon" maguk felé hajlott a kezük és jót játszottak a körzethatárkkal, de ettől antidemokratikus? Nem! Az igazság az, hgy az egyenlősdivel még a "gerrymandering"-el együtt is demokratikusabb lett a rendszer. Hányok ettől a megoldástól, de akkor is ez van.

Aztán ott van még az idő faktor... Mennyi időre szóljon a voks, hogyan demokratikus? Mondjuk legyen 4 év, ezzel általában egyet szoktak érteni a népek. Mikor legyen a parlamenti és mikor a települési választás? Már csak azért, mert az egyik rányomja a bélyegét a másikra. Most ugye az van, hogy a parlamentin győz valaki, akkor az önkormányzatit is meg fogja nyerni, mert az emberek már ismerik az előző voks eredményét és a győzteshez akarnak tartozni. Dmeokratikus ez így? Nem kéne egyzserre tartani a választásokat? Esetleg nem lenne jobb a heli választásokat félidőben tartani? Vagy az egyikben 5 évre adni mandátumot, hogy kényszerű átfedések legyenek? Hogyan lenne "demokratikus"?

Hirtelen ennyi jutott az eszembe, de ha belemerülök tudnám még folytatni.

Gondolj bele - a demokrácia fogalma egy marha széles valami. Kb. annyit jelent, hogy az emberek szavazata előre meghatározott módon alakítja a parlamenti mandátumokat úgy, hogy a több szavazat több posztot jelent.

Most annyi történik, hogy a legutóbbi győztes (nem kevéssé visszaélve az erejével) a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. Az új szabályok viszont (félretéve a bevezetésével kapcsolatos viszolygást) nem okvetlenül rosszabbak, mint sz eddigiek voltak, egyszerűen mások. Ugyanakkor - és itt visszakanyarodnék az eredeti kommentemhez: ez így is egy demokratikus rendszer lesz.
@Dodobirrd:

kiszámoltam.

ha úgy számolunk, hogy az SZDSZ minden a modellben egyéniként elszámolt szavazatát átvezetjük az MSZP-hez és közben a FIDESZ-t és az MDF-et érintetlenül hagyjuk, akkor valóban megfordul. lesz 68 MSZP-SZDSZ egyéni, 38 FIDESZ-es.

viszont, ha olyan legényesen veti nekem a tisztelt kommentelő, hogy együtt indult volna az MSZP és az SZDSZ, akkor én azt tekinteném mellette adottnak szintén, hogy az akkor még minden vitája ellenére jobboldali MDF is együtt indult volna a fidesszel, és akkor pedig fordul ugyan, de messze nem annyit, 47 helyett lenne 50 mandátuma az MSZP-SZDSZnek és lenne 56 egyénije a FIDESZ-MDF-nek 59 FIDESZ egyéni helyett.

előbbi esetben nyilván baloldali többség lenne, utóbbiban vékonyka jobboldali, tehát megfordulna.

viszont szerintem nem igaz, hogy minden szdsz-es átszavazna az mszp-ra, és nem igaz, hogy minden mdf-es átszavazna a fideszre, ez becsülhetetlen, a választói viselkedésre vonatkozó ilyen jellegű becsléseket igyekeztünk kihagyni a modellből.

az sokkal inkább becsülhető, hogy nem a választók, hanem a politikai elitcsoportok szintjén az akkor már vitákkal terhelt mdf-fidesz viszony azért rendezhető lett volna.
Bocs, az off topicért. De érdemes látni, hogy az idei GDP (mondjuk évé végére 1.2-1.4%-os növekedése) nagy részben a mezőgazdaság eredményének köszönhető.

Namost éppen évszázados aszály van (Balaton év eleje óta pl. 60 centit apadt, messze többet mint Budapest egész évi vízfogyasztása, igaz abból vagy 10 cm-et eresztettek), porzik minden - miközben a bázis (idei évi mezőgazd. teljesítmény) magas.

Vagyis ha jövőre egy rossz, aszályos év lesz, akkor nem lenne meglepő, hogy a mezőgazdaság esetleg akár 20%ot is csökken (ekkora volatilitás régebben benne volt), se 10%-ot simán tud, ahhoz nem is kellenek katasztrofális körülmények.

Namármost, ehhez adjuk hozzá az európai fejleményeket: nincs olyan szcenario, amiben Mo. jövőre növekedni tud, a kérdés inkább az, hogy a recesszió 2 vagy 4-5% lesz? Vagyis a államadósság/gdp iszonyatosan megnő ceteris paribus (ami nem igaz, mert közben egyéb tényezők miatt is növekszik az adósság).

Ha ehhez hozzáveszem, hogy egy IMF megállapodáshoz mi kell majd, hogy sem a fidesz képviselői nem értik ezt (ők személyesen azok közül lettetek válogatva, akik semmit nem értenek a gazdasághoz és gondolkodásban provinciálisak, de lojálisak az utolsó töltényig), de azt sem értenék, ha olyat kéne megszavazniuk ami ellenébe megy mindennel amit "tudtak" az IMF-ról stb. Az LMP és a Jobbik retorikája (ideológiája) meg kifejezetten az IMF, kapitalizmus stb. tagadására alapul.

Hogyan lesz itt IMF megegyezés amire az ellenzék is rábólint?

Ha viszont nem lesz, Mo. gyorsabban dől össze, mint azt bárki hinné (és közben lesz devizakorlátozás stb.). Miközben az EU érdeke is lehet, hogy példát statuáljanak: így jár az aki arrogáns, buta. Ez is egy lehetőség (és van az, hogy mondjuk Brüsszel vagy Németország diktál, akkor csak simán szar lesz, de van esély a kilábalásra). Persze közben Olaszország csődbe mehet (8.1%-on kap kölcsönöket három évre) és mindez az érvelés nem igaz, és Mo. csak szimplán csődbe megy.

A lényeg azonban az, hogy lehet, hogy a Fidesz változtatja meg majd a választási rendszert (egy szimpla listás rendszerről szóló tv-t egy nap alatt meg lehet írni) ha kiderül, hogy vagy túlnyerné magát most egy előrehozott választáson (és megint ő lenne a felelős) vagy a Jobbik nyerne nagyon sokat (és azáltal elfoglalná a jobboldali térfél többségét) és a Jobbik várható bénázását is a nyakukba varrnák (hiszen egy ilyen környezetben egy soha nem kormányzott, a gazdaság alapvető összefüggéseit tagadó Jobbik kormány, akit jelentős részből protesztből és nem a programja miatt választanának meg) nagyon rövid idő alatt meg tudna bukni.

Vagyis óriási (tényleg nem túlzás hihetetlenül nagynak minősíteni) feszültségek vannak a felszín alatt és nem látszik a megoldás.

És a kormány és emberei nem is értik, teljesen fogalmatlanok. Max. trükközni tudnak (kezdjünk beszédet az IMF-el azzal nyerünk időt. Ez működött az SandP-bel, de közben az események is változnak és nem lehet csak trükközni, mint egy peres jogász. Valamit csinálni is kell. (És amit kel az politikailag ellentétben van mindennel amit tudunk tőlük).

Ez pedig azt vetíti előre, hogy káosz lesz - az pedig a szélsőjobbnak kedvez. Csak ha ők is megbuktak van értelme beszélni baldali vagy modernista alapozásról, ésszerű jogszabályokról.
@tothh: "Egész egyszerűen nincs az a magyar kormány, amely annyit tudna fizetni az egyes magasan képzett embereknek, amiért már megérné itthon maradni..."

Ez egyrészt igaz, másrészt ott a nagy kérdés, hogy egy kormányzati papírtologatónak miért ad ez a "társadalom" háromszor annyit, mint a kezdő orvosnak.
Az orvosra "csak" az életét bízzák az emberek...

Szóval nem csak az abszolútértékekkel van itt a baj, a relatív sincs helyén.
Valahogy nem raktuk rendbe a 'miért mennyi jár' kérdését.

Másrészt a GDP-ben lényegesen jobban állunk a nyugathoz vetítve mint a bérekben.
Én úgy hiszem, hogy elsősorban a rossz strukturák, a drága állam, a szervezetlenség 'zabálják' fel a pénzt, amit nem lehet odaadni így bérnek. Szóval nem egyértelmű a következtetés, hogy el kell innen menni.
Egy jól működő ország lehetne élhető... de ez sajnos nem is lesz.
@igenember: "Gondolhatod, hogy leesett az álam amikor a Vörös Csepelen fidesznyikes befutó volt lol."

Már miért is meglepő?
Már ellenzékben is a parlament legkommunistább pártja a fidesz volt. Az ominózus választók csak hozták a normát.
A szocik jobboldali, piacbarát gazdaságpolitikájukkal pont a csepelieknek tetszett volna?
Nem felejteném el, hogy az eddigi rendszer alapvetően a baloldalnak kedvezett, sokkal több alapvetően baloldali körzet volt (valószínűleg mindenki tudna példákat mondani, de most nem fárasztanék ezzel senkit.
Az eddig hatályos körzeteket az MSZMP úgy alakította ki, hogy a Nemzeti Kerekasztal döntése alapján megállapított 150 képviselő helyett 179-et csinált.

A körzetek sima átalakítása is a jobboldal felé tolta volna el az arányokat, és személy szerint természetesnek veszem, hogy ezt még tovább is a jobboldal felé torzították (már amennyire lehetett, hiszen a megyehatárok tiszteletben tartása elég sok helyen korlátozta a mozgási lehetőséget. Ha nem teszik, azzal a politikai alkalmatlanságukról tesznek tanúbizonyságot.

Egy valamit azonban nem árt megjegyezni. Ha a Fidesz olyan színvonalú kormányzásképtelenséget mutat, mint a baloldal 2007-8 után, akkor ez a rendszer a történetének a legnagyobb bukásához segíti hozzá (olyan nagyságrendű bukáshoz, mint amilyen a baloldalé volt).
Az extra nehéz környezetnek sokkal több munkára kell ösztönöznie azokat, akik elégedetlenek a rendszerrel és a Jobbikkal. Hiszen az új rendszer a Jobbiknak is nagyon megflelel, csak meg kell várniuk míg a fidesz általánosan gyengül és ők lesznek a domináns jobboldali párt. Ilyen egyszerű. Valószínűleg ez először - ahogy valaki írta - a pécs-eger tengelytől keletre fog megtörténni (de lehet, hogy már most megtörtént egy csomó helyen), nyugat Mo-n később, de mindeképpen hamarabb, mint, hogy az MSZP-re vagy LMP-re szavazzanak.

Sajnos nem lehet megúszni. A Fidesz a republikánusoktól eltanult, házra lebontott adatbázisokat használ. A demokratáknak sem volt ilyen, el is bukták pl. Kerry-t. Mindenesetre csak ha ilyenje lesz a többi pártnak is, akkor van esélye egy választási gépezetnek a Fidesz ellen. (Most arról nem beszélek, hogy a NIBEK vagy min keresztül - ami hozzáfér minden adathoz - egy még tökéletesebb választó adatbázis késízthető, nincs kétségem, hogy készítenek).

Szintén média és egyéb szervezetek nélkül semmi sem fog történni. (Te jó ég micsoda mozgosítahtó holdudvara van a kormánynak a Nézőpontól, a Századvégen át a Metro magazinig - emlékszik még valaki a Demosr-ra? Még honlapjuk sincs. Nem folytatom).

Bele kell törődni, hogy a lehető legkeményebb (hiszen egy rakás törvénynek Európábabn nincsen párja Oroszországonkívül; itt gykorlatilag mindenben a fidesz dream sceanriója valósult meg ami a hatalmi betonozást illeti) környezetben kell sikeresnek lennni; mások nem segítenek rajtunk.
A fenti választási kérdés 1-2 óráig volt hír, holnapra már senki sem emlékszik rá. A helyzet nagyon nehéz, csak szakszerű és kemény építkezéssel lehet rajta változtatni.

Rádásul érdemes a framinget megnézni: ha a fidesz mond valamit (ami tényleg európai szélsőség) arra van egy középutas, barátságos, pragmatikus válasz pl. jelen blogon. Erre (jó esetben), jön egy kompromisszum, ti. a szélsőséges fidesz álláspont és a középutas megoldás között, ami egy stabil fidesz párti/erős jobboldali outcome.

Ahhoz, tehát, hogy az outcome ott legyen amit jelen blog is akar, ahhoz kellene valahol lennie egy sokkal ellenzékibb, modernebb, (pártosabb), radikálisabb stb. álláspontnak is. Ez azonban hiányzik -- és emiatt a hazaeshaladas outcome-jai nem fognak bekövetkezni soha.

Rólunk

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szakpolitikai publikáció, konferenciái mellett rendszeres blog-bejegyzésekkel is hozzá kíván járulni napjaink legfontosabb kérdéseinek higgadt, szakszerű és elmélyült megvitatásához.

Tovább

Legutóbbi bejegyzések

Támogasson minket

Legutóbbi kommentek

Címkék

2011 (3) 2012 (8) 2013-as költségvetés (2) 2014 (3) adó (3) adósság (1) adósságrendezés (1) adósságválság (2) afganisztán (1) agrárpolitika (1) akadályok (1) alap (1) alaptanterv (1) alaptörvény (1) alkotmány (9) állam (1) államadósság (6) államilag finanszírozott keretzámok (1) Állami Számvevőszék (1) államosítás (2) állampolgárság (1) antikorrupciós technikák (1) arab (3) ÁSZ-jelentés (1) átalakítás (2) átláthatóság (1) atomenergia (3) atomprogram (1) autonómia (1) autópályafejlesztés (1) bajnai (1) Bajnai Gordon (1) Bajnai Gordon. (1) balkán (1) balti út (1) belpolitika (1) Best of (1) beszéd (1) bevezetése (1) bíró andrás (1) birtokpolitika (1) biztonság (1) btk. (1) budapest (1) Budapest Pride (1) büntetés (1) büntethetőségi korhatár leszállítása (1) business (1) cenzúra (1) cigányok (1) Címkék (1) demokrácia (2) demokratizálódás (2) devizahitel (1) Diktátorok Kézikönyve (1) Drogjelentés 2012 (1) drogpolitika (1) drogstratégia (1) dzsong (1) e-útdíj (2) E.on (1) e.on (1) EB jelentés (1) egyházak (1) egyiptom (1) Egyiptom (1) együttélés (1) ekb (1) eljárás (1) elnökválasztás (3) előadás (1) energetikai privatizáció (1) energiapolitika (3) energiastratégia (1) esélyegyenlőség (1) észak korea (1) EU (3) eu (9) EU-csúcs (2) euro (1) euró (1) eurobarométer (1) euróbevezetés (1) európai (2) Európai Bizottság (2) európai bizottság (1) európai bizottság jelentése a magyar gazdaságról (1) Európai Unió (2) eurózóna (2) euró zóna (7) euro zóna válság (1) EU költségvetés (1) évértékelő beszéd (1) Fehér könyv (1) fejlesztési támogatások (1) fejlesztéspolika (1) fejlesztéspolitika (6) Fejlesztéspolitika Kormánybizottság (1) felsőoktatás (10) feltételes (1) felvételi (1) fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása (1) fico (1) foglalkoztatás (2) foglalkoztatáspolitika (4) földtörvény (1) forradalom (1) forum (1) franciaország (2) fukushima (1) fukusima (1) gazdasági (3) gazdaságpolitika (19) gordon (1) görögország (5) görög válság (1) görög válságkezelés (1) grexit (1) használatarányos útdíj (1) határon túli magyarok (3) határon túli magyar közösségek (1) Haza és Haladás Alapítvány (1) Haza és Haladás Blog (1) hiány (1) hollande (1) hungarian (1) identitás (1) ideológiai (1) il (1) illeték (1) imf (2) IMF-hitel (1) ingatlanválság (1) integráció (2) interjú (1) intézkedések (1) intézménytelenítés (1) irán (1) iskolaátadás (1) iskolai szegregáció (1) Izrael (1) izrael (1) janukovics (1) járások (1) javaslat (1) jó kormányzás (1) K+F (1) kaczynski (1) kampányszabályozás (1) Karabah (1) keretszámok (1) kettős állampolgárság (1) kiemelt egyetemek (1) kilépés (1) kim (1) kína (1) Kína (1) kínai-magyar gazdasági kapcsolatok (1) kockázatelemzés (2) koháziós politika (1) kohéziós (1) kohéziós politika (1) költségtérítés (1) költségvetés (12) költségvetés. (1) költségvetési (1) költségvetés 2013 (1) konvergenciaprogram (3) kormány (2) kormányzás (1) kormányzat (1) kormányzati (1) korrupció (2) kötelezettségszegési (1) közbeszerzés (1) közbeszerzési (1) közel kelet (2) középosztály (1) középtávú gazdasági előrejelzés (1) Közgép (1) közigazgatási (1) közmédia (1) közmunka (2) közoktatás (6) közöskassza.hu (8) közpolitika (2) közvélemény kutatás (1) külföldi befektetés (1) külpolitika (8) lakásfenntartási (1) leaders (1) leminősítés (1) lengyelország (1) leszállítás (1) líbia (1) magyar (1) magyar-magyar kapcsolatok (1) Magyarország (4) magyarország (7) magyar gazdaság (1) magyar gazdaságpolitika (1) magyar GDP (1) magyar labdarúgás (1) makrogazdaság egyensúlyhiány (1) mandiner (1) Mario Monti (1) Matolcsy (1) médiapolitika (1) megoldási (1) megszorítás (2) melegjogok (1) merkel (2) messziről (5) messzirőlnézve (17) messziről nézve (1) Messziről nézve (1) mezőgazdaság (3) migráció (1) mol (2) MOL (1) monarchia (1) munkába (1) munkahelyteremtés (3) munkanélküliség (3) mvm (2) MVM (1) nabucco (1) nagykoalíció (1) nagy britannia (1) nato (1) NEM (1) német (1) németország (1) nemzeti (1) nemzetpolitika (3) nézve (5) NFÜ (3) nők (1) non-profit közszolgáltatások (1) nonprofit közszolgáltatások (1) növekedés (1) nyilvánosság (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (2) obama (1) off shore (1) oktatás (1) oktatási (1) oktatáspolitika (6) olajembargó (1) Olaszország (1) olaszország (1) olimpia (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (1) orbán (1) orbán viktor (1) örmény-azeri konfliktus (1) oroszország (2) országgyűlési képviselő (1) országjelentés (1) összefoglaló (1) paks (1) Paksi Atomerőmű (1) palesztin-kérdés (1) palikot (1) pályázatok (1) parlament (2) parlamenti (1) pedagógusok (1) politika (1) politikai realizmus (1) portugália (1) privátsarok (18) privatsarok (2) putyin (1) recesszió (1) reform (13) rendszer. (1) rokkantnyugdíjas (1) roma (1) romaintegráció (1) Románia (1) romapolitika (1) Safarov-ügy (1) sarkozy (1) segély (1) segélyezés (1) segítés (1) selectorate elmélet (1) semjén zsolt (1) soros elnökség (2) spanyolország (1) sportfinanszírozás (1) sps (1) stadionprogram (1) stratégia (1) szabadságharc (1) szakképzés (2) széchenyi (1) szegénység (6) szegregáció (1) Széll Kálmán Terv 2.0 (1) szigorítás (1) szimbolikus (1) szlovákia (1) szociális (1) szociális ellátórendszer (1) szociálpolitika (4) szolgáltatások (1) támogatás (1) támogatások (3) tandíj (1) tankötelezettség (1) tavasz (1) technikai kivetítés (2) terv (1) tervezete (1) timosenko (1) törökország (1) törvény (2) transzfer (1) trianon (2) túlzott deficiteljárás (1) túlzott deficit eljárás (1) túlzott hiány eljárás (1) tusk (1) új (1) Új Btk. (1) ukrajna (1) ün (1) unió (2) uniós (3) uniós fejlesztések (1) uniós források (4) uniós költségvetés (1) uniós költségvetés 2014-20 (2) uniós támogatások (3) usa (3) USzt (1) válásgkezelés (1) választás (6) választási rendszer (11) választások (5) választójog (12) válság (16) válságadók (1) válságkezelés (17) vezető (1) vidékfejlesztési stratégia (1) világháború (1) wen jibao (1) Címkefelhő

Impresszum

Felelős kiadó: Schmidt-Hegedüs Dóra kuratóriumi elnök
Felelős szerkesztő:Pikó András
Szerkeszti az alapítvány kuratóriuma